Lukács József
villamosmérnök
Született: 1925. július 11. Budapest
Meghalt: 2017. július 25. Budapest
Család
Sz: dr. Lukács József (†1980) rendőr alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bűnügyi osztályvezetője, Hankovits Mária. F: 1952-től Kende Éva (1925–), az MTA Műszaki Fizikai Intézete főkönyvelője. Fia: Lukács László Gergely (1957–) orvos és Lukács Judit (1959–).
Iskola
A budapesti Trefort Gimnáziumban éretts. (1943), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) „B”-tagozatos gépészmérnöki (= villamosmérnöki) okl. (1948), műszaki doktori okl. szerzett (1949), a műszaki tudományok kandidátusa (1958), doktora (1968).
Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1985. máj. 9.).
Életút
Egyetemi évei alatt, a karancskeszi Jenő lejtős aknabányában, a Rába Szervizben, ill. a Szikra és a Roglin elektrotechnikai vállalatoknál dolgozott. A JNMGE Fizikai Intézete tanársegéde (1946–1948), a Ganz Villamossági Gyár Kutató és Kísérleti Osztályának kutatómérnöke (1948–1949), a Villamosipari Kutató Intézet (VKI) tud. munkatársa, tud. osztályvezetője (1949–1968), igazgatója (1968–1985). Az USA-ban Ford-ösztöndíjas vendégkutató (1965–1966).
A BME Villamosmérnöki Kar Villamos Gépek Tanszéke c. egy. tanára.
Tudományos pályafutásának kezdetén nagyáramú impulzushegesztési kérdésekkel és nemlineáris ellenállások gyártási technológiájával foglalkozott. Később érdeklődése germánium-, majd szilíciumdiódák kifejlesztése felé fordult, az erősáramú félvezetőipar egyik magyarországi meghonosítója. A gyorsított oxigénatomokkal végrehajtott ún. kontrollált égésekre vonatkozó kutatások magyarországi irányítója. Kísérleteket végzett termovillamos generátorok hatásfokának növelésére, egyúttal generátorok súlyának lényeges csökkentésére megvalósított egy termoinduktív generátort. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a rendezett molekulákkal végzett termikus reakciók végtermékeinek vizsgálata, ill. a gömbszerű égéstermékek impulzuseloszlásának feltárása terén.
Elismertség
Az MTA Energetikai Tudományos Bizottsága és az MTA Elektrotechnikai Tudományos Bizottsága tagja, az MTA–TMB Energetikai Szakbizottságának vezetője.
A Magyar Fizikusok Egyesülete tagja, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) alelnöke, majd társelnöke. Az Országos Tervhivatal (OT) Termeléspolitikai Bizottságának tagja.
A World Association of Industrial and Technological Research Organization VB tagja (1969-től), a Conférence Internationale des Grands Réseaux Électriques à Haute Tension (CIGRÉ) magyar nemzeti bizottságának tagja, elnöke.
Elismerés
Kossuth-díj (1952), Kiváló feltaláló (arany, 1963 és 1968), Zipernovszky Károly-díj (1971), Elektrotechnikai Nagydíj (1985), Tekhné Érem (2002).
Munka Érdemrend (bronz, 1969; ezüst, 1974; arany, 1983); Honvédelmi Érdemérem (bronz, 1978).
