Berczik Árpád, jászói
író
                Született: 1842. július 8. Temesvár, Temes vármegye        
                        Meghalt: 1919. július 16. Budapest        
                        
Család
Sz: Berczik Pál káptalani, majd megyei levéltáros, Hazay Teréz. F: Schwab Flóra. Fia: Berczik Árpád posta-számvizsgáló tiszt. Unokája: Berczik Árpád (1910–1988) irodalomtörténész.
Iskola
Középiskoláit a pesti kegyesrendi gimnáziumban végezte, a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1864), az MTA tagja (l.: 1888. máj.; r.: 1907. máj. 3.; t.: 1916. máj. 4.).
Életút
	                 A bp.-i helytartótanács tisztviselője (1864–1867), a Miniszterelnökség Sajtóosztályának munkatársa (1867–1872), az osztály vezetője (1872–1904) minisztertanácsosi (1879–1887), tanácsosi tangban (1887-től).                                                
            Verseket, humoreszkeket írt, népszerű színpadi szerző volt, több mint 20 színművét többnyire a Nemzeti Színház mutatta be. Ügyesen megírt, jól játszható, pergő párbeszédű, sokszor azonban erőltetett cselekményű, naiv vígjátékaiban és bohózataiban a dzsentriket, az öntelt felkapaszkodókat, a közélet piócáit mutatta be. Operát (Lavotta szerelme, Hubay Jenő zenéjével, 1906), operetteket és népszínműveket (Az igmándi kispap, 1882) is írt.                    
Emlékezet
1912. febr. 19-én ülte meg félszázados írói működésének jubileumát, ez alkalommal a Nemzeti Színházban előadták a Himfy dalai c. vígjátékát.
Elismertség
A Kisfaludy Társaság (r.: 1873), a Petőfi Társaság tagja (t.: 1907).
Elismerés
A Szent István-rend kiskeresztje. Garay-féle Pályadíj (Mai divat c. vígjátékáért, 1899).
Főbb művei
F. m.: A negyvenes évek magyar politikai és irány-vígjátékairól. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1891. okt. 5.; megjelent: Budapesti Szemle, 1892; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1891. 2.)
 Emlékbeszéd Vadnai Károly r. tag felett. Akadémiai székfoglaló is! (Elhangzott: 1909. febr. 22.; MTA elhunyt tagjai felett tartott emlékbeszédek. 15. köt. 4. Bp., 1909)
 Magyar tárczák. (Bp., 1910)
 A mi édes magyar nyelvünk. (Bp., 1912)
 színművei: Fertálymágnások. (Pest, 1867)
 Bach-huszárok. (Pest, 1867)
 Két vígjáték B. Á.-tól. A fertálymágnások. – A népszerűség. (Pest, 1869)
 A közügyek. Vígjáték 1 felvonásban. (Pest, 1871)
 A Székelyföldön. Eredeti népszínmű 3 felvonásban dalokkal. (Bp., 1874)
 Házasítók. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1875)
 Egy szellemdús hölgy. Eredeti vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1875)
 A király csókja. Operette 1 felvonásban. A zenét Huber Károly szerezte. (Bp., 1875)
 Jótékony célra. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1877)
 Az igmándi kispap. Népszínmű 3 felvonásban. (Bp., 1881)
 Nézd meg az anyját. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1883; 2. kiad. 1903)
 A bálkirálynő. Vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1885; 2. kiad. 1893)
 Parasztkisasszony. Népszínmű 3 felvonásban dalokkal. Zenéjét Erkel Elek szerezte. (Bp., 1886)
 Gyerek-bál. Vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1887)
 A protekció. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1888)
 A svihákok. Vígjáték. (Bp., 1889)
 A veteránok. Életkép a fővárosi életből 3 felvonásban, dalokkal. (Bp., 1892)
 Mai divat. (Bp., 1892)
 A peterdi csata. Vígjáték. (Bp., 1894)
 A papa. Vígjáték. (Bp., 1896)
 Himfy dalai. Vígjáék 3 felvonásban 1 előjátékkal. (Bp., 1898)
 Mai divat. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1899)
 A kurucok Párizsban. (Bp., 1902)
 Ministerválság. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1905)
 Az udvari tanácsos. Vígjáték. (Bp., 1906)
 A pozsonyi dieta. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1908)
 B. Á. színművei. I–V. Sajtó alá rend. Kéky Lajos. (Bp., 1912)
 elbeszélései: Víg órák. Elb.-ek, tárczák. (Bp., 1888)
 őszi hajtás. Elb.-ek. (Bp., 1897; 2. kiad. 1907)
 Pötty Ilonka. Egy kis varróleány története. (Bp., 1900?)
 A figyelmes férj és más elbeszélések. (Bp., 1906; 2. kiad. 1908)
 Nyári feleség, férjem nősül és egyéb elbeszélések. (Bp., 1909)
 Hogy született a szerelem? Elb.-ek. (Bp., 1911)
 Négy kosár és egyéb víg történetek. (Bp., 1918)
 ford.: Dickens: Barnaby Rudge. I–III. (Bp., 1872; 2. kiad. 1885)
 Laboulaye, E.: Abdallah, vagy a négylevelű lóhere. Arab mese. (Pest, 1872)
 Molière: A képzelt beteg. (Molière vígjátékai. Bp., 1884).
Irodalom
Irod.: Kozma Andor: B. Á. emlékezete. (Bp., 1921)
 Csathó Kálmán: Emlékezés B. Á.-ra. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1922)
 Szász Károly: Emlékek. (Bp., 1925)
 Molnár Pál: B. Á., a drámaíró. (Bp., 1932)
 Berczik Árpád, ifj.: B. Á., a drámaíró. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1933).
        Szerző: Kozák Péter
        Műfaj: Pályakép
        Megjelenés: nevpont.hu, 2013