Pál Lénárd
fizikus, tudománypolitikus
Született: 1925. november 7. Gyoma, Békés vármegye
Meghalt: 2019. október 21. Budapest
Család
Sz: Pál Imre, Varga Erzsébet.
Iskola
A békéscsabai fiú felsőkereskedelmi iskolában éretts. (1943), a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Kar Gazdasági Szaktanárképző Intézete tanárképző szakán tanult (1943–1945), különbözeti érettségi vizsgát tett (1945). A Pázmány Péter Tudományegyetemen vegyész okl. szerzett (1949), a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa (Moszkva, 1953; honosítva: a fizikai tudományok kandidátusa Bp., 1953), a fizikai tudományok doktora (1959).
Az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.; r.: 1973. máj. 11.).
Életút
Tanulmányai idején a Bolyai János Természettudományi Népi Kollégium igazgatója (1948–1949), a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Gyakorlati Fizikai Intézete tanársegéde (1949–1950), a moszkvai Lomonoszov Egyetem Fizikai Kar aspiránsa (1950–1953). Az MTA KFKI Mágneses Osztálya osztályvezetője és tud. főmunkatársa (1953–1956), az Intézet igazgatóhelyettese (1956–1970), igazgatója (1970–1974), főigazgatója (1974–1978). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) és az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) elnöke (1978. jan. 17.–1980. jún. 17. és 1984. jún. 27.–1985. márc. 29.). Az ELTE TTK Atomfizikai Tanszéke, ill. Szilárdtest-fizikai Tanszéke egy. docense (1957–1962), egy. tanára (félállásban: 1962–1988, főállásban: 1988–1995). Az MTA főtitkára (1980. jún. 17.–1984. jún. 27.).
Az MSZMP KB tagja (1975. márc. 22.–1989. okt. 7.), az MSZMP KB titkára (1985. márc. 28.–1988. dec. 15.). A Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának tagja (1978–1989).
Szilárdtestek mágneses tulajdonságainak, fázisátalakulásainak vizsgálatával, neutronsokszorozó rendszerekben megvalósuló sztochasztikus folyamatok elméleti és kísérleti tanulmányozásával, a valószínűség-elmélet módszereinek fizikai alkalmazásaival foglalkozott. Felderítette a kobalt ún. szaturációs szuszceptibilitásának hőmérsékletfüggésében jelentkező anomália okát, hozzájárult több ötvözet mágneses fázisátalakulásait meghatározó törvényszerűségek megismeréséhez. Levezette azt a teljesen általános generátorfüggvény-egyenletet, amelynek alapján a nukleáris reaktorokban lejátszódó sztochasztikus folyamatok kellő egzaktsággal tárgyalhatók (Pál–Bell-egyenlet).
Elismertség
A Szovjet (1975-től), ill. az Orosz Tudományos Akadémia (1996-tól), a Csehszlovák és az NDK Tudományos Akadémia (1979–1990) és a Leibnitz Társaság tagja (1993-tól). A Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Tudományos Tanácsának tagja (1966–1978). Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) alelnöke (1968–1972), az MTESZ alelnöke (1972–1976). Az IUPAP alelnöke (1969–1975).
A Pugwash magyar nemzeti bizottságának tagja (1967–1985).
Elismerés
Bródy Imre-díj (1954), Kossuth-díj (1962), Kurcsatov-emlékérem (1970), Akadémiai Aranyérem (1975), Eötvös Loránd-emlékérem (1976), Wigner Jenő-díj (2001).
Munka Érdemrend (1956; arany, 1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (szovjet, 1975), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (magyar, 1981).
Szerkesztés
A Magyar Fizikai Folyóirat főszerkesztője (1978–1992). A Kernenergie (1961–1991), a Physica Status Solidi (1961-től), a Magnetism Letter (1970–1974) és a Journal of Magnetism and Magnetic Materials c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1970–1989).
