Mihalik József, 1914-től hernádszurdoki
művészettörténész
Született: 1860. október 26. Gönc, Abaúj vármegye
Meghalt: 1925. március 2. Budafok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Temetés: 1925. március 4. Budafok
Család
Sz: Mihalik Adolf (†1903. máj. 8. Kassa. Temetés: 1903. máj. 10. Kassa), 1848/49-es honvéd, vasúti tisztviselő, kassai háztulajdonos, Zányi Mária. Testvérei: Haraszty Józsefné Mihalik Róza (1858–1939), Mihalik Sándor (1869–1940) helytörténész, Herczeg Gyuláné Mihalik Margit (1871–1940), ill. Mihalik Lajos és Czirbusz Károlyné Mihalik Mária.
F: Edelénÿ Olga, Edelénÿ Ede földbirtokos leánya és Edelénÿ Ede lelkész, hernádkércsi plébános testvére. Fia: Mihalik József (1883. aug. 27. Kassa–1959. Bp.) újságíró, szerkesztő, eszperantó szakíró, Mihalik Zoltán (1895–1968. febr. 27. Bp. Temetés: 1968. márc. 5. Farkasrét), Mihalik Sándor (1900–1969) művészettörténész, ill. Mihalik Ferenc. Mihalik Zoltán leánya, Mihalik József unokája: Székács Vera (= Székács Jánosné, majd Réz Ádámné Mihalik Veronika [1937–2018]) műfordító.
Leányai: Lengyel Gyuláné Mihalik Irén (1884–1932. dec. Temetés: 1932. dec. 7. Farkasrét), Szakmány Lászlóné Mihalik Blanka (1893–1966. okt. 18. Bp. Temetés: 1966. okt. 25. Farkasrét) és Spolarich Lászlóné Mihalik Edit (1898–1973. aug. 8. Bp. Temetés, hamvai búcsúztatása: 1973. szept. 22. Farkasrét).
Iskola
A budapesti Paedagogiumban mennyiségtan és természettudomány szakos polgári iskolai tanári okl. szerzett (1881), az MTA tagja (l.: 1906. márc. 23.).
Életút
A liptószentmiklósi (1881–1890), a nagyszőllősi állami polgári iskola r. tanára (1890–1892) és a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) ügyvivő titkára (1883–1890). Kérésére Kassára helyezték, a kassai Felsőmagyarországi Múzeum őre (1892–1897), a budapesti Országos Iparművészeti Múzeum őre (1897–1907), igazgató őre (1907-től), egyúttal az új kassai múzeum miniszteri biztosa (1901–1903). A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége felügyelő előadója és a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa előadója (1908. febr. 12.–1922), nyugdíjazták (1922). Kir. tanácsos (1904-től).
Kassa város kora középkori és középkori művészeti emlékeivel, építészetével, a magyarországi iparművészet kialakulásának történetével foglalkozott. Az ezredéves országos kiállítás egyik igazgató-őre (1895–1896), majd miniszteri biztosként a Rákóczi-szabadságharc kétszázadik évfordulója emlékére rendezett országos ünnepségek szervezője és az országos feltűnést keltő kassai Rákóczi-ereklyekiállítás rendezője (1903). Jelentős szerepet játszott az elsősorban a Rákóczi-relikviák összegyűjtésére életrehívott új kassai múzeum megszervezésében, gyűjteményeinek kialakításában. II. Rákóczi Ferenc fejedelem (uralkodott: 1704–1711) hamvainak hazahozatalára megalakult bizottság szakértőjeként több vitacikket írt egy kassai Rákóczi-emlékhely kialakítása érdekében. A magyarországi könyvtár- és múzeumüggyel kapcsolatos elméleti munkássága is értékes. Pályafutása kezdetén szépirodalmi műveket, elbeszéléseket is írt (M. J. Carpathus álnéven a Kassai Szemlében).
Bibliográfiákban gyakran összekeverik fiával, Mihalik József eszperantista szakíróval, aki írásait, pályafutása kezdetén Hernádszurdoki Mihalik József (1883–1959) néven jelentette meg.
Emlékezet
Hernádszurdoki előnévvel 1914-ben nemesi rangra emelt régi kassai családból származott. Kassán, majd Budafokon élt és tevékenykedett, Budafokon hunyt el, a Budafoki Temetőben nyugodott. Földi maradványait később átszállították a Farkasréti Temetőbe, jelenleg fiával, Mihalik Józseffel közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
Az Országos Szabadoktatási Tanács tagja (1912–1921). A Műemlékek Országos Bizottsága tagja (1917–1921).
Elismerés
A Kassai Szemle r. munkatársa (1885–1897). A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa Jelentései szerkesztője (Fodor Oszkárral, Rigler József Edével és Schönherr Gyulával, 1901–1913).
A Múzeumi és Könyvtári Értesítő. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének és országos tanácsának hivatalos közlönye szerkesztője (1907–1918).
