Lengyel Géza
író, művészeti író, irodalomtörténész, művészetkritikus
1898-ig Löwinger Géza
Született: 1881. január 4. Heves, Heves vármegye
Meghalt: 1967. november 3. Budapest
Temetés: 1967. november 9. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Nagyszülei: Schwarcz Sámuel, Pollák Rozália.
Szülei: Löwinger Bertalan (†1892), Schwarcz Amália (1853–1928. júl. 5. Bp.) néptanítók. Hatan voltak testvérek.
Felesége: 1908. dec. 23.–1967. nov. 2.: Bíró Irén (= Ungár Irén, 1883. dec. 23. Heves–1971. márc. 25. Bp. Temetés: 1971. márc. 30. Rákoskeresztúr), Bíró (Ungár) Ignác és Löffler Lujza (†1908. nov. Bp.) leánya.
Leánya: Wirth Pál Jenőné Lengyel Zsuzsanna (1910. nov. 2. Bp.). Wirth Pál szülei: Wirth Emil (†1915. márc. 2. Nagymegyer) kereskedő, tartalékos főhadnagy és Braun Irén.
Iskola
Elemi iskoláit a hevesi izraelita népiskolában végezte, a szegedi állami főreáliskolában (1892–1895), a magyar kir. állami felső ipariskola építészeti osztályán tanult tovább (1895–1898), tanulmányai befejezése után Szesztay László, a műegyetem későbbi professzora magánmérnöki irodájában dolgozott (1898).
Életút
A nagyváradi Szabadság munkatársa (1902–1905), Bíró Lajos Budapestre költözése után a lap felelős szerkesztője (1905–1906), a Budapesti Napló (1906–1914), a Huszadik Század belmunkatársa (1914–1918), a Művészélet szerkesztője (1919). A Nyugat alapító főmunkatársa, műkritikusa (1908-tól). A két világháború között írói, műfordítói munkásságából élt.
A Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) titkára és a Magyar Vámpolitikai Központ főtitkára, igazgatója, kiadványai szerkesztője.
A századelő és a két világháború közötti korszak egyik jelentős műkritikusa, aki képzőművészeti kritikákon kívül művészeti népszerűsítő cikkeket, művészéletrajzokat írt, művészeti írásokat fordított. Építésznek készült, pályafutása kezdetén Szesztay László (1870–1958) mérnökirodájában működött. Érdeklődése nemsokára a művészetek mellett a szépirodalom felé fordult. Vidéken újságíróskodott, majd a gyerekkori jóbarát Bíró Lajos (1880–1958) hívására Nagyváradon, a Szabadságnál helyezkedett el. Barátja Budapestre költözése után egy rövid ideig a Szabadság felelős szerkesztője, majd követte Bírót a Budapesti Naplóhoz is. Bálint Aladár, Bölöni György és Elek Artur mellett igen jelentős művészetelméleti és kritikai tevékenységet fejtett ki. A Nyugat első generációjának megbecsült művészettörténészeként elsősorban Munkácsy hagyatékával, az induló Nyolcak képzőművészeti forradalmával, valamint Nagybánya jelentőségével foglalkozott. Rendkívül termékeny szerző volt, a Nyugaton kívül a Budapesti Napló, a Huszadik Század, a Művészet rendszeresen közölte írásait, kiállítási beszámolóit, elemzéseit, de alig volt olyan jelentősebb napilap, amelyik ne fogadta volna szívesen igényesen megfogalmazott, „elegáns” tudósításait. Művészélet néven rövid életű folyóiratot is szerkesztett, ill. ő fordította le – többek között – Émile Zola művészeti írásait.
Kisprózai munkássága is értékes, egy kisregényt és számos elbeszélést írt, írásait modern realista törekvések jellemzik. Nagyváradon, Bíró Lajos barátjaként ismerkedett meg Ady Endrével, élete végéig gyűjtötte a költő munkásságára és a 20. század eleji magyarországi sajtó történetére vonatkozó dokumentumokat. Utolsó éveiben sajtó alá rendezte és kiadta visszaemlékezéseit, a magyarországi újságmágnásokkal foglalkozó történeti tanulmányát, és sajtó alá rendezte Bíró Lajos válogatott elbeszéléseinek kötetét. Saját Ady- és Bíró-dokumentumait Bíró Lajos özvegye, Vészi Jolán egészítette ki és küldte el Lengyel Gézának. Már az 1910-es években Magyarországon az elsők között vizsgálta a sajtó gazdasági jelentőségét, a trianoni országvesztés után vizsgálatai kiterjedtek a csonka ország gyáriparának elemzésére és keleti piaci lehetőségeire.