Főbb művei
F. m.: tudományos dolgozatai: Ferromágneses anyagok energia-anizotrópjának kvantumelméletéről. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1954)
Ferromágneses kutatások a Szovjetunióban. (Fizikai Szemle, 1954)
Maghasadási vizsgálatoknál fellépő valószínűségszámítási kérdésekről. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1955)
A reaktorfizika és reaktortechnika alapjai. Bozóky Lászlóval, Faragó Péterrel és Simonyi Károllyal. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1956)
A magnetit permeabilitásának frekvenciafüggése mikrohullámú elektromágneses terekben. Nagy Imrével és Pallagi Dezsővel. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956 és Magyar Fizikai Folyóirat, 1956)
A neutronok lelassításának néhány kérdéséről. (MTA Matematikai Kutató Intézetének Közleményei, 1956)
Hexagonális szerkezetű kristályszemcsékből álló ferromágneses anyagok differenciális szuszceptibilitásának térerősségéről való függése erős mágneses terekben. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1956)
Ferromágneses félvezetők: ferritek. (Fizikai Szemle, 1956)
Temperature Dependence of the Differential Susceptibility of Cobalt in Strong Magnetic Fields. Tarnóczy Tivadarral. – The Frequency Dependence of the Permeability of Magnetite between 1000 and 3000 MHz. Nagy Imrével és Pallagi Dezsővel. (Acta Physica, 1956)
A kobalt differenciális szuszceptibilitásának hőmérséklettől való függése erős mágneses terekben. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1957)
Atomreaktorokban lejátszódó láncreakciók valószínűségszámítási elmélete. Doktori értek. (Bp., 1958)
Ferromágneses anyagok viselkedése váltakozó elektromágneses terekben. (Válogatott fejezetek a ferromágnesség köréből. Bp., 1958)
On the Theory of Stochastic Processes in Nuclear Reactors. (Nuovo Cimento, 1958)
Tudományos felkészülés az első magyar kísérleti atomreaktor felhasználására. Kiss Dezsővel és Kiss Istvánnal. (Fizikai Szemle, 1958 és Magyar Tudomány, 1958)
Investigations on the Moderning Parameters of „Downtherm A” at Different Temperatures. Bata Lajossal és Kiss Istvánnal. (Acta Physica, 1959)
A Központi Fizikai Kutató Intézet tíz éve. (Magyar Tudomány, 1961)
Investigations of the Anomalous Magnetic Properties Due to the Ordering Processes in Iron-Rich Aluminium Alloys. (Journal of Physics and Chemistry Solids, 1962)
Neutronok élettartamának és a késő-neutronok effektív hányadának meghatározása a neutronsokszorozás fluktuációinak alapján. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1962. ápr. 12.; megjelent angolul: Determination of the Promt Neutron Period from the Fluctuations of the Number of Neutrons in a Reactor. Reactor Science and Technology, 1963)
Megjegyzések a tér és az idő filozófiai kérdéseihez. (Magyar Filozófiai Szemle, 1964)
A fizika és a matematika kapcsolatáról. (Fizikai Szemle, 1965)
Szilárd testek mágneses tulajdonságairól. (Természettudományi Közlöny, 1965)
Magfizikai módszerek a kémiai kutatásban. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1966)
On the Role of the Structural Properties of Functions in the Theory of Their Walsh–Fourier Expansions. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Mathematica, 1967)
A szaktudományok differenciálódása és integrációja. – Szilárdtestek kutatása. Gergely Györggyel, Páris Györggyel, Szigeti Györggyel. (Magyar Tudomány, 1967)
Szilárdtestkutatás a Szovjetunióban. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1967)
Magnetic Structures and Phase Transformations in Mn-Based CuAu-I Type Alloys. (Journal of Applied Physics, 1968)
Mágneses anyagok fizikájának időszerű kérdései. Zimmer Györggyel. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1971)
Szovjet–magyar együttműködés a reaktorkutatások területén. Szabó Ferenccel. (A KFKI kiadványa. Bp., 1974)
Szilárdtestkutatás. 1–2. (Természet Világa, 1974)
Újabb eredmények az antiferromágneses kristályok vizsgálatában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. márc. 6.)
Statistical Physics. Proceedings of the International Conference. 25–29. August 1975 Budapest. Szerk. Szépfalusy Péterrel. (Bp.–Amsterdam–Oxford–New York, 1976)
Újabb irányzatok a szilárdtestkutatásban. (A szilárdtestkutatás újabb eredményei. Szerk. Pataki György. Bp., 1976)
Miről mesélnek a fluktuációk? (Fizikai Szemle, 1976)
A kvantum-elektrodinamika kezdete. Cikkgyűjtemény. Szerk. (Magyar Fizikai Folyóirat. Klasszikus sorozat. 14. Bp., Akadémiai, 1982)
A valószínűségszámítás és a statisztika alapjai. I–II. köt. (Bp., Akadémiai, 1995)
Neutron Fluctuations. A Treatise on the Physics of Branching Processes. Pázsit Imrével. (Amsterdam, Elsevier, 2007)
Derivation and Quantitative Analysis of the Differential Selt-Interrogation Feynman–Alpha Method. Többekkel. – Two-Point Theory for the Differential Self-Interrogation Feynman–Alpha Method. Többekkel. (European Physical Journal, 2012)
Some Remarks on the Stochastic Aspects of a Simple Autocatalytic Reaction. – A General Analytical Solution for the Variance-To-Mean Feynman-Alpha Formulas for a Two-Group Two-Point, a Two-Group One-Point and One-Group Two-Point Cases. Többekkel. (European Physical Journal, 2014)
Campbelling-Typ Theory of Fission Chamber Signals Generated by Neutron Chains in a Multiplying Medium. Pázsit Imrével. Performance Investigation of the Pulse and Campbelling Modes of a Fission Chamber Using Posson Pulse Train Simulation Code. Többekkel. (Nuclear Instruments & Methods, 2015)
Multiplicity Counting from Fission Chamber Signals in the Current Mode. Nagy Lászlóval és Pázsit Imrével. (Nuclear Instruments & Methods, 2016)
Stochastic Theory of the Fission Chamber Current Generated by Non-Poissonian Neutrons. Pázsit Imrével. (Nuclear Science and Engineering, 2016)
Multiplicity Counting from Fission Detector Signals with Time Delay Effects. Nagy Lászlóval és Pázsit Imrével. (Nuclear Instruments & Methods, 2018).
