Köböl József
politikus, szakszervezeti vezető
Weiss József
Született: 1909. december 8. Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 2000. május 8. Budapest
Család
Sz: Weiss Gyula pék, Klinger Margit. Korán árvaságra jutott, nővérei nevelték nevelték fel. F: Vígh Ilona (1918–1992). Leánya: Köböl Anna (1948–) és Köböl Vera (1949–).
Iskola
Négy elemi osztályt (1916–1920) és négy gimnáziumi osztályt végzett (1920–1924), asztalosnak tanult (1924–1926), segédlevelet nem szerzett. A moszkvai Nemzetközi Lenin Iskolában tanult (1934–1936).
Életút
A Faipari Munkások Országos Szövetsége (1926-tól) és az illegális KMP valamint annak ifjúsági szervezete, a KIMSZ tagja (1926-tól). Letartóztatták. három hétig vizsgálati fogságban volt (1929), majd illegálisan Franciaországba távozott, ahol előbb pincérként, majd asztalosként dolgozott (1929–1931) és belépett az FKP-be. Hazatérése után ismét letartóztatták, ezúttal fél évre ítélték (1931). A KIMSZ Budapesti Bizottsága tagja (1931–1933) és az újpest-rákospalotai KIMSZ-kerület összekötője, a KMP Budapesti Bizottsága tagja (1933–1934). Moszkvai tanulmányai befejezése után, pártfeladatra Párizsban tartózkodott (1936), hazatérése után a Faipari Munkások Országos Szövetsége munkatársa (1936–1942). A Magyar Történelmi Emlékbizottság által szervezett 1942. márc. 15-i háborúellenes tüntetés után letartóztatták, és nyolc évre ítélték. 1942 végén besorozták a 405. számú különleges munkásszázadba, de a voronyezsi szovjet áttörés miatt nem került ki a frontra, 1943 máj.-ban leszerelték, és visszavitték a Margit körúti fegyházba. A nyilas hatalomátvétel után önként jelentkezett aknaszedésre, ahonnan sikerült megszöknie, és visszatérnie Budapestre.
A II. világháború után az MKP VIII. kerületi, majd csepeli szervezetének alapító tagja, vezetője (1945. jan.–1945. máj.), az MKP Budapesti Bizottsága Szervező Osztályának vezetője (1945. máj.–1948. jún. 4.), az MDP Nagy-budapesti Pártbizottsága titkárhelyettese (1948. jún. 4.–1949. jún. 30.). Az MDP KV póttagja és az MDP KV Szervező Bizottsága póttagja (1946. okt. 1.–1948. jún. 12.), az MDP KV tagja (1948. jún. 12.–1956. okt. 31.) és az MDP KV Szervező Bizottsága tagja (1948. jún. 12.–1950. máj. 31.). Az MDP KV Párt- és Tömegszervezetek Osztálya vezetője (1954. dec.–1956. okt.). Az MDP PB tagja (1956. okt. 24.–1956. okt. 31.) és az MDP Budapesti Pártbizottsága első titkára (1956. okt. 30.–1956. okt. 31.). Az MSZMP Ideiglenes KB tagja (1956. nov. 11.–1957. jún. 29.) és az MSZMP Ideiglenes KB Szervező Bizottsága tagja (1956. nov. 28.–1957. febr. 26.). – Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága elnöke (1948. szept. 29.–1949. júl. 20.) és Budapest alpolgármestere (1949. júl. 20.–1950. máj. 15.). A Magyar Építőmunkások Országos Szabad Szakszervezete főtitkára (1950. márc. 16.–1950. dec. 9.), az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete főtitkára, elnöke (1950. dec. 9.–1955. jan. 21.). Építésügyi miniszterhelyettes (1957. máj. 5.–1961. ápr. 30.), az Országos Tervhivatal főosztályvezetője (1961. máj. 1.–1972).
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. ápr. 2.–1945. nov. 4.), a Nemzetgyűlés pótképviselője, de behívására nem került sor. Az Országgyűlés tagja (Nagy-Budapest, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; budapesti lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.).
Elismerés
Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend III. (1951) és IV. fokozata (1953), Munka Érdemrend (arany, 1964 és 1970), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1972).
Főbb művei
F. m.: Pártszervezés a városokban és az üzemekben. K. J. előadása az MKP Országos Oktatási Osztályán. (Bp., 1947)
A magyar ifjúság harca a békéért. K. J. és Nonn György előadásai a MINSZ nagy-budapesti összvezetőségi ülésén. (Bp., 1949)
K. J. előadói beszéde Budapest főváros új területének megállapításáról szóló törvényjavaslat előterjesztése alkalmából. (Állam és Igazgatás, 1949)
A magyar szakszervezetek helyzete és feladatai a szocializmus építésének új szakaszában. (Társadalmi Szemle, 1953)
A Dolgozó Ifjúság Szövetsége munkájának néhány problémája. (Társadalmi Szemle, 1955)
A nemzetközi lakáshelyzetről. (Építésügyi Szemle, 1959).
Irodalom
Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
A főváros élén. Budapest főpolgármesterei és polgármesterei. 1873–1950. Szerk. Feitl István. (Bp., 2008).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019