Emlékezet
Lengyel Géza Hevesen született, édesapja és édesanyja a helyi izraelita népiskola tanítói voltak. Löwinger Bertalan különösen neves pedagógus személyiség volt, ő tanította Hevesen Handler Simont, a később Hevesi Simon (1868–1943) néven ismertté vált híres pesti főrabbit és zsidó teológust. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, gyerekkori iskolai barátja Bíró Lajos későbbi élete legfontosabb sorseseményeit is döntően befolyásolta. Lengyel Géza 1906-tól Budapesten élt és tevékenykedett, 1908-ban nősült. Felesége, Bíró Irén, valószínűleg távoli rokona lehetett Bíró Lajosnak (mindkettőjük hevesi származású, édesanyjuk neve Löffler Lujza, ill. Löffler Rozina).
Bíró Lajos halála után Lengyel Géza – talán Magyarországról egyedüliként – tartotta a kapcsolatot Vészi Jolánnal. Bíró Lajos özvegye számos Ady- és Bíró-dokumentumot juttatott el Lengyel Gézához. Lengyel Géza a fővárosban hunyt el (utolsó lakóhelye: XIII. kerület Csanády utca 24., ill. XIII. kerület Váci út 14.), a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben nyugszik. Életműve feltáratlan, az általa összegyűjtött dokumentumok egy része, a Bíró Lajos-hagyaték részeként a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) van.
Szerkesztés
A Művészet c. folyóirat állandó munkatársa (1960-as évek).
Főbb művei
F. m.: Két állomás közt. Elbeszélések. (Mozgó Könyvtár 33. Bp., 1909)
A bukott sátán. Elbeszélések. (Mozgó Könyvtár 53. Bp., 1910)
Véletlenek. Elbeszélések. Kiadói festett egészvászonkötésben. A borító Falus Elek munkája. (A Nyugat kiadványa. Bp., 1910)
Kaland. Elbeszélések. (Mozgó Könyvtár 84. Bp., 1911)
A csodatevő könyv. Elbeszélések. (Modern Könyvtár 174. Bp., Athenaeum, 1912)
Lakodalom. Elbeszélés. (Az Ország–Világ almanachja. Bp., 1913)
Balkán. Szerbek, muzulmánok és más balkániak. Útirajzok. (A Nyugat kiadása. Bp., 1916)
Nova Varos. (A Budapesti Újságírók Egyesülete almanachja 1916. Bp., 1916)
Utazás a meghódított Szerbiában. (A magyar–bosnyák és keleti gazdasági központ kiadványai. Új sorozat 3. Bp., 1916)
Előterjesztés a vámeljárás új előadói törvénytervezete ügyében. (A Magyar Vámpolitikai Központ kiadványai 30. Bp., 1917)
Vámvédelem. Ipari többtermelés. (Bp., Athenaeum, 1922)
A ház. Elbeszélés. (Az Újság dekameronja. 100 magyar író 100 elbeszélése. Bp., 1927)
Van-e túlindusztrializálás Magyarországon? (Közgazdasági Szemle, 1927)
Magyarország keleti piacai. (A Magyar Vámpolitikai Központ kiadványa. Bp., Pallas, 1929)
Annyi baj legyen… Nicsevo. Hadifogoly riport. Aranyozott kiadói egészvászonkötés. (Frontregények. Bp., 1931)
Magyarország gyáripara. (Magyarország évkönyve. Bp., 1935 és külön: Bp., 1935)
A gyáripari konjunktúra alakulása. (Magyar Szemle, 1935. 1-4.)
La grande industrie hongroise. (A Confédération des Grands Indusrtiels de Hongrie kiadványa. Bp., 1936)
A magyar gyáripar 1940-ben. (Magyarország évkönyve. Bp., 1942 és külön: Bp., 1942)
Röpke harmadik útja. [Röpke, Wilhelm Die Gesellschaftkrisis der gegenwart c. művéről.] (Magyar Szemle, 1943. 5. és újraközölve: Magyar Szemle, 1992. 2.)
