Főbb művei

F. m.: önálló művek, monográfiák, feldolgozások: Mai magyar népismeret. (A Kálmány Lajos Kör füzetei. 1. Szeged, 1947)
Egyéniség a népkultúrában. (A Kálmány Lajos Kör füzetei. 2. Szeged, 1947)
A Makói Múzeum József Attila-kéziratai. (A Makói Múzeum füzetei. 1. Szeged, 1952)
Kálmány Lajos. Egy nagy magyar folklorista élete. 5 táblával. (Bp., 1952)
Juhász Gyula elfelejtett makói verseiből. (A Makói Múzeum füzetei. 3. Szeged, 1953)
Móra Ferenc ismeretlen levelei. (A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 33. Szeged, 1954)
Espersit János. Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila költészetéhez. Kismonográfia. 5 táblával. (Irodalomtörténeti füzetek. 1. Bp., Akadémiai Kiadó, 1955)
József Attila Szegeden. (A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 34. Szeged, 1955)
Juhász Gyula és Gyula. Lakatos Attilával. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai. 10. Gyula, 1959)
Juhász Gyula a munkásmozgalomban. (A Hazafias Népfront Szegedi Bizottsága kiadványa. Szeged, 1961)
Anna örök. (A Délmagyarország irodalmi füzetei. 5. Szeged, 1962)
Juhász Gyula a forradalmakban. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Akadémiai, 1965)
Szeged irodalmi emlékhelyei. Irodalmi útikönyv. (A Szegedi Városi Tanács kiadványa. Szeged, 1974)
Szeged utcanevei. (A Szegedi Városi Tanács kiadványa. Szeged, 1974)
Odessza és a magyarok. (A Somogyi Könyvtár kiadványai. 22. Szeged, 1978)
József Attila közöttünk – Makón, Szegeden, Vásárhelyen. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1980)
Így élt Juhász Gyula. (Így élt… Bp., Móra, 1980; 2. kiad. 1983)
József Attila közöttünk. (Szeged, 1980)
Bartók Szegeden. (A Szegedi Somogyi Könyvtár Kiadványai. 24. Szeged, 1981)
Szeged. Útikönyv. A fényképeket Horváth Dezső készítette, a térképeket Biczó Tamás rajzolta. (Panoráma magyar városok. Bp., 1981; 2. jav. kiad. 1986)
Kodály Szegeden. (A Szegedi Somogyi Könyvtár Kiadványai. 25. Szeged, 1982)
Annák, szerelmek. Nőalakok Juhász Gyula költészetében. Esszék. (A Somogyi Könyvtár kiadványai. 27. Szeged, 1983)
Kilenc írás Juhász Gyuláról. Bibliofil kiad. (A Békés Megyei Könyvtár kiadványa. Békéscsaba, 1983)
Szegedi örökség. Tanulmányok, esszék. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1983)
Makói kis tükör. Cikkek, beszédek, tanulmányok. (A Makói Múzeum füzetei. 47. Makó, 1985)
A szerette Város. Írások Szegedről. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1986)
Jerney János. (Szeged, 1988 és Dorozsmai füzetek. 7. Kiskundorozsma, 2011)
A szegedi főreáliskola elődei és utódai. (Szeged Művelődéstörténetéből. 7. A Móra Ferenc Múzeum kiadványa. Szeged, 1989)
Móra Ferenc. Monográfia és részben doktori értek. is. Ill. Bodor Miklós. (A Kiskunfélegyházi Városi Tanács kiadványa. Kiskunfélegyháza, 1990)
Szegedi ferencesek. (A Somogyi Könyvtár kiadványai. 33. Szeged, 1991)
Szőregi délutánok. Írások Szegedről. (Bp., Püski Kiadó, 1994)
Magyar írók, költők textológiai nézetei. (A JATE BTK kiadványa. Szeged, 1995)
Mindörökké Szeged. Vál. írások. (Bp., Argumentum, 1997)
Tömörkény világa. Cikkek, tanulmányok. (Bp., Lord Kiadó, 1997)
Móra műhelyében. Cikkek, tanulmányok. (Bp., Pannonica Kiadó, 1999)
Szegedi seregszámla. Vál. írások. (A Tisza hangja. 18. Szeged, Bába Kiadó, 1999)
József Attila nyomában. Vál. írások. (Bp., Argumentum Kiadó, 2000)
Az ezeréves Szőreg. Cikkek, tanulmányok. (A Szeged Megyei Jogú Város szőregi településrészi önkormányzata. Szeged-Szőreg, 2001)
Kívül a körtöltésen. Irodalmi tanulmányok. (Tiszatáj Könyvek. Szeged, 2001)
Mindenkor csak feléd nézek, Szeged. Vál. írások. (A Tisza hangja. 87. Szeged, Bába Kiadó, 2001)
Juhász Gyula. Monográfia. (Bp., Argumentum Kiadó, 2002)
Szegedi számadás. Vál. írások. (Szeged, Bába Kiadó, 2002)
Szeged. Útikönyv. 10 séta a városban. Apró Ferenccel. (Szeged, Grimm Kiadó, 2002; 2. átd. és bőv. kiad. 2009; 3. kiad. 2014)
Szegedi tudósítások. Vál. írások. (Szeged, Bába Kiadó, 2003)
Magyarország. Kulturális értékeink, természeti kincseink. Fotóalbum. Fotó: Nagy Botond, szöveg: P. L. (Szeged, Grimm Kiadó, 2004; angol nyelven is)
14 írás József Attiláról. (Szeged, Bába Kiadó, 2005)
Feleségem pályaképe. Péter Lászlóné Lakatos Klára Aranka élete és halála. (Szeged-Szőreg, 2005)
József Attila Szegeden. Megjelent a költő születésének 100. évfordulójára. Az előszót írta Lengyel András. (Szeged, Bába Kiadó, 2005)
Néprajz, népműveltség. Két tanulmány: A népkultúra érteke, 1948. – Magyar etnoszociológia, 1949. (Szeged, Bába Kiadó, 2005)
1956 előtt, alatt, után. Visszaemlékezések. (Szeged, Belvedere Meridionale, 2006)
A Város cselédje. Újabb tanulmányok. (Szeged, Bába Kiadó, 2006)
Bécsi hármaskönyv. Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula emlékei. Az előszót írta Juhász László. (Szeged, Bába Kiadó, 2006)
Népköltészet és irodalom. Vál. írások. (Tiszatáj Könyvek. Szeged, 2006)
Apa és fia. Takáts Lajos és Takáts Endre. (A Szirbik Miklós Társaság füzetei. 20. Makó, 2007)
Az én besúgóim. F-dossziém. (Szeged, Belvedere Meridionale, 2007)
Árvízi emlékek Szegeden. Fényképezte Demcsák Zoltán. (Szeged, Bába Kiadó, 2008)
Csongrád megye irodalmi öröksége. (Szeged, Bába Kiadó, 2008)
Radnóti Miklós. Válogatott írások. (Szeged, Bába Kiadó, 2009)
Olvassuk Juhász Gyulát! Versmagyarázatok. (Tiszatáj Könyvek. Szeged, 2010)
Löw Immánuel. Tanulmányok. (Szegedi vallási néprajzi könyvtár. 49. és MTA–Szegedi Tudományegyetem Vallási Kultúrakutató Csoport. A vallási kultúrakutatás könyvei. 21. Szeged, 2015)
A gőzösnek csattog a kereke. Népdalok vasútról, vonatról. (A Vasúttörténeti Alapítvány kiadványa. Szeged, 2016).

