Főbb művei

F. m.: Vita a jobbágyháztartások vizsgálatának módszertani kérdéseiről. (Történelmi Szemle, 1961. 3.)
Egy hegyaljai mezőváros harca az örökös jobbágyság ellen. Olaszliszka küzdelme földesuraival a XVII. században. (Történelmi Szemle, 1961. 4.)
Szabad és dézsmás szőlők Zemplén megyében a XVII. század végén. (Agrártörténeti Szemle, 1964)
A magyar főúri politika fordulata a XVII. század derekán. Rákóczi Zsigmond és Pálffy Pál. Kand. értek. (Bp., 1972)
Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról. (Századok, 1972. 3.)
A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei. A Siralmas panasz keletkezéstörténete. (Irodalomtörténeti Füzetek. 83. Bp., 1973)
A magyar romlásnak századában. (Magyar História. Bp., 1975; 2. kiad. 1979)
Az 1608. évi vallásügyi törvény és a jobbágyok vallásszabadsága. (Századok, 1977. 1.)
Drabik Miklós, a lehotkai próféta. (Világosság, 1977. 1.)
A barokk korszak magyar társadalma. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1979)
Köznemesi publicisztika, köznemesi politika a 17. század derekán. Az országgyűlési pasquillus. (Történelmi Szemle, 1979. 2.)
400 éve született Bethlen Gábor. (Történelmi Füzetek. Bp., 1980)
Bethlen Gábor uralkodásának első szakasza. (Confessio, 1980. 1.)
A felszabadulás utáni történetírásunk a mohácsi csatától a szatmári békéig terjedő időszakról. (Századok, 1980. 3.)
Az erdélyi társadalom élete a 17. század első felében. (Századok, 1980. 4.)
Bethlen Gábor emlékezete. A fejedelem pályakezdése. (Századok, 1981. 4.)
Vie de la société Transylvaine dans la première moitié du XVII^e siècle. (Acta Historica, 1980)
Magyarországi gályarabok, 1674. (História, 1981. 4.)
Two Aspects of War and Society in the Age of Prince Gábor Bethlen. (War and Society. Szerk. Bak János és Király Béla. Brooklyn, 1982)
A múlt és a jelen a Thököly-felkelés ideológiájában. (A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp., 1983)
A magyarországi protestáns prédikátorok és tanítók ellen indított per 1674-ben. (Ráday Évkönyv, 1983)
Bethlen Gábor magyar királysága, az országegyesítés és a Porta. (Századok, 1983. 5.)
Az alattvalók ellenállási joga Magyarországon a reformáció után. (Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Luther Márton születésének 500. évfordulóján. Szerk. Fabiny Tibor. Bp., 1984)
Az értelmiség és a XVII. század közepének politikai mozgalmai. (A magyarországi értelmiség a XVII–XVIII. században. A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. márc. 5–6-án tartott tudományos konferencia előadásai. Szerk. Zombori István. Szeged, 1984)
A romlás a szellemi műveltség állapotaiban a XVII. század fordulóján. (Történelmi Szemle, 1984. 1–2.)
Esterházy Miklós. (Magyar História. Életrajzok. Bp., 1985)
A csejtei várúrnő, Báthory Erzsébet. (Labirintus. 4. Bp., 1985)
Comenius magyarországi elképzeléseiről. A Sermo secretus és a Gentis felicitas. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum, 1985)
A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a XVI. század második felében. (Századok, 1985. 4. és Theologiai Szemle, 1985. 6.)

A fejdelemség virágkora. 1606–1660. (Erdély története. I–III. köt. Főszerk. Köpeczi Béla. Bp., 1986; 2. kiad. 1987; 3. kiad. 1988; franciául: 1992; angolul: 1994)
A fejdelemség virágkora. 1606–1660. (Erdély rövid története. Szerk. Köpeczi Béla és Szász Zoltán. Bp., 1989; 2. kiad. 1993; németül: 1990)