Hungarian Export Directory 1947. – Magyar export névjegyzék. Magyar külkereskedelmi útmutató. 1947. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1947)
Ipari újjáépítésünk. Héczey Györggyel és Laky Dezsővel. Szerk. Tonelli Sándor. (Bp., 1948)
Ady műhelyében. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957)
Ady a Budapesti Naplónál. (Irodalomtörténet, 1957 és külön: Bp., 1957)
Bíró Lajos: Szolgák országa. Vál. elbeszélések. Vál., sajtó alá rend., az utószót írta L. G. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957)
Magyar újságmágnások. (Irodalomtörténeti Füzetek 41. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963)
A szép mesterségek kezdete. Ferenczy István sorsa. Életrajzi regény. 1 beragasztott képpel. (Bp., Képzőművészeti Alap, 1964)
A fiatal Lyka Károly. (Művészettörténeti Értesítő, 1964. 2. és külön: Bp., 1964).
F. m.: művészi írásai és kisebb prózai munkái a Nyugatban: Amatőrök. – Tárlatok és képraktárak. (1908. 1.)
Beck Ö. Fülöp. (1908. 2.)
A divat. (1908. 4.)
Harc a bálványok körül. – Tavasz. A Műcsarnok tavaszi kiállításáról. (1908. 8.)
Lakodalom. Elbeszélés. – Goya. (1908. 9.)
Grafika. A Nemzeti Szalon grafikai kiállításáról. – Utolsó ábrándok. Kozma Lajos könyve. (1908. 10.)
A sajtó lélektanához. – Vörösmarty szobra. (1908. 11.)
Bermudezné arcképe. Egy Goya-képről. (1908. 12-13.)
A művész adója. (1908. 14.)
Iparművészet. (1908. 15.)
Vasút, automobil, léghajó. (1908. 16.)
Az apa. Elbeszélés. – Gyűjteményes tárlatok. (1908. 20.)
Hamis romok. (1909. 3.)
A grafikus tárlat. (1909. 4.)
A MIÉNK. A MIÉNK második tárlatáról. (1909. 5.)
Sárosék. Elbeszélés. (1909. 8.)
A megbántott Benczur. (1909. 9.)
Nemzeti Szalon. (1909. 12.)
Kozma Lajos rajzai. (1909. 15.)
Zorn rézkarcai. (1909. 20.)
A láz. Elbeszélés. (1909. 21.)
Rákóczi emléke. (1909. 22.)
A művészház. (1910. 1.)
Új képek. (1910. 2.)
Erzsébet királyné emléke. (1910. 4.)
A berlini kiállítás mérlege. (1910. 7.)
Tavasz a Műcsarnokban. (1910. 8.)
A művész iskolája. (1910. 14.)
Két kollektív kiállítás. (1910. 20.)
Greco. (1910. 23.)
Új művészet a színpadon. (1911. 2.)
A KÉVE kiállítása. (1911. 3.)
Rippl-Rónai József. – Világkiállítás és művészet. (1911. 7.)
Bécsi szecesszió. (1911. 12.)
Megrendelésre… (1911. 17.)
A budai vár. (1911. 18.)
Színházépítők. (1911. 19.)
Hagyatékok. (1911. 21.)
Műcsarnok. (1912. 22.)
Az új Nemzeti Színház. (1913. 3.)
Kis házak között. 1–6. Kisregény. (1913. 3.–1913. 8.)
Architektúra. (1913. 19.)
Művészet pénz. (1914. 7.)
Művész-panaszok. (1915. 8.)
Mitteleuropa. Széljegyzetek Friedrich Naumann könyvéhez. (1916. 8.)
Politika mögül. Reventlow két könyve. (1916. 23.)
Schulek Frigyes emlékezetére. (1920. 1-2.)
A képzőművészeti nevelés. (1920. 17-18.)
Magyar útikalauzok. (1923. 15-16.)
Tündérkert. [Móricz Zsigmond műve.] (1924. 4.)
Claude Monet. (1927. 1.)
Eger a XVIII. században. [Breznay Imre műve.] (1934. 22.).
F. m.: egyéb művészi írásai: Jegyzetek a jövő művészetéről. (Huszadik Század, 1906. 2.)
Művészmunka és amatőrmunka. (Magyar Iparművészet, 1906. 3.)