 

F. m.: tanulmányok, kisebb írások, kritikák: A Kálmány Lajos Kör. (Tiszatáj, 1947. 1. és külön: A Tiszatáj füzetei. Szeged, 1947)
Első magyar néprajzi tankönyv. (Tiszatáj, 1947. 5.)
Kálmány Lajos emlékezete. (Vándortűz, 1947. jún. 4.)
Kálmány Lajos hagyatéka. (Tiszatáj, 1947. 8–9.)
Kálmány Lajos harcai. (Puszták népe, 1947. 2.)
Kálmány Lajos szelleme. (Új aratás. Antológia. Szeged, 1947)
Löw Immánuel és Kálmány Lajos barátsága. (Semitic Studies in Memory of Immanuel Löw. Bp., 1947)
Szőreg neve. (Alföldi Tudományos Gyűjtemény, 1947)
Mi a „népkultúra”? A néprajz és a társadalomtudomány összefüggéséhez. (Tiszatáj, 1948. 7–8. és külön: Szeged, 1948)
Népi beszédkutatás. (Magyar Nyelvőr, 1948. 2.)
Kurtakocsma. (Magyar Nyelvőr, 1949. 3.)
Népünk zenei nyelvéhez. (Magyar Nyelvőr, 1949. 4.)
Régi ráolvasás a népnyelvben. (Magyar Nyelvőr, 1949. 5.)
A folkorizáció kérdéséhez. (Ethnographia, 1950. 3–4. és külön: Bp., 1950)
A kiegyezés korabeli parasztsors tükröződése egy újtípusú népballadában. (Irodalomtörténet, 1950. 2. és külön: Bp., 1950)
Az ö-zés kérdéséhez. (Magyar Nyelvjárások. A KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézete Évkönyve. I. Debrecen, 1951 és külön: Debrecen, 1951)
Néprajztörténeti adatok Kálmány Lajos levelezésében. (Ethnographia, 1951. 1–2.)
A „Rózsa Sándor” nyelve. A nyelvjárás írói alkalmazásának kérdéséhez. Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulójára. (Tiszatáj, 1952. 3.)
József Attila. (Tiszatáj, 1952. 6.)
Népdalaink tájnyelvi előadásából. (Magyar Nyelvőr, 1952. 6.)
Adatok József Attila életéhez, költészetéhez. (Tiszatáj, 1954. 1. és külön: A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 12. Szeged, 1954)
József Attila-textológia. (Irodalomtörténet, 1954. 3. és külön: A Szegedi Egyetemi Könyvtár Kiadványai. 23. Szeged, 1954)
Ady Endre kapcsolatai megyénk városaival. (A TTIT Csongrád megyei Szervezete Irodalmi-Művészeti Szakosztályának előadásai. 1. Szeged, 1954)
A bibliográfiai munka értelme és hivatása. Bóday Pállal és Molnár Istvánnal. (A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 24. Szeged, 1955)
Juhász Gyula a képzőművészetről. (Szabad Művészet, 1955)
Juhász Gyula első megjelent versei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 3.)
Juhász Gyula makói évei. 1913–1917. Császtvay Istvánnal. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 3. és külön: Bp., 1955)
Két József Attila-vers elfelejtett változata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 2.)
Rivalda. Juhász Gyula elfelejtett írásaiból. (Színház és Filmművészet, 1955)
A népköltészet időszerű kérdései. (Tiszatáj, 1956. 1. és külön: A Tiszatáj füzetei. 41. Szeged, 1956)
Irodalmi anekdoták Kálmány Lajosról és Juhász Gyuláról. (Tiszatáj, 1956. 5.)
Juhász Gyula elfelejtett Anna-versei. (Tiszatáj, 1956. 3. és külön: Irodalomtörténeti Dolgozatok. 4. Szeged, 1956)
Párhuzamok az „ördögi kísértetek” néhány motívumához. – Móricz Zsigmond és Juhász Gyula. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956. 2.)
Romániai magyar elbeszélők nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1956. 1.)
A szegedi Koroknay-nyomda kiadói tevékenysége. Reguli Ernővel. (Magyar Könyvszemle, 1957. 3.)
József Attila Vásárhelyen. (Vásárhelyi Szó, 1956. 5.)
József Attila Makón. (Irodalomtörténet, 1957. 1.)
Három József Attila-dedikáció. (Tiszatáj, 1958. 5.)
Rudnay Gyula Juhász Gyulához. A festő ismeretlen levelei a költőhöz. Közli: P. L. (Élet és Irodalom, 1958. 6.)
A Magyar Nyelvtudományi Társaság nyelvjárásgyűjtései, 1905–1908. (Magyar Nyelv, 1959. 2.)
Adatok Juhász Gyula életrajzához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959. 2.)
Egy nyomaveszett Juhász Gyula-kötet. (Magyar Könyvszemle, 1959. 3.)
Két József Attila-dedikáció. (Élet és Irodalom, 1959. 49.)
Móra Ferenc ajánló könyvjegyzéke a szegedi ifjúmunkásoknak. (Magyar Könyvszemle, 1959. 2.)
A Kilényi Irmáról elnevezett Juhász Gyula-gyűjtemény. Juhász Gyula és a „fekete báró”, Barkóczy Sándor. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum, 1960 és külön: Irodalomtörténeti dolgozatok. 14. Szeged, 1960)
Ady cikke Juhász Gyula lévai eltűnéséről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 2.)
Balázs Béla: Az én utam. Versek. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 1.)
Bors László költői fogadtatása. (Soproni Szemle, 1960. 2.)
József Attila dedikációja. (Élet és Irodalom, 1960. 50.)
Juhász Gyula és Tóth Árpád barátsága. 1–2. (Alföld, 1960. 2. és 1960. 5.)
Juhász Gyula „újságírói sikere”. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum, 1960 és külön: Irodalomtörténeti dolgozatok. 25. Szeged, 1961)
A Tömörkény-sorozat problémáiról. (Irodalomtörténet, 1961 2.)
Király-König Péter, a „tiszteletbeli soproni”. (Soproni Szemle, 1961. 2.)
Móra Ferenc Debrecenben. (Alföld, 1961. 3.)
Radnóti Miklós a szegedi egyetemen. (Kortárs, 1961. 7.)
Az Igazság története. 1918–1919. (Szeged, 1962)
Juhász Gyula Bécsben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 1.)
Juhász Gyula és Oláh Gábor levelezése. 1–3. (Alföld, 1962. 2–4.)
Proletárköltő – nemzeti klasszikus. Révai József tanulmányai József Attiláról. (Alföld, 1962. 6.)
Tóth Árpád első verse. (Élet és Irodalom, 1962. 22.)
Szabó Dezső Szegeden. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 1.)
Időszaki kurrens helyismereti bibliográfiák és repertóriumok. (Könyvtáros, 1964. 1.)
Klemm I. Antal. (Magyar Nyelv, 1964. 3.)
Kozocsa Sándor: A magyar irodalom bibliográfiája. (Könyvtáros, 1965. 6.)
Szeged környéki földrajzi nevek Tömörkény műveiben. (Magyar Nyelvőr, 1965. 1.)
A bakanyelv. (Magyar Nyelv, 3.)
A Szikra Kiadó szegedi tevékenysége. Reguli Ernővel. (Magyar Könyvszemle, 1966. 3.)
Tömörkény – papucsban. (Kortárs, 1966. 5.)
Az Új Írás öt esztendeje. 1961–1965. (Könyvtáros, 1967. 5.)
