Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Daróczy Judit
    Daróczy Zoltán
    Halász Ottó
    Kállay Ferenc
    Redlich Béla

    Szerényi Sándor

    politikus, sportvezető


    Született: 1905. szeptember 29. Budapest
    Meghalt: 2007. március 13. Budapest

    Család

    Zsidó családból származott. Nagyszülei: Spitzer Simon, Schwarcz Cecília; Götzl Jónás, Greiff Fáni. Sz: Szerényi Márton (1901-ig Spitzer Mózes) tanító, Götzl Lujza. F: 1952-től Kohn Edit, Kohn Sámuel és Weisz Stefánia leánya.

    Iskola

    A budapesti VI. kerületi Bulyovszky utcai főreáliskolában végzett (1919), asztalos segédlevelet szerzett (1922).

    Életút

    Még reáliskolai tanulóként belépett az Ifjúmunkások Országos Szövetségébe (IOSZ, 1919. jan.), majd a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ, 1919. ápr.–1922), az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP, 1921. febr.-tól) és a Faipari Ifjúmunkások Országos Szövetsége tagja (1921–1922). Asztalos segédlevelének megszerzése után Bécsben (1922–1924) és Párizsban végzett pártmunkát (1924–1926). Hazatérése után az illegális kommunista párt legális szervezetének szánt Magyarországi Szocialista Munkáspárt Oktatási Bizottságának vezetője és budapesti VI. kerületi (terézvárosi) szervezetének titkára, egyúttal az illegális KMP budapesti területi titkára (1926. jún.–1927. febr.). Letartóztatták (1927. febr.) és a Vági-per negyedrendű vádlottjaként két év két hónap fogházbüntetést kapott. Szabadulása után az illegális KMP Központi Bizottsága (KB) és a Titkárság tagja (1929–1931). Moszkvában részt vett a KMP II. aprelevkai kongresszusán (1930. febr. 27.–1930. márc. 15.), ahol Kun Bélával szemben a KB első titkárává választották (1930). Miután a magyar rendőrségnek besúgók révén több párttagot sikerült lebuktatnia, a Kommunista Internacionálé (Komintern) Nemzetközi Ellenőrző Bizottsága leváltotta első titkári tisztéből (1931 júl.). A moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa (1931–1932), tanulmányait azonban nem fejezhette be, mert a szovjet állambiztonsági szervek kémkedés koholt vádjával letartóztatták (1932. dec. 29.), előbb halálra, majd tíz év kényszermunkára ítélték. Különböző szovjet lágerekben (pl. Szoloveckij-szigetek, Murmanszk, Vlagyimir, Orjol, Omszk stb. ) raboskodott (1936–1946), szabadulása után Grúziában élt száműzetésben (1946–1947).

     

    Hazatérése után a Magyar Állami Szénbányák Rt. főelőadója (1947–1948), az Állami Villamosművek Rt. osztályvezetője (1948–1950), az MTA Közgazdasági Dokumentációs Központ főelőadója (1950–1955), az MKKE Könyvtára tud. munkatárs, főelőadója (1955–1957).

    Az MSZMP KB politikai munkatársa (1957–1958), az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztályának osztályvezető-helyettese (1958–1961), az MSZMP KB Pártfőiskola igazgatója (1961–1966). Az MSZMP Régi Párttagok Bizottsága tagjaként (1957–1961), több volt társa egyéni problémáinak megoldásával is foglalkozott, majd az MSZMP Kegyeleti Bizottsága titkáraként a kommunista temetések lebonyolítását felügyelte, és kezdeményezte a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjának felállítását (1964-től).

    Az MSZMP KB tagja (1959. dec. 5.–1966. dec. 3.), az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB, 1970–1989) és az MSZMP KB Titkárság tagja (1975–1989).



     

    A bécsi Munkás Sakk Egyesület (1923–1924), a párizsi Club de Notre Dame d’Échec (1924–1925), ill. a Bástya SK, majd a Sajtó SK sakkozója, versenyzője (1957-től). A Magyar Sakkszövetség elnöke (1960. júl. 1.–1989. ápr. 18.). A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) tb. tagja (1989-től).

    Korszakos jelentőségű sportvezetőként elnöksége alatt a sportág a legnagyobb eredményeket érte el. A magyar férfi válogatott 1972-ben és 1980-ban sakkolimpiai ezüstérmet, 1978-ban sakkolimpiai bajnoki címet szerzett; a magyar női válogatott 1978-ban és 1980-ban sakkolimpiai ezüstérmet szerzett; Portisch Lajos világbajnokjelölt lett.

    Elismerés

    Magyar Köztársasági Érdemérem (ezüst, 1949), Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1957), Munka Érdemrend (1958), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1965 és 1975), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Munka Érdemrend (arany, 1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Magyar Népköztársasági Sportérdemérem (arany, 1978), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1979), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1980).

     

    A FIDE Aranydiplomája (2000).

     

    A Nagy Honvédő Háborúban Aratott Győzelem 30. Évfordulója Emlékérem (szovjet, 1975).