Rembrandt epigonjai. (Budapesti Napló, 1906. júl. 28.)
Művészek és tanítók. (Budapesti Napló, 1906. aug. 10.)
A révbe ért szecesszió. (Budapesti Napló, 1906. nov. 9.)
A téli tárlat. – Tárlatok divata. (Huszadik Század, 1907. 1.)
A tömeg-lakás. (Művészet, 1907. 5.)
Meunier és a mai társadalom. (Szocializmus, 1907)
Új tárlatok. (Huszadik Század, 1908. 1.)
Az országház körül. (Huszadik Század, 1908. 2.)
Magyar középületek. (Magyar Iparművészet, 1908. 3.)
Beardsley. (Népszava, 1908. ápr. 12.)
A gödöllőiek. – Az álművészet krónikája. (Huszadik Század, 1909. 2.)
Ipartörvény és iparművészet. (Magyar Iparművészet, 1909. 1.)
Közös utakon. (Magyar Iparművészet, 1909. 5.)
Művészet és munka. (Művészet, 1909. 6.)
A festő mestersége. – A művésztársadalom képe. (Huszadik Század, 1910. 1.)
Az iparművészet határai. (Magyar Iparművészet, 1910. 2.)
Róna József. (Művészet, 1910. 1.)
A rendezés művészete. (Művészet, 1910. 5.)
Téli tárlat a Műcsarnokban. (Pesti Napló, 1910. nov. 19.)
Kalmár Elza. – Régi és új bútorok. (Magyar Iparművészet, 1911. 4.)
Egyházi művészet. (A Hét, 1911. aug. 20.)
Michelangelo levelei. (Pesti Napló, 1911. okt. 4.)
Böcklin, az aviatikus. (Pesti Napló, 1911. dec. 14.)
Csók István. (A Gyűjtő, 1912. 1-2.)
Egy Munkácsy utcai villáról. (Magyar Iparművészet, 1912. 8.)
Biedermeyer. (Pesti Napló, 1912. jan. 25.)
A bécsi magyar ház. (Magyar Iparművészet, 1913. 2.)
Kozma Lajosról. (Magyar Iparművészet, 1913. 8.)
Herman Lipót képei. Az Ernst Múzeum kiállítása. (Pesti Napló, 1913. jan. 5.)
Iványi Grünwald Béla képei. (Pesti Napló, 1913. febr. 5.)
Magyar művészek műhelyéből. Katona Nándor. (Pesti Napló, 1913. máj. 11.)
Az új irány és a régi. (Magyar Iparművészet, 1914. 2.)
Erotika. Zichy és Bayros. (A Lakás, 1914)
Lechner Ödön. (Pesti Napló, 1914. jún. 28.)
Háborús művészet. Hol születik a csatakép? (Pesti Napló, 1915. febr. 23.)
A bécsi Burg. (Pesti Napló, 1915. máj. 2.)
A ring stílus. (Pesti Napló, 1915. máj. 9.)
Galíciai templomok. (Pesti Napló, 1915. aug. 22.)
Beck Ö. Fülöp. (Magyar Művészet, 1928. 2.)
Eiffel Magyarországon. (Műterem, 1958)
Herman Lipót festőművész kiállítása. Budapest, Csók István Galéria, 1959. ápr. 10–26. Kat. Összeáll. L. G. (Bp., 1959)
Puritanizmus és szecesszió. (Művészet, 1963. 1.)
A nyolcvanéves Herman Lipótnál. (Művészet, 1964. 6.)
A nyolcvanéves Kisfaludi Stróbl Zsigmondról. (Művészet, 1964. 7.)
Kiállítási krónika. Szekeres Emil és Szabados János. (Művészet, 1965. 1.)
Móritz Sándor kiállítása a Fényes Adolf Teremben. (Művészet, 1966. 3.)
Iván Szilárd gyűjteményes kiállítása a Nemzeti Galériában. (Művészet, 1966. 4.)
Basilides Barna gyűjteményes kiállítása az Ernst Múzeumban. (Művészet, 1966. 5.)
Göllner Miklós festő- és grafikusművész kiállítása a Fényes Adolf Teremben. (Művészet, 1966. 7.)
Szigliget. (Művészet, 1967. 2.).