A folkorizmus kérdéséhez. Egy motívum körforgása a népköltészetben, az irodalomban és a filmművészetben. (Ethnographia, 1968. 2.)
Akik legelni küldték a népet… Adalék a forradalmak folklórjához. (Ethnographia, 1968. 4.)
Fiatalasszonyok éneke. József Attila és Gáspár Kata. (Alföld, 1968. 4.)
A falukutató Kálmány Lajos. (Tiszatáj, 1969. 12.)
A miskolci színház forradalmak alatti történetéhez. (Borsodi Szemle, 1969. 2.)
Kun Béla. (Könyvtáros, 1969. 3.)
A Tanácsköztársaság Fejér megyei kiadványai. (Könyvtáros, 1970. 1.)
A Vas megyei lapok cikkei a Tanácsköztársaság idején. (Könyvtáros, 1970. 2.)
Csanádi Imre ötven verse. (Kortárs, 1970. 9.)
Dohnányi és Szeged. (Tiszatáj, 1970. 3.)
Móricz Pál indulása Szegeden. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1970)
Újságcikkek címleírása. (Könyvtáros, 1970. 5.)
A Békési Élet első lustruma. 1966–1970. (Békési Élet, 1971. 1.)
Adalékok a Hiedelemmonda-katalógushoz. (Ethnographia, 1971. 2.)
Juhász Gyula Júliája. (Kortárs, 1971. 12.)
Balladák könyve. Kallós Zoltán gyűjteménye. (Kortárs, 1972. 8.)
Erdei Ferenc: Város és vidéke. (Ethnographia, 1972. 1.)
Szeghy Endre. (Ethnographia, 1972. 4.)
A karcagi múzeum előtörténete Szűcs Sándorig. (Tisicum. A Szolnok Megyei Múzeumok Évkömyve, 1973)
A Somogyi Könyvtár második adománylevele. (Könyvtáros, 1973. 2.)
Andric és a jugoszláv–magyar barátság. – Az Ady-kiadások történetéhez. (Hungarológiai Közlemények, 1973)
Szegedi személynevek 1578-ban. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1973 és külön: Nyelvészeti Dolgozatok. 133. Szeged, 1974)
A Hunyadi János sugárút története. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974)
A Látóhatár első éve. (Könyvtáros, 1974. 3.)
Ady Endre összes prózai művei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974. 3.)
Egy szegedi szóláshasonlat keletkezéstörténete. Népi kollégiumok Hódmezővásárhelyen. 1938–1949. (Kortárs, 1974. 1.)
Möglépött, mint Dugonics. (Ethnographia, 1974. 2-3.)
Tömörkény kedvelt dalai. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1974)
Békés megye sajtóbibliográfiája. (Békési Élet, 1975. 3.)
Minden a versért volt. Vágó Márta József Attiláról. (Kortárs, 1976. 4.)
Ady nálunk. (Szeged, 1977)
Az 1974. évi szegedi utcanévrendezés. (Magyar Nyelvőr, 1977. 2.)
Halloták-e hírét? – Tíz, tíz, tiszta víz. Jugoszláviai magyar népi mondókák. (Hungarológiai Közlemények, 1977)
Hollós József szerepe Szeged társadalmi életében. (Orvosi Hetilap, 1977. 52.)
József Attila válogatott levelezése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977. 3.)
Komlós Aladár: Kritikus számadás. (Kortárs, 1977. 4.)
A Békési Élet. (Könyvtáros, 1978. 2.)
Ady Endre összes versei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978. 3.)
A József Attila-monográfia második kötete. Szabolcsi Miklós: Érik a fény. (Kortárs, 1978. 4.)
Csokonai Karcagon. (Árkádia, Debrecen, 1978)
Juhász Gyula „horáci sorához”. (Irodalomtörténet, 1978. 1.)
Könyvtáraink helyismereti kiadványai. (Könyvtári Figyelő, 1978. 3.)
Egy falumonográfia tanulságai. Szőreg és népe. (Levéltári Szemle, 1979. 3.)
Idill a könyvtárban. Móra Ferenc ismeretlen levelei. (Könyvtáros, 1979. 6.)
Jegyzetek Móra Ferenc nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1979. 3.)
Juhász Gyula Móra Ferencnek tulajdonított vezércikkei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979. 2.)
Móra Ferenc a Somogyi Könyvtárban. (Könyvtári Figyelő, 1979. 6.)
Móra Ferenc centenáriuma. (Kortárs, 1979. 8.)
Móra Ferenc elfelejtett elbeszélése. (Vigilia, 1979. 6.)
Móra Ferenc levelei Engel Vilmoshoz. (Irodalomtörténet, 1979. 2.)
Bálint Sándor nélkül. (Kortárs, 1980. 8.)
József Attila Csongrád megyében. – József Attila dedikációiból. – József Attila fogadtatása. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1980. 1-2.)
A szabadkőművesség Szegeden. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81 és külön: Szeged, 1981)
József Attila és Németh László. (Literatura, 1981. 4.)
Két kötet Móra Ferenc levelezéséből. (Irodalomtörténet, 1981. 1.)
Szabolcsi Miklós hatvanéves. (Kortárs, 1981. 4.)
Szőreg neveihez. (Névtani Értesítő, 1981. 5.)
A tanya Tömörkény műveiben. (Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa Iván és Újváry Zoltán. Debrecen, 1982)
Sík Sándor noteszai. (Vigilia, 1982)
Móra Ferenc stílusához. (Magyar Nyelvőr, 1982. 2.)
A debreceni műhely. 1–2. (Könyvtáros, 1982. 10.–Könyvtáros, 1983. 5.)
A Budapest Gyűjteményről. Budapest története képekben. 1430–1980. (Könyvtári Figyelő, 1983. 3.)
A Délmagyarország fordulópontjai. (Jel–Kép, 1983. 2.)
A Szóráth vezetéknév. (Névtani Értesítő, 1983)
Igazítások Babits leveléhez. (Irodalomtörténet, 1983. 2.)
József Attila Párizsban. (Irodalomtörténet, 1983. 3.)
Juhász Gyula betegségtudata. (Orvosi Hetilap, 1983. 20.)
Költők, festők faluja: Tápé. (Könyvtáros, 1983. 12.)
Móra Ferenc tájszavai. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1983 és külön: Nyelvészeti dolgozatok. 207. Szeged, 1983)
Somogyi Károly a szabadságharcban. (Könyvtáros, 1983. 10.)
Szilágyi Ferenc: Csokonai művei nyomában. Tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983. 4.)
A Somogyi Könyvtár Szeged művelődéstörténetében. (Könyvtáros, 1984. 3.)
A Tápai-rét Balázs Béla jelképrendszerében. (Csongrád megyei Hírlap, 1984. okt. 2.)
Balázs Béla naplója. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984. 2.)
Juhász Gyula szabadkai dajkája. (Üzenet [folyóirat], 1984)
Klemm Antal, az ember és a nevelő. (Magyar Nyelv, 1984. 3.)
Babitsnak Révész Gézához írott leveleléről. – Féja Géza: Magyar haláltánc. (Irodalomtörténet, 1985. 3.)
Bauer Hilda életműve. (Tiszatáj, 1985. 10.)
Való és költés Balázs Béla Álmodó ifjúságában. (Irodalomtörténet, 1985. 2.)
Kassák Lajos négy levele. (Irodalomtörténet, 1986. 4.)
Kolozsvári Grandpierre Emil: Eretnek esszék. (Irodalomtörténet, 1986. 2.)
Bálint Sándor pályája. (Tiszatáj, 1987. 5.)