Buda ostroma 1686-ban. Vál., a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta P. K. Ford. P. K. és Teke Zsuzsa. (Magyar Levelestár. Bp., 1986)
Kolozsvár a magyar műveltségben. (A Ráday Gyűjtemény füzetei. 2. 500 éves a kolozsvári Farkas utcai templom. Szerk. K. Fogarasi Zsuzsa. Bp., 1986)
Erdély az európai politikában. (História, 1986. 2.)
Angol életrajz Zrínyi Miklósról. London, 1664. Az 1664-ben Londonban, a Rainbow Nyomdában készült eredeti mű hasonmásával. Szerk., a bevezetést írta Kovács Sándor Iván. A Zrínyi Miklós angol rajongói c. kísérőtanulmányt írta P. K. (Zrínyi Könyvtár. 2. Bp., 1987)
Az országgyűlések a kora újkori magyar történelemben. Benda Kálmánnal. (Előadások az MTA Történettudományi Intézetében. 6. Bp., 1987)
Báthori István, a fejedelmi hatalom megteremtője Erdélyben. (Folia historica et ethnographica. 1. Tanulmányok Nyírbátor és a Báthori család történetéhez. Szerk. Dám László. Nyírbátor, 1987)
A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon. (Az értelmiség Magyarországon a 16–17. században. A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága által 1987. márc. 10–11-én tartott tudományos konferencia előadásai. Szerk. Zombori István. Szeged, 1988)
A főúri nagyportrék és az ősgalériák kezdetei. (Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. A Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. 1988. márc.–aug. A katalógust szerk. Búzási Enikő, a kiállítást rendezte Búzási Enikő és Cennerné Wilhelmb Gizella. Bp., 1988)
Pázmány Péter és a protestánsok. (Confessio, 1988. 2.)

A reformáció és a művelődés a 16. században. (Magyarország története. III/1. köt. 1526–1608. Bp., 1985; 2. kiad. 1987)
Egy fejezet tízkötetes „Magyarország történetéből”. A reformáció és a művelődés a 16. században. Doktori értek. (Bp., 1989)

