Harmati Sándor
politikus
Született: 1905. szeptember 2. Ménes, Arad vármegye
Meghalt: 1994. február 2. Budapest
Család
Paraszti családból származott. Sz: Harmati Sándor, Must Katalin.
Iskola
Gyöngyösön négy polgári osztályt végzett, Budapesten szerszámlakatos segédlevelet szerzett (1927), a Magyar Radiátorgyár lakatossegéde (1927–1945). A II. világháború után az MDP pártfőiskoláján végzett (1951).
Életút
A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szakegylete (1926-tól), az MSZDP tagja a párt kispesti szervezete végrehajtó bizottságának (VB) tagja (1930-tól). A Magyar Radiátorgyárban kapcsolatba csatlakozott egy illegális „tanulókörhöz”, amelyik kapcsolatba került a Weisshaus Aladár (1887–1963) vezette, második legnagyobb, nem Moszkvából irányított magyarországi kommunista mozgalommal (1934-től; 1938-tól az illegális kommunista sejt vezetője). A II. világháborúban a 2. magyar hadsereg műszaki zászlóaljánál szolgált (1942–1943), politikai tevékenysége miatt büntetőszolgálatra vitték. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után a kispesti nemzeti ellenállás tagja.
A II. világháború után az MKP kispesti szervezete vezetőségi tagja és a kispesti városi képviselő-testület tagja (1945–1946); közben Abaúj vármegyében az MKP földosztó miniszteri biztosa (1945 tavasza). A Magyar Textilipar Rt. üzemi párttitkára (1947), az MKP, ill. 1948-tól az MDP Budapesti X. Kerületi Bizottsága Káder Osztályának vezetője (1947–1948), az MDP Budapesti X. Kerületi Bizottsága titkára (1948–1949. febr.). Az MDP Borsod Vármegyei Bizottsága titkára (1949. febr.–1949. dec.), az MDP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának titkára (1950. jan.–1953. febr.), a budapesti Röntgen és Orvosi Készülékek gyára igazgatója (1953–1954), a Budapesti X. Kerületi Tanács VB elnöke (1954. dec.–1957. júl.).
Az MDP KV póttagja (1951. márc. 1.–1954. máj. 30.), az MSZMP KB tagja (1957. jún. 29.–1966. dec. 3.).
Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront, Borsod–Gömör–Zemplén–Abaúj megyei lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.).
A Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) titkára (1957. júl.–1968. ápr. 18.) és a HNF elnökségi tagja (1964–1976).
Az Országos Béketanács alelnöke (1963–1981). A Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke (1968–1985).
Elismerés
Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1950), Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1958), Munka Érdemrend (1960), Munka Érdemrend (arany, 1965 és 1973), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980), a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1985).
Lengyelország Újjászületése Érdemrend (tiszti keresztje, 1974).
Főbb művei
F. m.: A népfront-mozgalom munkastílusa. Szervezési kérdések. H. S. előadása. (A Hazafias Népfront Országos Központja kiadványa. Bp., Kossuth Kiadó, 1958).
Irodalom
Irod.: Kocsis Tamás: A Hazafias Népfront új feladatai a mezőgazdaság fejlesztésében. H. S. nyilatkozata. (Magyar Nemzet, 1959. nov. 22.)
Gadanecz Béla–Gadanecz Éva: A Weisshaus Aladár vezette szocialista népmozgalom története. 1927–1945. (Múltunk, 1993. 2-3.).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020