Békésiek szervezkedése a félegyházi tanítóképzőben. (Békési Élet, 1987. 3.)
Párhuzamos verselemzés. Éluard és Illyés. (Tiszatáj, 1987. 8.)
Petőfi követjelöltként Dorozsmán. (Nem forog a dorozsmai szélmalom. Írások Dorozsmáról. Vál., szerk. Apró Ferenc. Szeged, 1986)
A személyi bibliográfia szerkezete. (Könyvtáros, 1987. 1.)
A katonaélet Tömörkény műveiben. (Tiszatáj, 1988. 10.)
Eötvös József Földeákon. (Csongrád megyei Hírlap, 1988. okt. 8.)
Herman Ottó és Szeged. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1988)
Az alsóvárosi ferences házfőnökök kritikai névsora. (Szeged [folyóirat], 1989)
Szegedi arcképek. (A szegedi zsidó polgárság emlékezete. A szegedi múzeumban 1989. jún. 7-én tartott tudományos konferencia előadásai. Szerk. Zombori István. Szeged, 1990)
Szeged díszpolgárai. (Szeged [folyóirat], 1990)
Csokonai Vitéz Mihály nevéről. (Magyar Nyelvőr, 1991. 3.)
Radnóti Miklós textológiai nézetei. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1991 és külön: Irodalomtörténeti dolgozatok. 172. Szeged, 1991)
A kozmopolita Szabó Lőrinc magyarsága. (Tekintet, 1992. 6.)
A szeretkezés metaforái Szabó Lőrinc költészetében. (Új Horizont, 1992. 4-5.)
Babits Mihály textológiai nézetei. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1992)
Illyés Gyula textológiai nézetei. Születésének kilencvenedik évfordulójára. (Tiszatáj, 1992. 11.)
Szabó Lőrinc textológiai nézetei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992. 3.)
Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban. (Irodalomtörténet, 1992. 4.)
A világ így megyen. Móra Ferencről. (Tiszatáj, 1993. 6.)
Juhász Gyula hálójából. Versmagyarázatok. (Tiszatáj, 1993. 10.)
Juhász Gyula „szent folyója”, (Irodalomismeret, 1993. 1-2.)
Móricz pej paripám Pejkó c. elbeszélésének forrásvidéke. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993. 3.)
Tömörkény Bécsben. (Magyarok Bécsben – Bécsről. Tanulmányok az osztrák–magyar művelődési kapcsolatok köréből. Szerk. Fried István. Szeged, 1993)
Zenei textológia. Bónis Ferenc: Hódolat Bartóknak és Kodálynak. (Tiszatáj, 1993. 2.)
A magyarok istene. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1993. és külön: Irodalomtörténeti dolgozatok. 178. Szeged, 1994)
Sík Sándor szegedi évei. (A Dugonics Társaság Évkönyve, 1993/95)
Bartók Béla két levele Kun Izidorhoz. (Muzsika, 1994. 7.)
Szabolcsiáda. Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. (Tiszatáj, 1994. 1.)
Az utolsó magyar sámán. Kálmány Lajosról. (Délsziget. Helytörténeti, művészeti folyóirat, 1995)
Bartók Béla levelei Kun Izidorhoz. (Szeged [folyóirat], 1995)
Füst Milán textológiai nézetei. (Tiszatáj, 1995. 5.)
„Keserülő e marxi munka.” A „marxizáló” és a „demarxizáló” József Attila. (Tiszatáj, 1995. 4.)
Kodály – nyolcvan tükörben. Így láttuk Kodályt. Bónis Ferenc emlékezésgyűjteménye. (Tiszatáj, 1995. 10.)
Magyarság és szocializmus Juhász Gyula eszmevilágában. (Mítosz és utópia. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok. Szerk. Illés László és József Farkas. Bp., 1995)
Utak Szegedről. Kiket adott a város az országnak, Európának, a világnak? (A Dugonics Társaság Évkönyve, 1995/97)
A jegenyéktől a fűszálakig. A megyei irodalmi topográfiáról. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996. 3.)
Juhász Gyula költői idézetei. – Németh László és Szeged. (Szeged [folyóirat], 1996)
Móra és Bécs. („Azok a szép (?) napok…” Tanulmányok a Monarchia irodalmairól. Szerk. Fried István és Kelemen Zoltán. Szeged, 1996)
Móricz Zsigmond Csongrádban. (Honismeret, 1996. 6.)
Tömörkény „egypercesei”. (Tiszatáj, 1996. 1.)
A jezsuiták Szegeden. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1997)
Babits Mihály kéziratai és levelezése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997. 5-6.)
Egy huszadik századi regényhős. Emlékezés Takáts Endrére. (Szeged [folyóirat], 1997)
Illyés és Tiszatáj. (Tiszatáj, 1997. 3.)
Írók, költők Szegeden a szabadságharc forgatagában. (Tiszatáj, 1998. 3.)
József Attila kiszombori versei. (A Makói Múzeum füzetei. 90. Tanulmányok. Tóth Ferenc köszöntése. Szerk. Halmágyi Pál, a szöveget gondozta Hoffmann Éva. Makó–Szeged, 1998)
Móra Ferenc: A fajtám. (Magyar Nyelvőr, 1998. 4.)
„Szeged lesz!” A Víz utáni helyreállítás megtervezése és megszervezése. (Szeged [folyóirat], 1998)
A szülők. (A szabadság kis körei. Tanulmányok Bibó István életművéről. Szerk. Dénes Iván Zoltán. Bp., Osiris, 1999)
Azonosíthatatlan személy. Dienes Barna idézése. (Kortárs, 1999. 11.)
Járt-e Petőfi Szegeden? – „Beszívta az asszonyok illatát.” Nők életében – nők műveiben. Móra Ferencről. (Szeged [folyóirat], 1999)
Jósika szegedi boszorkányai. (Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére. Szerk. Szajbély Mihály. Bp., 1999)
Még egyszer. Illyés és a Tiszatáj. Illyés Gyula harminc levele Annus Józsefhez. (Tiszatáj, 1999. 10.)
Tömörkény szülei. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1999)
A szociográfus Móra Ferenc. (Szegedi Műhely, 2000. 1-2.)
„A tápai Krisztus.” Juhász Gyula verséről. (Irodalomismeret, 2000. 1.)
Gárdonyi első olvasói. (Kortárs, 2000. 10–11.)
„Így végzed hát Te is…” Radnóti Miklós mártírhalála. (Új Horizont, 2000. 2.)
Koponyavizsga 1937-ben. Szeliánszky Ferenc pályaképe. (Szeged [folyóirat], 2000)
Kótay Pál, a festő és az építész. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2000. 2.)
Pósa Lajos helye. (Tiszatáj, 2000. 4.)
A megtagadott vers. Tamási Lajos verséről. (Kortárs, 2001. 6.)
Csokonai Karcagon. (Karcag a magyar művelődés történetében. Tanulmányok. Szerk. is. Karcag, 2001)
Juhász Gyula Trianon-élménye. (Új Dunatáj, 2001. 4.)
Kasznár Tóth Emma. (Honismeret, 2001. 3.)
Klauzál családja. (Kortárs, 2001. 5.)
Tömörkény István: Öregembör napáldozatja. Szövegmagyarázat. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2001)