F. m.: népszerű írásai, tudománypolitikai dolgozatai és megemlékezései: Az ozmózis-nyomás elmélete. (Búvár, 1944)
Beszámoló az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatban rendezett genfi nemzetközi értekezletről. (Társadalmi Szemle, 1955 és Természet és Társadalom, 1955)
Megemlékezés Joliot-Curie-ről. (Magyar Tudomány, 1959)
Tízéves az Egyesített Atomkutató Intézet. (Magyar Tudomány, 1966)
Iréne Joliot-Curie. (Fizikai Szemle, 1966)
Megjegyzések a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti felépítésének reformjához. (Magyar Tudomány, 1969)
Fizika. (Magyar Tudomány, 1970)
Húszéves a KFKI. (Fizikai Szemle, 1970)
Gondolatok a tudományos-technikai forradalom néhány aktuális kérdéséről. (Társadalmi Szemle, 1972)
A tudomány szerepéről a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában. (Magyar Tudomány, 1975)
A KFKI huszonöt évének mérlege. (Magyar Tudomány, 1976)
Az atomenergia-kutatások helyzete és perspektívái. Röviden az energiáról. (Magyar Tudomány, 1977)
Gondolatok a jövőről a nagy „tűzlopás” ürügyén. (Fizikai Szemle, 1977)
A termelési struktúra és a kutatás kapcsolatáról. (Társadalmi Szemle, 1978)
Gondolatok a kutatásról és a termelési szerkezetről. (Fizikai Szemle, 1978)
Szilárdtest-fizikai kutatás és műszaki fejlesztés. (Magyar Tudomány, 1979)
A tudomány újat teremtő hivatása. (Magyar Tudomány, 1981)
Hatások és ellenhatások. Adalékok a tudományos kutatás környezetrajzához. – Az elmúlt évek akadémiai kutatásairól. 1976–1980. (Magyar Tudomány, 1982)
A marxizmus és a természettudományok. (Társadalmi Szemle, 1983)
Jelenünk és jövőnk a tudomány tükrében. – Elmélkedés a tudományról és a technológiáról. (Magyar Tudomány, 1983)
Elgondolások az akadémiai tudományos kutatás távlatairól. (Magyar Tudomány, 1984)
A tudományos-technikai haladás és a nukleáris fegyverkezés. – A kis országok szerepe a nemzetközi űrkutatásban. (Fizikai Szemle, 1984)
Kultúra, társadalom, gazdaság. (Társadalmi Szemle, 1985)
A műszaki fejlődés jelene és jövője – 40 év távlatából. (Magyar Tudomány, 1985)
A tudományos és műszaki haladás időszerű kérdései. P. L. előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. (Fizikai Szemle, 1986 és külön: Bp., Kossuth, 1985)
A tudományos és műszaki haladásért. Vál. írások, előadások. (Bp., 1987)
Alapvető prioritás: a műszaki fejlesztés. – A műszaki fejlődésért cselekedni kell. (Magyar Tudomány, 1987)
A tudományos-műszaki haladásért. (Társadalmi Szemle, 1987)
A szellemi alkotó munka társadalmi szerepe. – Tudományos-műszaki fejlődés – gazdasági struktúraváltás. (Társadalmi Szemle, 1988)
Miben gyökerezik? Az értelmiség- és tudományellenesség. Varga Domokossal. (Élet és Tudomány, 1989. 19.)
Halványuló emlékeim az ötven éve alapított KFKI-ról. (Magyar Tudomány, 2001 és Természet Világa, 2011)
Marx György 75 éves. Berényi Dénessel. – Szabó Ferenc. 1929–2002. (Magyar Tudomány, 2002)
Ötven éve a KFKI-ban. (Fizikai Szemle, 2009).
Irodalom
Irod.: P. L. köszöntése. (Fizikai Szemle, 1996)
Palugyai István: Egy „feltámadt” fizikus. P. L. a múltról, tudományról és politikáról. (Népszabadság, 2001. nov. 24.)
Berényi Dénes: P. L. nyolcvan éves. – Lovas István–Kroó Norbert–Gyulai József: – P. L. köszöntése három pályatárstól. – Tétényi Pál: P. L. és a Központi Fizikai Kutató Intézet – a szomszéd szemével. – Mindig izgatott „miért” kérdése. Jéki László beszélgetése P. L. akadémikussal. (Fizikai Szemle, 2005)
Patkós András: P. L. 90 éves. (Fizikai Szemle, 2015).
Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Kovácsné Nagy Katalin és Szilágyiné Németh Eszter. (Gyomanedrőd, 2004).
neten:
https://www.elsevier.com/books/neutron-fluctuations/pazsit/978-0-08-045064-3
https://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-pal-lenard-fizikus-az-mta-rendes-tagja-110070
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