Lendület és megtorpanás Sárospatakon. Egy példa a 16. és a 17. század közötti különbségre. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 6. Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1989)
Női családfők Sárospatakon a 16. és 17. században. (Századok, 1989. 5–6.)
A katolikus megújulás és a protestáns reformáció. (Világtörténet, 1989)
A „kényszer” felismerője. Báthory István. (História, 1989. 1–2.)
Makkai László. (Történelmi Szemle, 1989. 3–4.)
Felmérés a hithűségről, 1638-ban. A felmérés latin nyelvű szövegével. Monok Istvánnal. (A Lymbus füzetei. 14. Szeged, 1990)
A katolikus megújulás és a protestáns reformáció. (Ecclesia sancta. 1. A katolikus egyház Magyarországon. Szerk. Somorjai Ádám és Zombori István. Bp., 1991)
A protestáns egyháztörténetírás új útjai. (História, 1991. 5–6.)
Comenius különös iskolatársa. A lehotkai próféta. (Élet és Tudomány, 1992. 14.)
Hitújítók és hitvédők. (A világtörténelem nagy alakjai. Bp., Kossuth, 1993)
A szigetország uralkodói. (A világtörténelem nagy alakjai. Bp., Kossuth, 1993)
On the First Hungarian World Chronicle and Its Author, István Benczédi Székely. (CEU History Department Yearbook, 1993)
A református gyülekezet első száz éve Sárospatakon. (A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
Király Béla: Deák Ferenc. Történeti életrajz. Ford. P. K. (Bp., Akadémiai, 1993)
A haza és a nemzet fogalma az ország három részre hullott állapota idején. (Folia Historia. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1994)
Az erdélyi magyar iskolázás a 16. és a 17. században. – Benda Kálmán a Ráday Gyűjteményben. – Makkai László. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1994)
Comenius és a Rákócziak. (Bibliotheca Comeniana, 1994. 5.)
Laikusok a magyarországi reformációban. (Korunk, 1994. 4.)
A magyar reformáció adatai. (História, 1994. 4.)
Az örökös főrendiség létrejötte. (Rubicon, 1994. 10.)
Benda Kálmán. (Levéltári Közlemények, 1994. 1–2.)
Az első magyar világkrónikáról és szerzőjéről, Benczédi Székely Istvánról. – Pázmány Péter és a protestánsok. (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai. 8. Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Szerk. is. Bp., 1995)
A gyermek és a gyermekkor a történetírásban. – A gyermekek első tíz esztendeje. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 19. Gyermek a kora újkori Magyarországon. Szerk. is. Bp., 1996)
Gyermek a történetírásban. (História, 1996. 1.)
Báthori Anna és alsólendvai Bánffy István eljegyzése 1535-ben. (Miscellanea fontium historiae Europaeae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Szerk. Kalmár János. Bp., 1997)
Cselekedetek és eszmék. Vallási ellenállás a fraknói uradalom négy gyülekezetében, 1638. (Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. Szerk. Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Keserű Gizella, Ötvös Péter. Szeged, 1997)
Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csends ellenállása. (Századok, 1997. 4.)
Így fogantak… Előkelő gyermekek fogantatásáról. (História, 1997. 2.)
A felekezetek felett álló Magyarország a reformáció után. (Sentire cum ecclesia. 1. Felekezetek és identitás Közép-Európában az Újkorban. Szerk. Illés Pál Attila. Piliscsaba–Bp., 1999)
Az olvasó nő eszménye. (A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerk. Klaniczay Gábor és Nagy Balázs. Bp., 1999)
Jobbágy gyermekek a kora újkori Magyarországon. (Műhely, 1999. 5–6.)
Bethlen Gábor. (Rubicon, 1999. 7.)
Bethlen Gábor– Esterházy Miklós – Kanizsay Orsolya. (Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk. Rácz Árpád. Bp., 1999; 2. jav. kiad. 2000; 3. átd. kiad. 2002)
Szerelem és házasság a Hajnal-határtól keletre. (Ámor, álom és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete. Tudományos konferencia. Sátoraljaújhely, 1999. máj. 26–29. Szerk. Szentmártoni Szabó Géza. Bp., 2002)
Lorántffy Zsuzsanna-album. Szerk. Tamás Edittel. Fényképezte: Váradi László. Készült a sárospataki Rákóczi Múzeumban 2000. aug. 5-én megnyitott Erdély és Patak fejedelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna c. kiállítás alkalmából. (A sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei. 39. Sárospatak, 2000)
Veress Éváról és a munkájáról. (Tanulmánykötet Heckenast Gusztáv emlékére. A Miskolcon 2000. márc. 24–25-én megtartott emlékkonferencia előadásai. Szerk. Bessenyei József. Miskolc, 2001)
The First Ten Years of the Children. (Beloved Children. History of Aristocratic Childhood in Hungary in Early Modern Age. Szerk. is. Bp.–New Yor, CEU Press, 2001)
Vázlat a jobbágyok nevéről és névhasználatáról az örökös jobbágyság korában. (Historia manet – volum omagial. Demény Lajos-emlékkönyv. Szerk. Barbu, Violeta és Tüdős S. Kinga. Bucuresti–Cluj, 2001)
Nők önállósága, férfiak önállósága a társadalomban. (Ezredforduló – századforduló – hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2001)
A jobbágy házasodási szabadsága az örökös jobbágyság korában. (Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György. Bp., 2002)
Pataki diákok a Sárospataki Református Kollégiumban, 1671-ig. (Doctrina et Pietas. Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére. Szerk. Dienes Dénes és Szabadi István. Debrecen, 2002)
A Vizsolyi Biblia. (História, 2002. 2.)
Gyermekélet, gyermekhalál a 16–17. századi Magyarországon. (Rubicon, 2002. 3.)
Kanizsai Dorottya. (Szürke eminenciások a magyar történelemben. Szerk. Szentpéteri József. Bp., Kossuth, 2003)
Jobbágycsaládok életvitelének különbözőségei az örökös jobbágyság korában, a 16–17. században. (Századok, 2003. 3.)
A királyi méltóság megjelenítése. (História, 2003. 3.)
A reformáció: kényszer vagy választás? (Európai iskola. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004)
Jobbágyság és iparosodás. Az emberi tőke és a vállalkozókedv a 16–17. századi Magyarországon. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2004)
Két sógor: Gusztáv Adolf és Bethlen Gábor. (História, 2004. 8.)
Az Esterházy-család felemelkedése. (Kastélykonferenciák. 3. Arisztokrácia, művészetek, mecenatúra. Az Esterházy-család. A 2004. ápr. 22–23-án a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban megtartott konferencia előadásai. Szerk. Czoma László. Keszthely, 2005)
Az utolsó idők hangulata a 16. századi Magyarországon. (Történelmi Szemle, 2005. 3–4.)
Székelykapu faragása a hargitai Kápolnásfaluban. (Honismeret, 2005. 1.)
A vallásügy a bécsi békében. („Frigy és békesség legyen…” A bécsi és zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára és Jeney-Tóth Annamária. Debrecen, 2006)
Cselekedetek és eszmék. Vallási ellenállás a fraknói uradalom négy gyülekezetében, 1638. – Tolerancia és intolerancia a 16. századi Magyarországon. – A papok templomából a gyülekezet templomába vezető út. – Pázmány Péter és a protestánsok. – A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon. – A protestáns vallásszabadságért folyó harc az 1646–1647. évi országgyűlésen. (Egyháztörténeti Szemle, 2006. 2.)
Házasság a régi Magyarországon. (Múltidéző zsebkönyvtár. Bp., L’Harmattan, 2007)
Illésházy Istvánról. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2008)
Házassági piac a 16–17. században. – Házasság a régi Magyarországon. (História, 2008. 8.)
Házassághalmozók. Előkelő nők házasságai a kora újkori Magyarországon. (Rubicon, 2008. 5.)
Báthory Erzsébet. – valóság és fantázia. Magányos özvegy vagy szadista gyilkos? (História, 2009. 1.)
„Tudós tanító mesterek és jámbor tanítványok.” A prédikálni tanítástól az iskoláig. (História, 2009. 9–10.)
Hogyan lettek a magyarországi reformátusok kálvinisták? (Rubicon, 2009. 9.)
Az asszony neve. Arisztokrata névhasználat a 16–17. századi Magyarországon. (Történelmi Szemle, 2010. 2.)
Jobbágy egyének az írásbeliségben a 17. század eleji Magyarországon. 300 éves visszatekintéssel. (Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos és Izsák Lajos. Bp., 2011)
A titkos házasságról a 15-16. században. Erdélyi Gabriellával. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum, 2011)
Az egyszerű ember, az oklevelek és a levéltárak a 16–17. századi Magyarországon – háromszáz éves visszatekintéssel. (Történelmi Szemle, 2011. 3.)
Magánélet a régi Magyarországon. Tanulmányok. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések. Az MTA BTK Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 2012)
Szent emlékezetű Miksa király privilégiuma a szepesi kamarától Sárospataknak. (A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna és Molnár Antal. Bp., 2012)
Werbőczy anyanyelvi fordításainak tanulságai – értelmiségi feladatvállalás a 16. században. (Történelmi Szemle, 2012. 3.)
Az örökös főrendiség létrejötte. (Rubicon, 2012, különszám)
Lorántffy Zsuzsanna. Szerk. Tamás Edittel. Fényképezte: Váradi László. A Lorántffy Zsuzsanna album átdolgozott kiadása. (A sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei. 62. Sárospatak, 2015)
R. Várkonyi Ágnes. (Történelmi Szemle, 2015. 1.)
Studies on the History of the Reformation in Hungary and Transylvania. Szerk. Erdélyi Gabriella. (Göttingen, 2018).