A nyelvápoló. Illyés Gyula. (Tiszatáj, 2002. 11.)
Babits „legjobb szegedi barátja”. Kún József emlékezete. (Kortárs, 2002. 2-3.)
Kálmány Lajos életművének sorsa. (Szeged [folyóirat], 2002)
Költők Tápén. (Kortárs, 2002. 10.)
Gulácsy Lajosnak. Versmagyarázat. (Tiszatáj, 2003. 4.)
Hajsza Németh László ellen. (Kortárs, 2003. 2.)
Juhász Gyula költői nyelvének egy sajátos stíluseszközéről. Szathmári Istvánnal. (Magyar Nyelv, 2003. 2.)
Németh László színháza. Vásárhelyen. (Tiszatáj, 2003. 8.)
Szögedi visszhang. (Kortárs, 2003. 11.)
Löw Immánuel és Móra Ferenc. 125 éve született M. F. (Tiszatáj, 2004. 7)
Miscellanea Vásárhelyiensa. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2004)
Móricz Zsigmond sövényházi levelezőtársa. (Tiszatáj, 2004. 7.)
A József Attila-kutatás helyzete és tennivalói. Az újabb szakirodalom. (Tiszatáj, 2005. 4.)
A női szív. József Attila nyomtatásban megjelent első verse. (Szeged [folyóirat], 2005)
Álnéven költő, fedőnéven titkos ügynök. József Attila barátja, Bálint Sándor besúgója, Kormányos István. (Magyar Nemzet, 2005. ápr. 9.)
Lengyel András: A „másik” Móra. (Tiszatáj, 2005. 12.)
Misszió. Bálint Sándor, a nevelő. 1–2. (Magyar Nemzet, 2005. szept. 17. és szept. 24.)
Németh László-textológia. (Tiszatáj, 2005. 2.)
Pillangóeffektus és bumeránghatás ’56 előtörténetéhez. (Szeged [folyóirat], 2005)
Röntgen szegedi követője. (A fizika tanítása, 2005. 4.)
A forradalom a szegedi orvosegyetemen. (Tiszatáj, 2006. 11.)
Hová lett Sztanykovszky? Tisza István gyilkosának arcképéhez. (Magyar Nemzet, 2006. máj. 27.)
Jelképes kézfogás ötven év után. Lejtényi András megtalálása. – Tisza István gyilkosa, Sztanykovszky Tibor arcképéhez. (Szeged [folyóirat], 2006)
Aba-Novák Vilmos és Szeged. (Hatvan. Tandi Lajos köszöntése. Szerk. Békési Imre. Szeged, 2007)
Ady Endre ismeretlen verse. (Tiszatáj, 2007. 11.)
Anna örök. Motívumok, metaforák. – Sajtóházi legendárium. Bocskay Kató házassága. – Az após levelei. Szent-Györgyi Albert amerikai napjai. (Szeged [folyóirat], 2007)
Az „alapító atyák”. A Délmagyarország első szerkesztői. (Tiszatáj, 2007. 3.)
Kádár János a Tiszatájról. (Tiszatáj, 2007. 9.)
Kis, kék dereglye. Ady versének háttere. Ady Endre ismeretlen verse. (Tiszatáj, 2007. 11.)
A magyar népdal egyetemessége. Juhász Gyula és Kodály Zoltán. – Sorompó a feledésnek. Czérna Zoltán. 1933–1956. (Szeged [folyóirat], 2008)
Banner János Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2008)
Epifánia. Juhász Gyula verseinek születése. (Tiszatáj, 2008. 4.)
Juhász Gyula versének születése. Juhász Gyula a Nyugatban. (Tiszatáj, 2008. 11.)
A legszebb álom és valóság. Benedek Elek és Szeged. – Elégia Juhász Gyula halálára. Radnóti szegedi éveinek jelentősége. – Színésznőből írónő. Ignácz Rózsa Szegeden. (Szeged [folyóirat], 2009)
A rohateci Mária. (Honismeret, 2009. 5.)
Az első szegedi vers. („Surranva kell most élned itt.” Tanulmányok Radnóti Miklósról és költészetéről. Szerk. Miklós Péter. Szeged, 2009)
Két textológiai alapfogalom. (Kortárs, 2009. 4.)
Radnóti Miklós szegedi lakásai. (Tiszatáj, 2009. 5.)
A napló elmélete és gyakorlata. Ortutay Gyula naplójának második kötete. (Kortárs, 2010. 3.)
A pályakezdőről. Ortutay szegedi évei. – Szegény Tutánk. Ortutay István emlékére. – Tézisek Trianonról. (Szeged [folyóirat], 2010)
Ady Endre összes verse. Az új kiadás kérdései. (Kortárs, 2010. 11.)
Arisztotelész a magyar népköltészetben. (Tiszatáj, 2010. 10.)
Ipolyi Arnold és munkatársai. (Honismeret, 2010. 4.)
Juhász Gyula barátsága Dettre Jánossal. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 2010)
Liszt és Szeged. Gondolatok halálának centenáriumán. – Nagy tüzek és nagy vizek városa. Árvízi emlékek Szegeden. (Szeged [folyóirat], 2011)
Móricz Zsigmond kiadatlan levelezőlapja. (Kortárs, 2011. 4.)
Szabó Dezső Csíkszentdomokoson. (Tiszatáj, 2011. 8.)
A szegedi paprika nem szegedi kutatója. Váradi Géza idézése. – A titokzatos Svirbely. Egy szimpatikus fiatalember Szent-Györgyi Albert laborjában. – Akik bevilágítják a műhelyt. A Dugonics-kultusz kezdetei. – Akiről dombot neveztek el. Rohonyi Gyula emlékezete. (Szeged [folyóirat], 2012)
Arany János: A hamis tanú c. írásának keletkezése. (Jászkunság, 2012. 1. és Kortárs, 2012. 6.)
A kapakaszakerülők asztalánál. Gárdonyi Géza szegedi éveiről. – A Szelgrádok. Egy család története Szőreg vonzásában. – „Te cigány Petőfi.” Dankó Pista népzenei ihletettsége. (Szeged [folyóirat], 2013)
Tejtestvéreink. Négy férfi. Esszé. (Kortárs, 2013. 12.)
A felejtés tüskebokrai alatt. Móra Ferenc versei – szanaszét. – Kilencszer Szegeden. Bartók Béla hangversenyei a Tisza Szállóban. – Voksolási történelem. Két választás Magyarországon. 1–2. (Szeged [folyóirat], 2014)
Szabó Lőrinc utolsó szerelme. (2000 [folyóirat], 2014)
Bálint Sándor. (Ethnographia, 2014. 4.)
A C-vitamin szülőhelye. Újabb adalékok a Szent-Györgyi képhez. – Nép vagy vallás? A numerus clausus Szegeden. 1–2. (Szeged [folyóirat], 2015)
Az utolsó népballada, az utolsó népdal. (Tiszatáj, 2015. 5.)
Juhász Gyula a Nyugatban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 2015)
A magyar népzenegyűjtés bölcsője: Kamaráserdő. (Honismeret, 2016. 6.)
A röghöz kötött költő. Juhász Gyula itineráriuma. (Pannon Tükör, 2016. 6.)
Három katonanóta a népdallá válás kezdetén. (Honismeret, 2016. 4.)
Kaposvártól a Galagonyáig és tovább. Egy vers metamorfózisa. – Közterek üzenetei. P. L. hiánylistája. (Szeged [folyóirat], 2016)
Önéletrajzom. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungarorum, 2016)
A hétköznapi történelem tanulságai. Egy jogászi életmű íve. – A kübeki tudós pap. Juhász Kálmán életműve. (Szeged [folyóirat], 2017)
Őskert. Arany János és Juhász Gyula szava. (Vigilia, 2017. 11.)
Tria non! A Nem! Nem! Soha! születése. (Pannon Tükör, 2017. 4.)
Miklós Péter életrajzi vázlata Putnik Tivadarról. (Szeged [folyóirat], 2018).

