Söjtör János
politikus
Született: 1918. július 26. Kemendollár, Zala vármegye
Meghalt: 1995. április 8. Nagykanizsa, Zala megye
Temetés: 1995. április 14. Nagykanizsa
Temetési hely: Köztemető (hamvasztás utáni búcsúztatás)
Család
Sz: Söjtör Sándor, Kis Eszter. Fia: Söjtör János (†2002. júl. 15. Nagykanizsa. Temetés: 2002. júl. 19. Nagykanizsa, Köztemető).
Iskola
Hat elemi osztályt végzett, kovács segédlevelet szerzett (1940). A II. világháború után négyhetes (1948), három hónapos pártiskolán (1950) és kétéves pártfőiskolán tanult (1951–1953).
Életút
A Mesterházy-uradalom kemendollári kovácsműhelyében napszámos, majd Zalaszentlőrincen kovácstanonc (1935?–1940). Segédlevele megszerzése után nemsokára behívták katonának, a szovjet fronton patkolókovácsként szolgált (1941–1942), a budapesti Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár kovácslegénye (1942–1944), ismét behívták, ezúttal a 11. hegyivadász zászlóaljnál szolgált (1944. febr.–1944 vége), a visszavonulás során megszökött alakulatától és már (cseh)szlovák területen, Besztercebánya környékén csatlakozott a partizánokhoz (1945 jan.).
A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja (1945-től), az MKP kemendollári községi pártszervezetének titkára (1945–1948), az MDP Zalaegerszegi Járási Bizottsága káderese (1948–1950), az MDP Letenyei Járási Bizottsága titkára (1950–1953), az MDP Zala Megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője (1953–1954. márc.). Az MDP Nagykanizsai Járási Bizottsága első titkára (1954. márc.–1956. nov.). A forradalom és szabadságharc leverése után az MDP utódaként életre hívott Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) alapító tagja (1956. nov.-től), a párt nagykanizsai szervezője. Az MSZMP Nagykanizsai Járási Bizottsága első titkára (1957. jan.–1975. ápr. 1.).
Az MSZMP KB póttagja (1959. dec. 5.–1962. nov. 24.). Az MSZMP Zala Megyei Bizottsága tagja (1957–1980).
Emlékezet
Egy Zala megyei kistelepülésen, Kemendolláron született, 1954-től Nagykanizsán élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a helyi temetőben, családi sírban nyugszik. Életéről Szűcs László rendező dokumentumfilmet készített (a forgatókönyvíró Urbán Ernő volt, Megérte? címmel, 1972-ben).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1955), A Szocialista Munka Hőse (1955), Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1955), Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Munka Érdemrend (arany fokozata, 1968 és 1975), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1981).
Főbb művei
F. m.: A partizánok soraiból… (Sorsfordító évek Zalában. Visszaemlékezések az 1945–1948-as évekre. Vál., szerk. Petrák Katalin és Tóth Lászlóné. (Zalaegerszeg, 1985).
Irodalom
Irod.: Tuli József: Tíz dolgos esztendő a párt és a nép szolgálatában. S. J., a Szocialista Munka Hőse. (Szabad Föld, 1955. 38.)
Tímár Ede: Akik fegyverrel harcoltak a szabadságért. A fasiszták ellen a szlovákiai hegyek között. (Zalai Hírlap, 1965. márc. 20.)
Halálhír. (Zalai Hírlap, 1995. ápr. 11.).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020