Főbb művei
F. m.: Alkáli halogenidek komprimálása. Egy. doktori értek. (Bp., 1949)
Feszültségfüggő ellenállások előállítása. (Elektrotechnika, 1952)
Szinterelt réz–alumínium összekötők. Bohner Endrével. (Elektrotechnika, 1953)
Félvezetők, kerámikus ellenállás anyagok. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1953)
Alumínium kötése rézzel és vassal elektromos vezetők számára. (Kohászati Lapok, 1956)
Hővillamos generátorok – félvezető anyagokból. (Elektrotechnika, 1957)
Nemlineáris ellenállások főleg túlfeszültség-levezetőkhöz. Kand. értek. (Bp., 1957)
Félvezető termovillamos generátor. (Elektrotechnika, 1957)
P-n rétegek alkalmazása az erősáramú iparban. Molnár Istvánnal. (Elektrotechnika, 1959)
Das „Impalla” Verfahren. Böhme, H.-val. (Elektrie, 1962)
Weitere Verbesserung Nichtlinear Widerstände. (Energie Technik, 1963)
Hazai túlfeszültség-levezetők vizsgálata a KEMA laboratóriumában. Bogoly Istvánnal, Horváth Faustóval. (Elektrotechnika, 1963)
A VKI Félvezető Laboratóriumának 15 éve. – Megjegyzések egy új, félvezetős termoinduktív generátorról. (Elektrotechnika, 1964)
Túlfeszültség-levezetők. – Teljesítménydiódák. (Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve. 7. Erősáramú elektrotechnika. Szerk. Pattantyús-Ábrahám Géza. Bp., 1964)
Szikraközök és túlfeszültség-levezetők kifejlesztése. Többekkel. (Elektrotechnika, 1965)
Si–SiC, p–n heteroátmenetek. (Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1966; angolul: Acta Technica, 1966)
Formation of Electrical Field Perpendicular to the Direction of Discharge Current. (Acta Physica, 1966)
Megjegyzések egy cinkanódú, termikusan regenerálható tüzelőanyag-elemmel kapcsolatban. Kerti Józseffel. (VKI Közleményei, 1967)
Termoinduktív generátor. Doktori értek. (Bp., 1967)
A termoinduktív effektusról. Gadányi Péterrel. (Elektrotechnika, 1970)
The Importance of Elliptical Momentum Distribution of Gas Molecules in Direct Thermal-Electrical Energy Conversion. (Acta Technica, 1971)
A 25 éves Villamosipari Kutató Intézet tevékenysége és eredményei. (VKI Közleményei, 1974)
A Villamosipari Kutató Intézet szerepe a magyar népgazdaságban, a villamosipari kutatások perspektívái. (Tervgazdasági Értesítő, 1974)
Közvetlen energia-átalakítás – kontrollált égés. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1975. nov. 11.)
Discussion of Heat and Electrical Engines on the Basis of Momentum Distribution of the Neutral and Electrically Charges Microparticules. (Acta Technica, 1975)
Gázmolekulák és villamos töltésű részecskék impulzuseloszlásának jelentősége a közvetlen energiaátalakítás szempontjából. (Energiagazdálkodás, 1976)
Urbanek János: Az anyagszerkezet elméleti kérdései az elektrotechnikában. Szerk., sajtó alá rend. (Bp., 1976)
Új hengeres és általános pórusmodell nagyteljesítményű kémiai áramforrások elektródjainak tervezéséhez. Horváth Pállal. (VKI Közleményei, 1977)
Preliminary Study of the Interactions of Low Energy Oxygen Ions with Solid Carbon and Platinum Targets. Gadányi Péterrel. 1–2. (Acta Technica, 1977–1979)
Kisenergiájú oxigénionok kölcsönhatása szilárd szénnel és platina targettel. Gadányi Péterrel. (VKI Közleményei, 1979)
Fizika és termelés – multidiszciplináris tudás és ipari termék. (Fizikai Szemle, 1984)
Energetikai szempontok érvényesítése mikrorendszerek impulzuselosztására. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1987. máj. 18.)
Közvetlen energiaátalakítók. Tóth Klárával és Vajda Istvánnal. (Bp., Műegyetemi Kiadó, 1993).
F. m.: kéziratban: OMFB-tanulmányok: Erősáramú félvezetők és félvezetős berendezések. Többekkel. (1974)
Az erősáramú ipar távlati fejlesztése. Nagy- és középfeszültségű készülékek. (1974)
Ipari kutatóintézet helye és szerepe a népgazdaságban. (1979)
Az erősáramú ipar fejlődésének prognózisa 2000-ig és a hazai kutatás-fejlesztés főbb irányai. (1980)
A villamosgép- és készülékgyártás 10 éves fejlesztési stratégiája. (1983)
A technológiai transzfer szerepe a műszaki-gazdasági fejlesztésben. (1983).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? (3. átd. kiad. Bp., 1975)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Major Edit: Látogatóban L. J. akadémikusnál. (Elektrotechnika, 2003. 11.)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Biográf Ki kicsoda. 2004. I–II. köt. (Bp., 2003)
Vajda István: A 90 éves V. J. akadémikus köszöntése. (Elektrotechnika, 2015. 7-8.)
L. J. 1925–2017. (Elektrotechnika, 2017. 7-8.).
neten:
https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=19250
Vajda István: Elhunyt L. J.:
https://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-lukacs-jozsef-villamosmernok-az-mta-rendes-tagja-107914
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