F. m.: ford.: Brandes, Georg Morris Cohen: Korok, emberek, írások. Az előszót írta Pogány József. Ford. L. G. A függelékben Lyka Károly Magyar képírás c. tanulmánya. (Világkönyvtár 26. Bp., Révai, 1914; 2. kiad. 1921)
Kuprin, Alekszandr Ivanovics [Kuprin Sándor]: Oleszja. Elbeszélések. Ford. L. G. (Modern Könyvtár 356–359. Bp., Athenaeum, 1914)
Muther, Richard: A festőművészet története. I–II. köt. Két kötet egybekötve. Ford. L. G. 72 képmelléklettel. (Bp., Révai, 1920)
Émile Zola válogatott művészeti írásai. Vál., szerk., ford. L. G. 16 táblával. (A művészettörténet forrásai. Bp., Képzőművészeti Alap, 1961)
Clasen, Karl Heinz: A Louvre képtára. A XIX. századi művek. Ford. L. G. (Bp., Képzőművészeti Alap, 1964).
Irodalom
Irod.: források és műveiről: Löwinger Bertalan hevesi izraelita volt tanító özvegye, szül. Schwarcz Amália részére 84 forint és hat kiskorú árvája részére szintén 84 forint segély engedélyeztetett. (Néptanítók Lapja, 1892. okt. 29.)
Löwinger Géza hevesi illetőségi lakos vezetékneve „Lengyel”-re változtatott. (Pesti Hírlap, 1898. jan. 29.)
Elhunyt Ungár Ignácné Löffler Lujza. (Pesti Hírlap, 1908. nov. 17.)
Elhunyt Wirth Emil. (Az Újság, 1915. márc. 4.)
Szini Gyula: Lengyel Géza: Balkán. (Nyugat, 1916. 22.)
Bölöni György: Lengyel Géza: Ady a műhelyben. (Élet és Irodalom, 1957. 20.)
Belia György: Lengyel Géza: Ady a műhelyben. (Irodalomtörténet, 1958. 2.)
Varga József: Lengyel Géza: Ady a műhelyben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958. 4.)
„A nívóemelésből csak baj lesz…” Magyar újságmágnások. Kikiáltóból lapkiadó. Beszélgetés a nyolcvanéves Lengyel Gézával. (Esti Hírlap, 1961. aug. 24.)
Ungvári Tamás: Olvasás közben. Lengyel Géza: Magyar újságmágnások. (Magyar Nemzet, 1963. szept. 17.)
Csap Erzsébet: Lengyel Géza: A szép mesterségek kezdete. (Művészet, 1964. 10.)
Varga József: Lengyel Géza: Magyar újságmágnások. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 1.)
Da: Lengyel Géza: Magyar újságmágnások. (Magyar Könyvszemle, 1965. 1-4.)
Farkas Zoltán: Lengyel Géza: A szép mesterségek kezdete. (Művészettörténeti Értesítő, 1965. 2.)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1967. nov. 5.)
Rónai Mihály András: Lengyel Géza. (Élet és Irodalom, 1967. 46.)
Gyergyai Albert: Lengyel Géza. (Nagyvilág, 1968. 1.)
Losonci Miklós: Lengyel Géza emléke. (Művészet, 1968. 2.)
Bencze Lóránt: A szecesszió nyelvi stílusjegyei. Lengyel Géza Tárlatok és képtárak című írásának tanulságai. (Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. Szerk. Fábián Pál, Szathmári István. Bp., 1989).
Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6963-C77?i=771 (Löwinger Bertalanné Schwarcz Amália halotti anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X919-T5T?i=186 (Lengyel Géza és Bíró Irén házassági anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G94V-3Q27?i=153&wc=92QZ-L2Q%3A40678301%2C65374601%2C44677901&cc=1452460 (Lengyel Géza halotti anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB8-ZVT?i=91&wc=92SR-PT1%3A40678301%2C65641301%2C41517301&cc=1452460 (Lengyel Gézáné Bíró Irén halotti anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT3W-CX (Lengyel Zsuzsanna házassági anyakönyve)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM78436
https://nntp.hu/person/person.php?personid=29409
https://nevpont.hu/palyakep/lengyel-geza-2e5f1
http://www.nevpont.hu/view/12605
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12605
Megjegyzések
Lexikonok téves halálozási adata: 1967. nov. 12.! Halotti anyakönyve szerint nov. 3-án hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
