Beöthy László, szlováni
író
Született: 1826. május 1. Komárom
Meghalt: 1857. május 27. Pest
Család
Sz: Beöthy Gáspár gabonakereskedő, Kovács Katalin, Kovács Pál (1808–1886) orvos, író, az MTA tagja testvére. Apja Léván született, gyermekkorában a család Komáromba költözött. Testvére: Beöthy Zsigmond (1819–1896) író, jogász, Beöthy Zsolt (1848–1922) irodalomtörténész apja, Beöthy Károly (1820–1864) jogász, ügyvéd, Győr vm. alügyésze és Beöthy Gáspár (†1856).
Iskola
Középiskoláit Komáromban, a református kollégiumban és Pozsonyban, a katolikus gimnáziumban és az evangélikus líceumban végezte. Jogot Pápán és Kecskeméten, a református főisolában tanult.
Életút
Tanulmányai befejezése után, Komáromban Asztalos Istvánnál joggyakornok (1847–1848), a forradalom kitörése után a megye őt küldte – másodmagával – a Magyarország és Erdély unióját előkészítő kolozsvári országgyűlésre. Küldetésének végeztével csatlakozott a komáromi önkéntes nemzetőrökhöz (1848. szept.), s mint hadnagy részt vett a Jellasics elleni harcokban (pl. 1848. okt. 30-án a schwechati csatában). A 42. honvéd zászlóaljban őrmester (1848. nov.–1849), a debreceni hadbírótanfolyam elvégzése után (1849. ápr.), a komáromi vár kapitulációjáig a 98. zászlóaljnál, mint hadbíró főhadnagy szolgált (1849. jún.–okt.). A szabadságharc bukása után vándorszínész (1850), majd szüleinél tartózkodott. Pestre költözése után csak irodalommal fogl. (1851- től).
Első írásai az 1840-es évek végén az Életképekben, a Honderűben és a Pesti Divatlapban jelentek meg. Legnagyobb elismerést Miss Fanny (Hölgyfutár, 1849) c. elbeszélése aratta. Az 1850-es évek irodalmi életnek egyik népszerű alakja volt. Főként humoros novellákat és regényeket írt. Művei nagy része vicc és anekdota, amelyeket szójátékok, néha meghökkentő és badar hasonlatok jellemeznek. Egyes elbeszéléseiben háttérbe szorul a folyamatosan élcelődő stílus, nagyobb szerep jut a jellemzésnek, a környezetleírásnak, emberi tanulságnak. Történeteinek visszatérő szereplői bohém kártyások, kikapós menyecskék, hangoskodó táblabírák, „sírva-vigadó” ifjú nemesek. Írásaiban Jókai Mórt vallja mesterének, sokszor még humoros stílusfordulatait is tőle kölcsönözte. Nem humoros novelláinak legsikerültebb lapjait (Comoedia, tragoedia, 1855; Ördög Róbert, 1851) szintén Jókai hatását kimutathat zsánerképei teszik ki. Jókai liberális nemzeti irányultáságát azonban nem osztja: inkább a francia romantika mintaképeit követi. Legsikerültebb és legismertebb írásai élete végén írt regényei (A puszták fiai, 1857; A kék macskához. Goldbach és Comp. fűszerkereskedése, 1857; megjelent, psoztumusz: 1858). Posztumusz megjelent regénye elsők között tesz kísérletet a kisvárosi polgárok hétköznapjainak bemutatására. A regényen észrevehetőek a dickensi hatások: a kortárs magyar prózához képest feltűnően biztonsággal ír gyermekszereplőiről. Özvegy és proletár c. vígjátékát a pesti Nemzeti Színház mutatta be (1856-ban).
Emlékezet
Arcképét Barabás Miklós rajzolta kőre (megjelent: Hölgyfutár Arczkép-Albuma, 1855; ill. Rohn által kőre nyomtatva: Hölgyfutár, 1857; Haske és társa által Pesten rézbe metszve válogatott művei előtt: 1859; Divatcsarnok, 1861). Komáromi szülőházát emléktáblával jelölték meg (Kiss György munkája, 1895. okt. 10.). Síremléke a bp.-i Kerepesi úti temetőben látható.
Szerkesztés
A Hölgyfutár c. lap munkatársa (1849–1857).
Főbb művei
F. m.: Hajnalka. Szorgalmas növendék lánykák számára. (Kecskemét, 1846)
Romemlékek. Album. (Pest, 1851)
Natalie. Angol regény Cavanagh grófnőtől. Ford. Sükei Károllyal. (Külföldi regénytár. Pest, 1852)
Puncs. Elb.-ek. I–III. köt. (Komárom, 1853– 1855)
Nesze semmi, fogd meg jól! Reg. (Pest, 1854)
Beszélyek. (Pest, 1855)
Laczikonyha. A legjelesb magyar főszakácsok, alszakácsok és kukták közremunkálásával feltálalta B. L: (Pest, 1855)
Ördög naplója. Humorisztikus naptár 1857-re. Vagyis alvilági közleméntek, miket Asmodival kötött cimborasága nyomán napvilágra hozott B. L. (Pest, 1856)
101 cholera csepp! Vagyis akár akarsz, akár nem, megpukkadsz nevettedben! (Pest, 1856; 2. bőv. reményfeletti kiad. 1856)
Özvegy és proletár. Vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1856; bem.: Nemzeti Színház, 1856. júl. 28.)
B. L., mint pesti arszlán, vagyis: Díszes társalkodó Magyar-, Erdélyország és Szerbvajdaság számára. Víggal elegy komoly értekezések. (Pest, 1856)
Aki vesz, annak lesz! Humorisztikus naptár 1857-re. (Pest, 1857)
Comoedia és tragoedia. Novella. (Hazai beszély- és regénytár. 2. Pest, 1857)
Novellák. I–II. köt. (Hazai beszély- és regénytár. 7–8. Pest, 1857)
Obsitos. Humoreszk. (Győri Közlöny, 1858)
A kék macskához. Goldbach és Comp. fűszerkereskedése. I–II. köt. Reg. (Pest, 1858; új kiad. Magyar regényírók képes kiadása. Az előszót Mikszáth Kálmán írta. Ill. Homicskó Athanáz. Bp., 1908)
B. L. válogatott művei. I–III. Kiadta Beöthy Zsigmond. A szerző életrajzával és arczképével. (Pest, 1859)
Menyasszony. Hátrahagyott reg. A bevezetőt Beöthy Zsolt írta. (Ország–Világ, 1881).
Irodalom
Irod.: Vadnay Károly: B. L. meghalt. (Hölgyfutár, 1857. 117.)
Beöthy Zsigmond: B. L. (B. L. válogatott művei. Pest, 1859)
Kovács Ödön: Jelenet B. L. életéből. (Győri Közlöny, 1861. 18.)
Dobó László: B. L. (Nefelejts, 1864)
Vadnay Károly: Irodalmi emlékek. I. (Bp., 1905)
Gedeon Endre: B. L. élete és művei. (Bp., 1906)
Révész András: B. L., pesti arszlán. (Apollo, 1936).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