Főbb művei
F. m.: Liptómegye földrajza. A népiskolák III. osztálya számára. Orbók Mórral. (Pozsony, 1884)
A csorbai tó. (Függetlenség, 1884 és külön: Liptószentmiklós, 1885)
Az európai nagy vízválasztó vonal magyarországi része. (Földrajzi Közlemények, 1886)
Tátraképek. Elbeszélés. M. J. Carpathus álnéven. (Kassai Szemle, 1886)
A csorbai tó. (Magyar Szalon, 1887)
A tót demokraták. Fotographiák a felvidéki nemzetiség nagyjai közül. M. J. Carpathus álnéven. (Kassai Szemle, 1888)
A rohácskai őstelep. (Archaeologiai Értesítő, 1888)
Selmeczbányai ötvösművek a XVIII. századból. (Archaeologiai Értesítő, 1890)
Magyarország hegységeinek csoportosítása. (Földrajzi Közlemények, 1891)
Őskori emlékek Ugocsa vármegyében. – A mátyfalvi templom és czímerképe. – Őskori telepek Liptó vármegyében. – A sonkádi bronzkardról. – A selmeczbányai ötvösök és festők pecsétje 1630-ból. – Antik érmek Ugocsa vármegyében. (Archaeologiai Értesítő, 1891)
Ugocsamegye lakói a praehistorikus korban és a történelmi kor elején. (A nagyszőlősi állami polgári iskola értesítője, 1891)
A korponai csizmadia-czéh pecsétlője 1631-ből. – A beszterczebányai ötvösök pecsétje. – Egy máramarosmegyei bronzkard. – A bujánházai Bélavára nevű őskori erőd. – Hazai ötvösczéhek pecsétjei a XVII. és a XVIII. századból. (Archaeologiai Értesítő, 1892)
Magyarországi szövetkezett ötvös-czéhek a XVII. században. (Történelmi Tár, 1893)
A régi Kassáról az új Kassának. (Kassai Minerva, 1893)
Keresztúri Diószegi Borbély István könyve az orvosságokról s a betegségek gyógyításáról. Diószegi Borbély Istvánnal. (Történelmi Tár, 1894)
A tornyosnémeti bronzlelet. – Kecskeméti Ötvös Péter. – A kassai sírleletről. – Nonnert Ötvös Pál. – Kassai ötvösművek a miskolczi ev. ref. eklézsia kincstárában. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
Pannoniai régiségek. a Felső-Magyarországi Múzeumban. – Egy kassai rézöntő a XVIII. századból. – A boldogkő-váraljai őskori telep. – Úrmezői s csarnatői ásatásaim eredménye. – A kolozsvári ötvös-czéh pecsétje. – Az abosi földvárról. – Kassa város nagypecsétje 1504-ből. Kassai középkori műemlékek viszonyáról a sváb művészethez. (Archaeologiai Értesítő, 1895)
Kassa régi sírkövei rajzokkal. – A kassai ötvösművészet története. – Abaúj-Torna vármegye őstörténete. (Magyarország városai és vármegyéi. I. köt. Abaúj-Torna vármegye. Bp., 1896)
Kassa város 1556. évi számadás könyve. (Történelmi Tár, 1896)
Feketekúti régiségek. – Régi hazai ötvösműveink az ezredéves országos kiállításon. – Gutgesell Dávid életrajzához. – Régi bártfai ötvösök. – Adalékok hazai ötvösségünk történetéhez. (Archaeologiai Értesítő, 1896)
Kassa és környéke. Tájékoztató kalauz turisták s az utazó közönség számára. Szerk. Szőnyey Istvánnal és Truskovszky Jenővel. (Kassa, 1897)
Abaúj-Torna vármegye a török hódoltság korában. (A Felsőmagyarországi Múzeum-Egylet Évkönyve, 1897)
Kassa város czímere. (Kassai Hírlap, 1897)
Felsőmagyarországirégi harangok és harangöntők. – A boldogkőváraljai neolithkori telepek. (Archaeologiai Közlemények, 1897)
A vizsolyi pohár. – Az ungvári úrmutató. – A kassai dóm régi síremlékei. – A nagyszebeni ötvösök czéhpecsétje. (Archaeologiai Értesítő, 1897)
A Bubics-féle holicsi gyűjtemény. (Művelődés, 1897)
Egy kassai serleg a XVI. századból. – A küküllővári sírbolt régiségei. (Magyar Iparművészet, 1897)
A mislyei és hejczei praehistorikus telepekről. – A kassai származású ötvösművek. – A mogyoróskai kehely. – Boldogkő-újfalusi bronztőr. – I. Miksa császár domborműves mellképe. – Antoniis mester aranykelyhe. – Kassai harangok. – Hazai ötvösségünk történetéhez. (Archaeologiai Értesítő, 1898)
Az Iparművészeti Múzeum tavaszi nemzetközi kiállítása. – Beham és Flötner művészete hazai emlékeken. – A pesti ötvösök czéhpecsétje. – Három egyházi ötvösmű a Magyar Nemzeti Múzeumban. – A Jókai-serleg. (Magyar Iparművészet, 1898)