 

F. m.: szerk.: József Attila szövegkiadásai: József Attila-breviárium. Vál., szerk., az utószót írta P. L. (Szeged, 1974)
József Attila: Szépség koldusa. Versek. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1980)
József Attila: Nem én kiáltok. Versek. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1985).

 

 

F. m.: szerk.: Juhász Gyula szövegkiadásai: Juhász Gyula: Válogatott versek. Vál., szerk., az előszót írta P. L. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1956)
Juhász Gyula: Örökség. Vál. prózai írások. I–II. köt. Vál., szerk. P. L. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1958)
Juhász Gyula: Petőfi elmegy. Ünnepi játék. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta P. L. (Szeged, 1958)
Juhász Gyula összes versei. Sajtó alá rend. Ilia Mihállyal. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1959; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1966; 4. kiad. 1970; 5. kiad. 1974; 6. kiad. 1979)
Juhász Gyula: Himnusz az emberhez. Vál. versek. Vál., sajtó alá rend., az utószót írta. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1960)
Juhász Gyula összes művei. Kritikai kiadás. I–IX. köt. Szerk. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1963–1981)
Juhász Gyula: Szakállszárító. Aforizmák. Vál., sajtó alá rend. P. L. Minikönyv. (Szeged, 1971)
Juhász Gyula: Szegedi kalendárium Vál. írások. Vál., szerk. P. L., ill. Czakó János. Minikönyv. (Szeged, 1980)
Juhász Gyula válogatott művei. Vál., szerk. Ilia Mihállyal, az utószót írta P. L. (Magyar Remekírók. Bp., 1981)
Juhász Gyula: Gazdag szegénység. Vál. versek. Vál., szerk. P. L. (Bp., Szépirodalmi, 1983)
Juhász Gyula: Themata. Kéziratos jegyzetek, feljegyzések. Szerk. P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1983)
Juhász Gyula: Anna örök. Vál. versek. Vál., szerk. P. L. Az előszót írta Juhász Ferenc. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1990)
Juhász Gyula összes költeményei. I–II. köt. Szerk. P. L. (A magyar költészet kincsestára. 9–10. Bp., Unikornis Kiadó, 1993)
Juhász Gyula összegyűjtött versei. Vál., sajtó alá rend. Ilia Mihállyal. (Editorg Klasszikusok. Bp., 1993)
Juhász Gyula: Válogatott írások. Vál., szerk. P. L. (Bp., Argumentum Kiadó, 2002)
Juhász Gyula összes költeményei. Szerk. P. L. (Osiris Klasszikusok. Bp., 2002; 2. jav. kiad. 2006)
Juhász Gyula: Alkohol és irodalom. J. Gy. előadása 1918. ápr. 20-án a Szegedi Társadalomtudományi Társaságban. Az eredeti kézirat fénymásolatával. Szerk., az utószót írta P. L. (Szeged, Bába Kiadó, 2008)
Juhász Gyula evangéliuma. Bibliai ihletésű versek Juhász Gyulától. Csokorbagyűjtötte P. L. Szerk. Nyáry Szabó László. (Szeged, Torontál Kiadó, 2017).

 

 

F. m.: szerk.: Móra Ferenc szövegkiadásai: Móra Ferenc ifjúkori versei. Szerk. P. L., a kísérőtanulmányt íra Mezősi Károly. (A Kiskunfélegyházi Városi Tanács kiadványa. Kiskunfélegyháza, 1976)
Móra Ferenc: Szögedinumdánum. Vál. írások. Vál., szerk. P. L. Minikönyv. (Szeged, 1979)
Móra István: Hazaemlékezések. Szerk. P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1979)
Móra Ferenc: Aranykoporsó. Regény. Szerk. P. L. (Diákkönyvtár. Bp., Móra Kiadó, 1987)
Móra Ferenc: Az aranyszőrű bárány. – A betlehemi csillag. Elbeszélések. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1988)
Móra Ferenc: Csilicsali Csalavári Csalavér. Mese. – Kincskereső kisködmön. Ifjúsági regény. A szöveget gondozta, az utószót írta P. L. (A magyar próza klasszikusai. 6. Bp., Unikornis Kiadó, 1993)
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről. Regény. A szöveget gondozta, az utószót írta P. L. (A magyar próza klasszikusai. 11. Bp., Unikornis Kiadó, 1993)
Móra Ferenc: Aranykoporsó. Regény. A szöveget gondozta, az utószót írta P. L. (A magyar próza klasszikusai. 21. Bp., Unikornis Kiadó, 1995)
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről. I–II. köt. Regény. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 2000)
Emlékkönyv Móra Ferenc születésének 130 éves jubileumára. Két emlékkönyv egy kötetben. Szerk, és az utószót írta P. L. (Szeged, Bába Kiadó, 2009)
Móra Ferenc: Az aranyszőrű bárány. – A betlehemi csillag. Elbeszélések. Szerk., az utószót írta P. L. (Szeged, Bába Kiadó, 2009).

 

 

F. m.: szerk.: Tömörkény István szövegkiadásai: Tömörkény István összegyűjtött művei. Betűrendes mutató. Összeáll. P. L., sajtó alá rend. Czibor János. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1961)
Tömörkény István: Munkák és napok a Tisza partján. Cikkek, riportok, tanulmányok. 1884–1916. Vál., szerk., az utószót írta P. L. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1963)
Emlékkönyv Tömörkény István születésének centenáriumára. Szerk. Kovács Sándor Ivánnal. (A Szegedi Városi Tanács kiadványa. Szeged, 1966)
Tömörkény István: Kinyílt az idő. Elbeszélések. Vál., sajtó alá rend. P. L. Ill. Reich Károly. (Magyar Elbeszélők. Bp., 1971)
Tömörkény István: Így volt rendelve. Elbeszélések. Vál., szerk. P. L. (Kiskönyvtár. Bp., 1974)
Tömörkény István: Szegedi alakok. Karcolatok, tárcák. Vál., szerk., az utószót írta P. L. Minikönyv. (Szeged, 1977)
Tömörkény István: Betyárlegendák. Az alföldi rablóvilág történetei. Szerk. P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1988)
Tömörkény István: Katona a kötélen. Tudósítások, elbeszélések. Vál., szerk. P. L. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1989)
Tömörkény István: Gül Baba zarándokai. Írások Makóról. Vál., szerk., az utószót írta P. L. (A makói Keresztény Értelmiségi Szövetség füzetei. 5. Makó, 1991)
Tömörkény István: Két ló bitangságban és más elbeszélések. (A magyar próza klasszikusai. 13. Bp., Unikornis Kiadó, 1993)
Tömörkény István: Csata a katonával. Elbeszélések. Vál., szerk. P. L. (Szabad Föld Kiskönyvtár. 14. Bp., 1998)
Tömörkény István: A nép nem tréfál. Sebőkhögyi elbeszélések. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. P. L. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 2000)
Tömörkény István: Hétről hétre. Publicisztikai írások. 1894–1898. (A Tisza Hangja. 64. Szeged, Bába Kiadó, 2000)
Tömörkény István: Hühü. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. P. L. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 2000)
Tömörkény István: Szökés a bitófa alól. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. P. L. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 2000)
Tömörkény István: János a földdel. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. P. L. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 2001)
Tömörkény István: Tréfál az idő. Elfelejtett írások. Vál., szerk. P. L. (Bp., Wesley Kiadó, 2014).

 

 

