Beöthy Ákos, bessenyői és örvendi
politikus, műfordító
Született: 1838. november 12. Nagymarjapuszta, Bihar vármegye
Meghalt: 1904. december 1. Budapest
Család
Sz: Beöthy Ödön (1796–1854) politikus, országgyűlési képviselő.
Iskola
A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett, ismereteit nyugat-európai, elsősorban angliai utazásai során egészítette ki (1861-ig). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.).
Életút
Bihar vm. aljegyzője (1861–1872), a Deák-párt országgyűlési képviselője (Kismartoni választókerület, 1872–1875), a Balközéppel való egyesülés után, a fúziót konzervatív oldalról támadó Sennyei-, majd az Apponyi-párt képviselője (Kismartoni választókerület, 1875–1878; Csornai választókerület, 1878–1881; Somlyóvásárhelyi választókerület, 1884–1892; Kassai választókerület, 1892– 1896) és egyik vezetője. Az 1896-os, kormányzati visszaélésektől különösen terhelt választásokon nem jutott mandátumhoz, s mivel a Nemzeti Párt 1899-ben beolvadt kormánypártba, a parlament párton kívüli ellenzéki tagja (Kassai választókerület, 1901– 1904).
A Képviselőházban széles körű műveltségével és nagyhatású szónoklataival tűnt ki. Országgyűlési képviselőként közjogi, elsősorban katonai követelésekért lépett fel, cselekedeteit az a nézete határozta meg, hogy az Ausztriához való viszonyt a tiszta perszonálunió felé kell közelíteni. Egressy Gáborhoz írt leveleit Molnár László közölte.
Szerkesztés
Az 1880-as években Angliában élt, több értekezést fordított le angolból, ezeket a műfordításait a Budapesti Szemle közölte (1881– 1884). Egyéb, kisebb írásai a fenti lapon kívül még többek között a Hazánkban (1899-től), a Magyar Közéletben és a Politikai Hetiszemlében jelentek meg (1902–1904).
Főbb művei
F. m.: Tennyson Alfréd. Költői jellemrajz. (Budapesti Szemle, 1860)
Széchenyi emlékezete. (Hazánk, 1899)
A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. Politikai tanulmány. I–III. A III. köt. posztumusz jelent meg, sajtó alá rend. Bernáth Dezső. (Bp., 1900–1906)
Az 1848-iki törvényhozási mű jellemzése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1902. nov. 10.)
Kölcsey és Wesselényi, mint az eszményi irányzat úttörői. (Magyar Közélet, 1902).
Irodalom
Irod.: Halász Imre: B. Á. (Vasárnapi Ujság, 1904)
Molnár László: Egressy Gábor és kora. (Bp., 1908).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
