Prieszol József
politikus, szakszervezeti vezető
Született: 1906. szeptember 13. Erzsébetfalva, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1965. március 31. Budapest
Temetés: 1965. április 5. Budapest
Temetési hely: Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon
Család
Sz: Prieszol József (†1943. nov. 14. Pestszenterzsébet. Temetés: 1943. nov. 16. Pestszenterzsébet) kőművessegéd, Pozor Zsófia. Hatan voltak testvérek, közülük négyen élték meg a felnőttkor. Testvére: Antonovics Lászlóné Prieszol Olga (1926–2001), az MSZMP Budapesti II. Kerületi Bizottsága első titkára, a Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára. Prieszol Károly (†1974. jún. Temetés: 1974. jún. 29. Farkasrét) rendőr ezredes, a Belügyminisztérium Személyügyi Osztályának vezetője és Prieszol László (1913. szept. 24. Erzsébetfalva–1976. febr. 29. Bp.) külügyminisztériumi főosztályvezető, majd a moszkvai nagykövetség osztálytanácsosa. Fia: Prieszol József (1942–) válogatott kosárlabdázó, az 1963-as wroclawi Eb-n 4. helyezett magyar csapat tagja és Prieszol Károly (†1997).
Iskola
Négy elemi és négy polgári osztályt végzett, kőműves segédlevelet szerzett (1927), a két világháború között szakmájában dolgozott, majd Gazdasági és Műszaki Akadémiát végzett (1951?).
Életút
A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ, 1927-től) és az MSZDP tagja (1937-től), egyik szervezője az 1935. évi egy hónapos nagy építőmunkássztrájknak. A MÉMOSZ pestszenterzsébeti szervezetének elnöke (1939-től) és a MÉMOSZ Központi Vezetősége (KV) tagja (1941-től). Szakszervezeti vezetőként belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába (KMP) is (1941-től), államellenes szervezkedés vádjával letartóztatták (1942. máj.), hat hónap börtönre ítélték (büntetése letöltése után kitiltották Budapestről, 1943-ban). Az ország német megszállása után és a nyilas kormány idején Pesszenterzsébeten részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban (1944–1945).
A II. világháború után az MKP pestszenterzsébeti szervezetének titkára (1945. jan.–1946. jan.) és a helyi nemzeti bizottság elnöke (1945. máj.–1945. nov.). Az MKP KV Központi Ellenőrző Bizottságának (KEB) elnöke (1946. jan. 25.–1946 okt. 1.), a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű ózdi részlege pártszervezetének titkára (1946. okt. 1.–1948. jún.), a két munkáspárt egyesülése után az MDP Borsod Vármegyei Bizottsága titkára (1948. jún.–1949. febr.). A Közlekedésügyi Minisztérium mélyépítési csoportfőnöke (1949. febr.–1949. nov.), az átszervezés után a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) közlekedésügyi csoportfőnöke (1949. nov.–1950. jan. 20.), a KPM politikai államtitkára (1950. jan. 20.–1951. jan. 27.), a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese (1951. jan. 27.–1952. jan. 5.), a közlekedésügyi miniszter első helyettese (1952. jan. 5.–1953. júl. 4.), közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes (1953. júl. 4.–1956. okt. 31.). A forradalom és szabadságharc leverése után az újjáalakult párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) alapító tagja, borsodi és ózdi szervezője (1956. nov.-től). Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke (1956. dec. 5.–1957. jún.), az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága első titkára (1957. jún.–1961. okt. 6.). Közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes (1962. jan. 1.–1965. márc. 31.).
Az MKP és az MDP KV tagja (1946. okt. 1.–1954. máj. 30.). Az MSZMP KB tagja (1957. jún. 29.–1965. márc. 31.).
Nemzetgyűlési képviselő (MKP, Nagy-Budapest, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.). Országgyűlési képviselő (MKP, Borsod, Gömör, Zemplén és Abaúj vármegyék Miskolc törvényhatósági jogú várossal, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Magyar Függetlenségi Népfront, Borsod-Gömör, Zemplén és Abaúj megyei lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17. és Hazafias Népfront, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.).
Az Elnöki Tanács tagja (1949. aug. 23.–1956. júl. 3. és 1961. okt. 7.–1963. márc. 21.).
Emlékezet
Prieszol József családja a századfordulón költözött a Felvidékről Erzsébetfalvára (= Pestszenterzsébetre). Ő is, akárcsak valamennyi testvére, Pestszenterzsébeten született (más adatok szerint, azonban Prieszol József Budapesten született). Tevékenysége Pesterzsébethez (= Budapest, XX. kerület) kötődött, a település képviseletében került be az MKP Nagy-budapesti Választmányába. Később Ózdra helyezték, jelentős szerepet játszott a későbbi Ózdi Kohászati Művek megszervezésében, az „ózdi széncsata” levezénylésében. Hosszan tartó, súlyos betegség után, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson, a munkásgyászinduló hangjai után Szerényi Sándor, az MSZMP KB tagja, a Pártfőiskola igazgatója az MSZMP KB nevében, Török János, a MÉMOSZ alelnöke, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége, a Magyar Partizán Szövetség és a pesterzsébeti munkások nevében, Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter a KPM nevében búcsúztatta.
Róla nevezték el a budapesti XX. kerületi Prieszol József utcát (1981-ben, 1991-től Topánka utca). Nevét vette fel a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) Prieszol József Építők Lövészklubja és az ózdi Prieszol József Munkásőregység. Szobrát Kis Sunyi István készítette el (samott, bronz, Ózd, 1987).
Elismerés
Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. fokozata (1950), Munka Érdemrend (1958), Magyar Partizán Emlékérem, Munka Érdemrend (arany, 1965).
Főbb művei
F. m.: Alkotmányunk és az értelmiség. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1949. 9.)
A Szovjetunió segítsége közlekedésünk fejlesztésében. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950. 3.)
Szeretjük és követjük Sztálint. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950. 12.)
Szovjet tapasztalatok alkalmazása közlekedésünkben. (Közlekedéstudományi Szemle, 1951. 4.)
A Szovjetunió segítsége közlekedés-építőiparunknak. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1955. 3.)
A Szovjetunió segítsége közlekedésünknek. (Közlekedéstudományi Szemle, 1955. 4.).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1965. ápr. 1.)
Nagy Eta: P. J. (Pártélet, 1981. 9.)
Vadász Ferenc: P. J.-ről. (Népszabadság, 1981. szept. 13.)
Tarján István: Viharos évtizedek. P. J. élete. Ill. Feledy Gyula. Miniatűr könyv, bibliofil kiadvány. (Miskolc, 1981)
Verbai Lajos: Mindig a közösségért dolgozott. P. J. születésének 80. évfordulóján. (Népszava, 1986. szept. 13.)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020