F. m.: szerk.: egyéb szerkesztései, bibliográfiái: Kálmány Lajos népköltési hagyatéka. I. Történeti énekek és katonadalok. Szerk. Ortutay Gyula, sajtó alá rend. Dégh Linda. Az életrajzot írta P. L. (Bp., 1952)
A népköltészet irodalmi örökségünk. Ajánló bibliográfia a folklór tanulmányozásához. Összeáll. P. L. (A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 14. Szeged, 1954)
Csongrád megye népe és földje. Ajánló bibliográfia. (A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 22. Szeged, 1954)
Nyugat-Európa klasszikusai. Ajánló bibliográfia. Összeáll. Vág Sándorral. (A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 15. Szeged, 1954)
Mészöly Gedeon munkássága. Bibliográfia. Összeáll. P. L. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philologica, 1955 és külön: A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 38. Szeged, 1955)
Réti Ödön: Furcsa népség. Válogatott elbeszélések. Vál., szerk., a bevezetést írta P. L. (Szeged, Tiszatáji Magvető, 1957)
Orosházi népmesék. Összegyűjtötte Veress Imre. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta P. L. (Az orosházi Szántó Kovács János Múzeum kiadványa. Orosháza, 1960)
A Délmagyarország fél évszázada. 1910–1950. Jubileumi emlékkönyv. Szerk. Lőkös Zoltánnal és Simon Istvánnal. (Szeged, 1960)
Mészöly Gedeon munkássága. Bibliográfia. Összeáll. P. L. (In memoriam Gedeon Mészöly. Emlékkönyv. Szeged, 1961 és külön: Nyelvészeti dolgozatok. 29. Szeged, 1961)
Csefkó Gyula munkássága. Bibliográfia. Összeáll. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1962)
Klemm I. Antal munkássága. Bibliográfia. Összeáll. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1965 és külön: Nyelvészeti dolgozatok. 58. Szeged, 1965)
Október fényei Szegeden. Bibliográfia. Összeáll. P. L. (A Somogyi Könyvtár Kiadványai. 4. Szeged, 1967)
Az orosz és a szovjet kultúra a szegedi lapokban. 1890–1944. Repertórium. Szerk. P. L. (A Somogyi Könyvtár Kiadványai. 5. Szeged, 1967)
Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Szegeden. (A Somogyi Könyvtár Kiadványai. 6. Szeged, 1968)
Szeged fölszabadulásától az ország fölszabadulásáig. 1944–1945. Időrendi áttekintés. (A Somogyi Könyvtár Kiadványai. 9. Szeged, 1969)
Dózsa és Szeged. Antológia. Szerk., az utószót írta P. L. Ill. Derkovits Gyula. Minikönyv. (Szeged, 1972)
A szegedi szocialista sütőipar negyedszázada. 1946–1971. Jubileumi emlékkönyv. Szerk. P. L. (Szeged, 1973)
Pusztaszer. Antológia. Szerk., az utószót írta P. L. Minikönyv. (Szeged, 1973; 2. kiad. 1981; 3. bőv. kiad. 1998)
Bálint Sándor munkássága. Bibliográfia. Összeáll. (A Somogyi Könyvtár Kiadványai. 15. Szeged, 1974)
Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről. Vál., szerk. P. L. Ill. Fritz Mihály. Minikönyv. (Szeged, 1974)
Ady nálunk. Cikkek, visszaemlékezések. Antológia. Vál., szerk. P. L. (A Somogyi Könyvtár Kiadványai. 21. Szeged, 1977)
Száz éves a Somogyi Könyvtár. Dokumentumok. Vál., szerk. P. L. (Csongrád megyei kiskönyvtári füzetek. 5. Szeged, 1977)
Tápai Antal: Szeged vasművessége. 265 rajzos ábrával. Szerk. P. L., ill. Tipity János. (A Szegedi Városi Tanács és a Somogyi Könyvtár közös kiadványa. Szeged, 1980)
Tizenkét lap a Délmagyarország történetéből. 1910–1980. Vál., szerk. P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1980)
A Somogyi Könyvtár száz éve. Könyvtártörténeti tanulmányok. Szerk. P. L. 52 táblával. (Szeged, 1984)
Eperjessy Kálmán: Írások a régi Makóról. Helytörténeti rajzok. Szerk., az utószót írta P. L. (A Makói Múzeum füzetei. 36. Makó, 1984)
Tóth Béla munkássága. Bibliográfia. Összeáll. Gyuris Györggyel és Szabó Imrével. (A Somogyi Könyvtár kiadványai. 31. Szeged, 1984)
A Somogyi Könyvtár Kosuth-levelei. Közli P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1986)
Bóna Ervin: Szegedi vonatkozású orvos-gyógyszerész történeti emlékek. – Medicina in nummis Szegediensis. Szerk. P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1986)
Hollós József. Bibliográfia. Szerk. Gyuris Györggyel. (Duna-Tisza közi könyvtári füzetek. 3. Historica medicinalia. 2. Kecskemét, 1988)
Köszönet a nőknek. Válogatás a magyar költők verseiből a nemzetközi nőnap alkalmából. Vál., szerk. P. L. Bibliofil kiad. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1989)
Szegény asszony szakács-könyve. Az egyszerű polgári konyha részére szerk. Zsenka néni. Az 1910 körül Szegeden, Engel Lajos által kiadott mű hasonmás kiadása. Szerk. P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1990)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. (Bp., Akadémiai, 1994; 2. jav. és bőv. kiad. 2000)
Röszke földje és népe. Szerk. (A Röszkei Községi Önkormányzat kiadványa. Szeged, 1996)
Bálint László: Ki kicsoda 1956-ban Szegeden és Csongrád megyében? Szerk., az utószót írta P. L. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1999)
Bódi János: A szőregi rózsa- és gyümölcsfakultúra. Szerk., az utószót írta P. L. (Szőreg, 1999)
Gárdonyi Géza: Szegedi figurák. 1889. Szerk. az utószót írta P. L. (A Tisza Hangja. 58. Szeged, Bába Kiadó, 2000)
Rakonczai János: Emlékek, arcképek. Szerk. P. L. (Szeged, Bába Kiadó, 2000)
Sz. Szigethy Vilmos: Régi szegedi holmi. Szerk., az utószót írta P. L. Minikönyv. (Szeged, 2001)
Szent-Györgyi Albert: A béke élet- és erkölcstana, 1938. Ford. Rakonczai János, szerk. P. L. (Szeged, Bába Kiadó, 2001)
Feuer György: Tudományos jelentés. Életregény. Szerk., az utószót írta P. L. (A Baross Öregdiákok Szövetsége kiadványa. Szeged, 2002)
Szász Béla: Karcag történetéhez. Vál. írások. Szerk. P. L. (Karcag, 2002)
Szatymaz földje és népe. Szerk. (Szatymaz, 2002)
A célszemély: Bálint Sándor. Ügynökjelentések, pöriratok. 1957–1965. Bálint László és Velcsov Márton gyűjtése alapján szerk. P. L. (Szemtanú. 5. Szeged, Belvedere Meridionale, 2004)
Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak. Vál. írások Szegedről. Vál., szerk. P. L. (Szeged, Bába Kiadó, 2004)
Visy József: A klasszikus embereszmény. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. P. L. (A Baross Öregdiákok Szövetsége és a Bába Kiadó közös kiadványa. Szeged, 2004)
Baranyai Zoltán: A kisebbségi jogok védelme. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta P. L. (Szeged, Bába Kiadó, 2006)
Kálmány Lajos: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. P. L. (A Kálmány Lajos Közművelődésügyi Egyesület kiadványa. Szeged–Pécska, 2008)
Ady Endre: Séta bölcsőhelyem körül. I–II. köt. Szerk. Benák Katalinnal. (Szeged–Érmindszent, Bába Kiadó, 2010)
Kálmány Lajos: Magyar hitvilág. Vál. tanulmányok. Vál., szerk., az utószót írta P. L. (Bp., Őskép Kiadó, 2011)
Kanalas István: Emlékek, szokások Szőregen. Szerk., az előszót írta P. L. (Szeged, Belvedere Meridionale, 2014)
Kanalas István: Röpüléseim. Életem történetei. Szerk. P. L. (Szeged, Belvedere Meridionale, 2014).