Abaúj-Torna vármegye régiségei. (Pannonia [Kassa], 1898)
Régi kassai sírkövekről. – A verseczi ötvös-lemezről. – Két kassai fedeles kupa. – Magyar sodronyzománczos művek külföldi múzeumokban. – A bor hatásainak allegóriái régi ötvösműveken. – Régi magyar ötvösművek Abaúj-Torna vármegyében. (Archaeologiai Értesítő, 1899)
Kassa város ötvösségének története. (Bp., 1900)
A történeti csoport. – A magyar történelmi pavillon. – Történelmi emlékeink az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar pavillonjában. (Magyar Iparművészet, 1900)
Régi brassai ötvösség. – Hann Sebestyén két ismeretlen ötvösművéről. (Archaeologiai Értesítő, 1900)
A zománcz. (Stampfel-féle Tudományos Zsebkönyvtár. 63–64. Pozsony, 1901)
Tanulmányok a régi hazai ötvösség köréből. – Egy zománcozott délszláv csattról. (Archaeologiai Értesítő, 1901)
Vezető a kassai múzeum gyűjteményeiben. Összeáll. (Kassa, 1903)
A kassai Rákóczi-ereklyekiállítás lajstroma. Összeáll. (Kassa, 1903)
A kassai Szent Mihály-kápolna. (Kassa, 1904)
A krasznahorkai várban létesített Andrássy Francisca Ereklyemúzeum leíró lajstroma. Összeáll. (Kassa, 1904; 2. bőv. kiad. 1912)
Krasznahorkai ereklyék. (Kassa, 1905)
Szirmay Tamás mókás könyve. (Kassa, 1905)
Régi magyar műkincsek. – A felső-mérai La Tène-kori vasleletről. (Archaeologiai Értesítő, 1905)
Vezető a sárosvármegyei múzeum gyűjteményeiben, Bártfán. Összeáll. (Kassa, 1906)
A nagybányai kincslelet ötvösművei. (Magyar Iparművészet, 1906)
Rákóczi sírja. Fellebbezés a nemzethez. Mezarthim álnéven. (Kassa, 1906)
Lőcsei ötvösökről a XVIII. században. – A nagybányai ékszerlelet. (Archaeologiai Értesítő, 1906)
Hamvai Kovács Zsigmond: Kassai írók a mohácsi vésztől máig. Az előszót írta M. J. és Szinnyei József. (Kassa, 1907)
A Gerhárdt-féle gyűjtemény. Csányi Károllyal. (Magyar Iparművészet, 1910)
Három kassai kőszobor. (Archaeologiai Értesítő, 1910)
A kassai Szent Erzsébet-templom építésének története. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1910. okt. 10.)
A kassai Szent Erzsébet-templom Az MTA Régészeti Bizottsága megbízásából írta M. J. 1 színes melléklettel és 48 képpel. (Bp., 1912)
Az ötvösség és a zománc. (Az iparművészet könyve. III. köt. Bp., 1913)
A Gömör-Kishont vármegyei Krasznahorka-vár összes tárgyainak és felszereléseinek leírása. Gr. Andrássy Dénes hitbizományi birtokos megbízása folytán felvette M. J. (Kassa, 1913)
A kassai Szent Erzsébet-templom. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1913)
A krasznahorkai mauzóleum. (Magyar Iparművészet, 1913)
Biológiai gyakorlatok az 1911. évi 78000 sz. miniszteri rendelettel kiadott tanítóképző-intézeti tanterv és utasítás követelményeihez alkalmazva. Tanítók és tanítónövendékek számára. (Bp., 1914)
A magyar közművelődési könyvtárak szervezése. (Bp., 1914)
Régi fa-műemlékeink megmentése. (Bp., 1916)
Egy fejezet a kassai Szent Erzsébet-templom történetéből. 1–3. (Budapesti Szemle, 1922).
F. m.: írásai a Magyarországi Kárpát Egyesület Évkönyveiben: A deménfalvi jég- és cseppkőbarlang. (1884)
Liptómegye topographiai tekintetben. (1886)
Kirándulás a Krivánra. (1887)
A Baranyecz. (1888)
Liptómegye őskori telepei. (1889)
Úti jegyzeteimből. Egy kis turistaság, topo- s ethnographia. – Adalékok Liptómegye földrajzi nomenclaturájához. – A Poludnicza. (1892). Valamennyi írás német nyelven és különlenyomatban is megjelent.
Irodalom
Irod.: Divald Kornél: M. J.: A kassai Szent Erzsébet-templom. (Budapesti Szemle, 1913)
Gerevich Tibor: M. J.: A kassai Szent Erzsébet-templom. (Archaeologiai Értesítő, 1914)
Halálhír. (Pesti Hírlap, 1925. márc. 3.).
Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. (Bp.–Beregszász, 2001)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).
Megjegyzések
Lexikonok téves születési adata okt. 25. Anyakönyvi adata szerint okt. 26-án született!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020