Révész Ferenc

Született: 1912. december 9. Budapest
Meghalt: 1985. április 21. Budapest
Temetés: 1985. április 29. Budapest
Temetési hely: Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon

Család

Sz: Révész Zsigmond politikus, szakszervezeti vezető, Reiner Margit. Nagybátyja: Révész Mihály újságíró. Unokatestvére: Révész András (1909–1996) politikus, jogász, az 1956-ban újjászervezett SZDP főtitkárhelyettese, majd a rendszerváltás idején az SZDP, ill. az abból kivált Független Szociáldemokrata Párt elnöke. Apját és öccsét a nyilasok meggyilkolták. F: Réthy Éva (1928–1983). Leánya: Révész Éva (1947–) és Révész Krisztina (1951–); fia: Révész István (1952–).

Iskola

Elemi iskolái után bőrdíszműves szakképesítést szerzett, a Vas utcai felső kereskedelmi iskolában éretts. (1931).

Életút

A Fővárosi Gázművek tisztviselője (1933–1938). Az MSZDP tagja (1930-tól), a párt kommunista befolyás alatt álló Országos Ifjúsági Bizottsága titkára (1931–1935), a Népszava és a Szocializmus c. lap munkatársa. Elbocsátották állásából, a rendőrség letartóztatta, hat hónapot toloncházban töltött (1938). A II. világháború alatt többször hívták be munkaszolgálatra, megjárta a keleti frontot is. Az ország német megszállása után Nagykanizsára internálták (1944), majd több koncentrációs tábort is megjárt (1945-ben Dachauból tért haza Magyarországra).

 

Az SZDP oktatási titkárságának vezetője (1945 nyara), a párt Országos Vezetősége tagja (1945. aug. 20.–1948. jún. 12.). Az MDP KV tagja (1948. jún. 14.–1951. márc. 1.) és az MDP KV Szervező Bizottsága tagja (1948. jún. 15.–1950. aug. 16.). Az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztályának h. vezetője (1950. aug. 16.–1951. márc. 1.). Az MTA Könyvtára osztályvezetője (1951–1956), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) igazgatója (1956–1980). Az MSZMP KB tagja (1970. nov. 28.–1985. ápr. 21.). Az ELTE BTK-n a nemzetközi munkásmozgalom történetének mb. előadója (1949–1950).

Nemzetgyűlési képviselő (SZDP Országos lista, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.), országgyűlési képviselő (Somogy vármegye Kaposvár törvényhatósági jogú várossal, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Szabolcs-Szatmár megyei lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.).

Az 1945 utáni magyar történelem egyik jelentős, a két munkáspárt egyesítését támogató baloldali szociáldemokrata politikusa. Az SZDP legfelső vezetésében tagja volt annak a szűk csoportnak, aki szorosan együttműködött a kommunistákkal. Részt vett az SZDP 1948. febr. 18-án megrendezett nagy-budapesti összvezetőségi ülésén, amelyen a párt önállósága mellett kiálló 43 szociáldemokrata vezetőt váltottak le funkciójából. 1948. február 21-én pártja nevében Marosán György (1908–1992) és Vajda Imre (1900–1969) mellett ő írta alá a Magyar Kommunista Párt megbízottaival az – akkor még titkos – egyesülési dokumentumot.

 

Az SZDP XXXVI., a pártfúzióról döntő kongresszusán (1948. márc. 6–8.) újra bekerült a 21 fős vezetőségbe, valamint a politikai bizottságba, márc. 19-én pedig az MKP–SZDP közös Szervező Bizottságába. A Magyar Dolgozók Pártja alakuló kongresszusán (1948. jún. 12–14.) a Központi Vezetőség és a KV Szervező Bizottsága tagjává választották, ezután az egyesített pártapparátus Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetőjeként tevékenykedett. A baloldali szociáldemokratákkal szembeni akció során kimaradt a KV-ból (1951. márc.), az MTA Könyvtárába helyezték át osztályvezetőnek (később a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vezetője lett). A szovjet intervenció után, a megalakuló új párt, az MSZMP – a régi harcostárs, Marosán György ajánlására – tagjai közé vette, utóbb az MSZMP KB tagjai közé is beválasztották, jóllehet az érdemi döntésfolyamatokban már nem vett részt.

 

Kutatóként Csokonai Vitéz Mihállyal foglalkozott, életrajzi esszéket írt 19–20. századi francia és orosz klasszikus szerzőkről, valamint összeállította a 20. századi magyar könyvtárügy kiemelkedő személyiségeinek biobibliográfiáját.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. Az MSZMP KB és a Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a Fővárosi Tanács elnöke, a család és a barátok nevében Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tanácsadója búcsúztatta.

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951), Munka Érdemrend (arany, 1962, 1965, 1968), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1972), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1979), a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1982).

Szerkesztés

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve (1956/57. Bp., 1958-tól) szerkesztője.

 

Az Anyag és Adatszolgáltatás és a Pártmunkás c. lapok szerkesztője (1948–1951). A Budapest c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019