Irodalom

Irod.: Varga Imre: P. K.: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei. A Siralmas panasz keletkezéstörténete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974. 3.)
Benczédi László: P. K.: A magyar romlásnak századában. (Századok, 1976. 6.)
Józsa György Gábor: Rém vagy áldozat? P. K. Báthory Erzsébetről. (Magyar Nemzet, 1985. febr. 7.)
Kokas Károly: P. K.: Esterházy Miklós. (Aetas, 1986. 1–2.)
Vásárhelyi András: P. K.: Esterházy Miklós. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1986. 2.)
Rosdy Tamás: Aki remekül mérte fel az erőviszonyokat. Bethlen Gábor, az okos fejedelem. Interjú P. K.-nal. (Magyar Nemzet, 1995. okt. 26.)
Pandula Attila: Gyermek a kora újkori Magyarországon. Szerk. P. K. (Turul, 1997. 3–4.)
P. K. Az Egyháztörténeti Szemle köszöntése. (Egyháztörténeti Szemle, 2000. 1.)
Niederhauser Emil: P. K.: A reformáció: kényszer vagy választás? (Századok, 2004. 5.)
Hogyan lettem történész? A Korall körkérdése a pályaválasztásról. (Korall, 2005)
Varga Szabolcs: P. K.: A reformáció: kényszer vagy választás? (Vigilia, 2005. 1.)
Vargáné Balogh Judit: P. K.: A reformáció: kényszer vagy választás? (Egyháztörténeti Szemle, 2005. 1.)
Horváth Zita–Nagy Gábor: Agatha Christie és az analógia. Beszélgetés P. K. történésszel. (Gesta. Fiatal miskolci történészek folyóirat, 2007)
Soós István: P. K. műveinek bibliográfiája. 1961–2007. (Történelmi Szemle, 2007. 2.)
Erdélyi Gabriella: „Úgy sétálok a történelemben, ahogy a mindennapi életben.” Interjú P. K.-nal, 75. születésnapja alkalmából. (Korall, 2011).

Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).

neten:

Kovács I. Gábor: A debreceni tudományegyetem református hittudományi kari tanárainak prozopográfiája és a református felekezeti-művelődési alakzat szociológiája:

http://korall.org/sites/default/files/Kovacs_I_G_E-Fuggelek.pdf

http://real-j.mtak.hu/5748/1/TortenelmiSzemle_2007.pdf

https://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-peter-katalin-tortenesz-110321

http://www.kre.hu/portal/index.php/1388-elhunyt-peter-katalin.html

https://sarospatak.hu/2020/02/08/elhunyt-peter-katalin/