Irodalom

Irod.: írásairól: Kispéter András: P. L.: Espersit János. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 2.)
József Farkas: P. L.: Juhász Gyula a munkásmozgalomban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 2.)
József Farkas: P. L.: Juhász Gyula a forradalmakban. (Párttörténeti Közlemények, 1967. 1.)
Kispéter András: P. L.: Juhász Gyula a forradalmakban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 3.)
Pataki Ferenc: P. L.: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Szegeden. (Könyvtáros, 1969. 4.)
Veress Miklós. Az emlékező Szeged. P. L.: Szeged irodalmi emlékhelyei és P. L.: Szeged utcanevei. (Élet és Irodalom, 1974. 42.)
Kálmán Béla: P. L.: Szeged utcanevei. (Magyar Nyelvjárások, 1975)
Kiss Lajos: P. L.: Szeged utcanevei. (Magyar Nyelvőr, 1975. 1.)
Pech Zoltán: P. L.: Szeged irodalmi emlékhelyei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975. 3.)
É. Sin Ágota: P. L.: Szeged utcanevei. (Levéltári Szemle, 1976. 2-3.)
Szabó Ferenc: Szeged. P. L.: Szeged irodalmi emlékhelyei és P. L.: Szeged utcanevei. (Századok, 1977. 3.)
Madácsy Piroska: P. L.: Ady nálunk. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978. 5-6.)
Breuer János: P. L.: Bartók Szegeden. (Magyar Zene, 1981. 4.)
Lőkös Zoltán: P. L.: Kodály Szegeden. (Honismeret, 1982. 6.)
Cs. Varga István: Annák, szerelmek. P. L. könyvéről. (Napjaink, 1983. 7.)
Ruszoly József: A város nagy évében. P. L.: Szegedi örökség. (Napjaink, 1983. 11.)
Rónay László: P. L.: Anák, szerelmek. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. 3.)
Csűrös Miklós: P. L.: Szegedi örökség. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986. 6.)
Ruszoly József: A szerette Város. P. L. könyvéről. (Napjaink, 1986. 10.)
Sőtér István: A „szerette” Szeged. P. L. könyvéről. (Kortárs, 1987. 7.)
Varga Imre: P. L. két szegedi könyve: Szegedi örökség, A szerette Város. (Budapest [folyóirat], 1987. 4.)
Harmat Béla: P. L.: A szerette Város. (Könyvtáros, 1988. 7.)
Ágoston Zoltán: Minerva dinoszaurusza. – Babarczy Eszter: Egy szerkesztői koncepció nyomában. – Horváth Iván: Gallus. – Kulcsár Szabó Ernő: A régiség horizontjában. – Margócsy István: Beszéd az irodalomról. P. L. – Szőke György: Nem kartoték adat. – Veres András: Vigyázat! Hamisítvány! Írások az Új magyar irodalmi lexikon I–III. kötetéről. (Buksz, 1995. 2.)
Balassa Iván: Új magyar irodalmi lexikon I–III. kötet. (Ethnographia, 1995. 1.)
Draskóczy Török Gábor: Önkéntelen emlékmű. P. L.: Szőregi délutánok. (Szombat, 1995. 1)
Ruszoly József: P. L.: Szőregi délutánok. (Tiszatáj, 1995. 3.)
Szilágyi Miklós: P. L.: Röszke földje és népe. (Ethnographia, 1998. 1.)
Gyuris György: A kiteljesedő életmű. P. L.: Szegedi seregszámla. (Tiszatáj, 2000. 2.)
Szigeti Lajos Sándor: József Attila nyomában. P. L. válogatott írásairól. (Tiszatáj, 2000. 9.)
Kováts Dániel: A szegedi honismeret tudósa. P. L. új könyveiről. (Honismeret, 2001. 3.)
Udvarhelyi Olivér: Gondolatok egy lexikon forgatása közben. Új magyar irodalmi lexikon. (Magyar Napló, 2001. 4-5-6.)
Kovács Sándor Iván: „Hajad arany koporsóba hull.” P. L. Juhász Gyula könyve. (Tiszatáj, 2003. 4.)
Haraszin Éva–Pajtók Ágnes: P. L. két könyve. József Attila nyomában. – Kívül a körtöltésen. (Irodalomismeret, 2004. 1-2.)
Kissné Kovács Adrienne: Móra-ábécé. P. L. Móra műhelyében c. könyvéről. (Irodalomismeret, 2004. 3.)
Kránitz Gábor: P. L. József Attila nyomában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2005. 2-3.)
Barna Gábor: P. L.: Népköltészet és irodalom. (Tiszatáj, 2006 4.)
Kahler Frigyes: P. L.: 1956 előtt, alatt, után. (Tiszatáj, 2006. 11.)
Miklós Péter: P. L.: József Attila Szegeden. (Honismeret, 2006. 2.)
Ruszoly József: A Város cselédje. P. L. új könyve. (Szeged [folyóirat], 2006. 3.)
Csapody Miklós: P. L.: Az én besúgóim. P. L. F-dossziéi. (Szeged [folyóirat], 2007. 6.)
Miklós Péter: P. L.: 1956 előtt, alatt, után. (Honismeret, 2007. 2.)
Kováts Dániel: P. L.: Csongrád megye irodalmi öröksége. (Honismeret, 2008. 5.)
Fabulya Andrea: A nemzet vagyona. P. L. könyve Radnótiról. (Szeged [folyóirat], 2009. 5.)
Kálmány Lajos időszerűsége. P. L. írásai a szegedi folkloristáról. (Szeged [folyóirat], 2009. 3.)
Kováts Dániel: P. L.: Radnóti Miklós. Válogatott írások. (Honismeret, 2009. 3.)
Polner Zoltán: Olvassuk Juhász Gyulát! P. L. új könyvéről. (Szeged [folyóirat], 2010. 12.)
Voigt Vilmos: P. L.: Löw Immánuel. (Ethnographia, 2017. 2.).

 

Irod.: Apró Ferenc: P. L. munkássága. Bibliográfia. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1986)
Botka Ferenc: P. L. hatvanéves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986. 6.)
Tóth Ferenc: P. L., Szeged művelődéstörténésze. (Honismeret, 1986. 4.)
Gyuris György: Könyvtáros volt a helytörténész, irodalomtudós. Beszélgetés P. L. kandidátussal. (Könyvtáros, 1987. 4.)
Bodrits István: P. L. élete és munkái. (Tiszatáj, 1995. 2.)
Írások P. L. 70. születésnapjára. Szerk. Apró Ferenc és Gyuris György. Az életrajzot írta Apró Ferenc. P. L. műveinek bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Apró Ferenc. (A Somogyi Könyvtár kiadványai. 36. Szeged, 1996)
Ruszoly József: P. L. és a Tiszatáj. (Tiszatáj, 1996. 1.)
Hollósi Zsolt: „Szeged legnagyobb kincse: a múltja.” Beszélgetés P. L. irodalomtörténésszel. (Tiszatáj, 1998. 4.)
Barna Gábor: P. L. a népműveltségről. (Tiszatáj, 2006. 2.)
Csákány Béla: P. L. nyolcvanéves. – Ruszoly József: Magister sanctae memoriae. P. L. a Városról – nálunk, a Szegedben. – Tóth Ferenc: P. L., a tiszteletbeli makai. (Szeged [folyóirat], 2006. 1.)
Csapody Miklós: A célszemély P. L. Ilia Mihály titkosrendőrségi iratainak tükrében. 1971. okt. 7.–1983. okt. 25. (Szeged [folyóirat], 2006. 1.)
Ilia Mihály: Találkozás a nyolcvanadikon. P. L. köszöntése. (Szeged [folyóirat], 2006. 3.)
Kováts Dániel: P. L. nyolcvan éve. (Honismeret, 2006. 2.)
Margittay Gábor: A Város cselédje. P. L. a konfliktusigazgatókról, egy mosolygó Sztálin-képről és a parázsló lokálpatritotizmusról. (Magyar Nemzet, 2006. jan. 21.)
Nagy L. János: P. L. 80 éves. (Magyar Nyelv, 2006. 2.)
Olasz Sándor: P. L. köszöntése. (Tiszatáj, 2006. 2.)
Örsi Julianna: Egy szegedi értelmiségi. P. L. útja. (Jászkunság, 2008. 2.)
Szerdahelyi Péterné: P. L. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 2011)
Apró Ferenc: Vigyázó szemmel. P. L. tanít. – Ruszoly József: „A szent emlékezet mestere.” P. L. és Szeged az utóbbi évtizedben. (Szeged [folyóirat], 2016. 1.)
Kégli Ferenc: A 90 éves P. L. köszöntése – bibliográfiával. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2016. 4.)
Nagy L. János: P. L. 90 éves. (Magyar Nyelv, 2016. 3.)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2019. aug. 12. és Népszava, 2019. aug. 16.)
Gyuris György: P. L. emlékezete. (Könyvtári Figyelő, 2019. 4.).

 

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. 1932–1962. (Bp., 1996)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Szegedi ki kicsoda? 1998–99. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Biográf Ki kicsoda. 2004. I–II. köt. (Bp., 2003)
Hübners Who is Who. (2. kiad. Zug, 2004).

 

 

neten:

 

 

Gyuris György: P. L. emlékezete:

http://epa.oszk.hu/00100/00143/00358/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_2019_04_602-610.pdf

 

 

Örsi Julianna: Egy szegedi értelmiségi. P. L. útja:

http://epa.oszk.hu/03000/03002/00174/pdf/EPA03002_jaszkunsag_20080304_057-063.pdf

 

 

http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/view/creators/P=E9ter=3AL=E1szl=F3=3A=3A.html