    Főbb művei

    F. m.: Referáló kiadványok útján történő tájékoztatás a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közgazdasági irodalmáról. (A Központi Dokumentációs Központ kiadványa. Bp., 1953)
    Az egyetemi és főiskolai pártszervezetek néhány fő feladatairól. (Felsőoktatási Szemle, 1959. 11.)
    Kádár János: Szilárd népi hatalom: független Magyarország. (Valóság, 1959. 3.)
    Lenin igazsága. (Magyar Tudomány, 1960. 7.)
    Május elseje – a proletár internacionalizmus iskolája. (Felsőoktatási Szemle, 1960. 5.)
    Értelmiségünk eszmei-politikai fejlődése. (Társadalmi Szemle, 1960. 10.)
    Az értelmiségről és pártunk értelmiségi politikájának néhány időszerű kérdéséről. Sz. S. előadása az MSZMP KB Pártfőiskoláján. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1961)
    Tudományos életünk néhány időszerű kérdéséről. (Magyar Tudomány, 1961. 7-8.)
    A szovjet tudomány és felsőoktatás a kommunizmus kibontakozó építésének szakaszában. Wirth Ádámmal. (Társadalmi Szemle, 11.)
    Az illegális MKP 1929–1931 között vívott hősies küzdelmének néhány problémájáról. (Párttörténeti Közlemények, 1963. 2.)
    Megjegyzések Lackó Miklós tanulmányához. L. M.: A Blum-tézisek. (Párttörténeti Közlemények, 1975. 4.)
    Révai József 1930-as hazatérésének körülményeiről. (Párttörténeti Közlemények, 1977. 1.)
    Kádár János hetvenedik születésnapjára. Flórián Tiborral. (Magyar Sakkélet, 1982. 5.)
    Érdemes volt! Visszaemlékezések. 4 táblával. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1985)
    Sz. S. észrevétele Molnár Erik kiadatlan tanulmányához és Hajdú Tibor válasza. (Társadalmi Szemle, 1989. 7.)
    Tizennégy év a Gulágon. Visszaemlékezések. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 2005).


    F. m.: szerk.: A munkabérek és a munkanormák kérdései. Szakbibliográfia. Összeáll. Sz. S. (Időszerű gazdasági kérdések irodalma. 1. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1955)
    Az ipar műszaki fejlesztésének gazdasági kérdései. Szakbibliográfia. Összeáll. Sz. S. (Időszerű gazdasági kérdések irodalma. 2. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1956)
    Magyarok a dobogón. 19. Sakkolimpia, Siegen, 1970. Szerk. Varnusz Egon, a bevezetést írta Sz. S. (Bp., Sport Könyvkiadó, 1972)
    Ismertető a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjáról. Főszerk. Sz. S. Az életrajzokat írta Sárdi Lászlóné, fotók: Jakab Sámuel. (A Fővárosi Temetkezési Intézet kiadványa. Bp., 1977)
    Versenyfutás az aranyérmekért. Máltai Sakkolimpia, 1980. Szerk. Bilek István, a bevezetést írta Sz. S. (Bp., Sport Könyvkiadó, 1982).

    Irodalom

    Irod.: írásairól: Feleki László: Miért volt érdemes? Sz. S.: Érdemes volt! (Új Tükör, 1985. 46.)
    Tripolszky László: Egy koronatanú emlékezései. Sz. S.: Érdemes volt! (Népszabadság, 1985. nov. 29.)
    Tóth Pál Péter: Sz. S.: Érdemes volt! (Társadalmi Szemle, 1986. 4.).

     

     

    Irod.: Várkonyi Endre: Élő történelem. Érdemes volt! Sz. S. életútja. (Magyarország, 1975. 26.)
    Vadász Ferenc: Gazdag életút. Jegyzetsorok a hetvenöt éves Sz. S.-ról. (Népszabadság, 1980. szept. 28.)
    Ozsváth András: Születésnapi beszélgetés a jelenről, a célokról és a jövőről. Sz. S. nyolvanéves. (Sakkélet, 1985. 9.)
    Sz. S. 80 éves. (Népszabadság, 1985. szept. 28.)
    Ozsváth András: Sz. S. kilencvenesztendős. Tűnődések és emlékek – születésnapra. (Sakkélet, 1995. 9.)
    Hovanyecz László: Kétszer halálra ítélve. Sz. S. ma százéves. (Népszabadság, 2005. szept. 29.)
    Szilágyi Péter: „A sakk mentette meg az életemet…” Látogatóban a csaknem százéves Sz. S.-nál. (Magyar Sakkvilág, 2005. 4.)
    Halálhír. (Népszabadság, 2007. ápr. 12.)
    Rajcsányi Zita: Csak szerényen, elvtársak. Sz. S. emlékezete. (Magyar Sakkvilág, 2007. 7.).

     

     


    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975)
    Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
    Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
    Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994).

     

     

    neten:

     

     

    https://neb.hu/asset/phpatJyHr.pdf

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (22), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), birkózó (10), bíró (17), bőrgyógyász (20), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (91), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (117), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (110), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (14), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (14), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (334), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (40), levéltáros (91), matematikus (100), mérnök (720), meteorológus (14), mezőgazda (131), mezőgazdasági mérnök (109), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu