Szucsich Mária
írónő
Barta Lajosné
Született: 1886. május 11. Pécs, Baranya vármegye
Meghalt: 1965. március 15. Budapest
Temetés: 1965. március 22. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Régi dalmáciai eredetű katolikus családból származott, a családi egyik, szabadkai ága, pacséri előnévvel nemesi rangot kapott.
Nagyszülei: Szucsics Mihály (†1877. jan. 2. Pécs. Temetés: 1877. jan. 4. Pécs, Budai-külvárosi Temető), Finta Anna.
Szülei: Szucsich Imre (= Szucsics Imre) pécsi városi negyedmester, Holi Antónia (= Holly Antónia).
Férje: 1906–1965: Barta Lajos (= 1898-ig Krausz Lajos, 1878. okt. 20. Tapolca, Baranya vm.–1964. okt. 17. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1964. okt. 22. Farkasrét) Kossuth-díjas író, újságíró, szerkesztő, műfordító.
Gyermekei, fia: ifj. Barta Lajos (1907–) író; leányai: Barta Júlia, Barta Mária és Barta Erzsébet.
Iskola
A Miasszonyunkról nevezett Pécsi Nőzárda elemi népiskolájában (1893–1897) és a pécsi községi népiskolában tanult (1897–1900).
Életút
Tizenötéves korától író, 1901-től 1910-ig Pécsett élt, első írásai a Pécsi Naplóban a Pécsi Közlönyben és a Mecsek c. vicclapban jelentek meg. Férjével, az akkor már ismert író, Barta Lajossal 1910-ben Budapestre költözött, ahol Benedek Elek és Gaál Mózes gyermeklapjainak (Az Én Újságom, Jó Pajtás) munkatársa lett, ahol elsősorban meséket, elbeszéléseket közölt. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatási Népbiztosság megbízta a Magyar Lányok c. hetilap szerkesztésével (Lányok Újságja néven, „a kommünhöz illő tartalommal jelent meg”, itt közölte később többször is idézett írását A jóság forradalma címmel). A bukás után családjával egy rövid ideig Bécsben telepedett le (1920. jan.), ahol a Bécsi Magyar Újság és a Panorama c. lapok munkatársa (1920–1921).
Átköltözött Németországba, ahol a Frankfurter Zeitung és a Frankfurter Illustrierte munkatársa, majd a Német Kommunista Párt berlini könyvkiadója, a Malik Verlag kiadta a Silavus, a szabadító c. elbeszélőciklusből szerkesztett hősi regényét (Silavus címmel, német nyelven, 1923-ban). A mű a keleti eposzok stílusát idéző agitációs mese. Másik műve, a Die Träume des Zauberbuches részletei a hallei kommunista napilap, a Das Wort vasárnapi mellékleteiben jelentek meg (1923–1924-ben). Ifjúsági elbeszéléseit a legnagyobb németországi gyermeklap, a Der heitere Fridolin és a bécsi Regenbogen közölte. Barta Lajossal Pozsonyban (1925–1934) és Kassán élt (1934–1939). Pozsonyban jelent meg két társadalmi regénye (Tavasztól télig, 1928 és az Egy lány felszabadul, 1936). Mindkét nagyprózai műve önéletrajzi jellegű, a Tavasztól télig saját feljegyzéseiből összeállított naplóregény, az Egy lány elindul pedig klasszikus feminista regény, az első magyar női munkavállalók szociográfiai társadalomrajza saját tapasztalatai alapján. Mindkét nagyprózai műve Magyarországra is eljutott: a Tavasztól téligről Illyés Gyula (a Nyugatban) és Braun Soma (a Népszavában); az Egy lány felszabadulról Németh Andor (Az Újságban) írt elismerő kritikát. A sorozat harmadik része kéziratban maradt (a második kötetet viszont átdolgozta, a harmadik kötetből átemelve Budapesten újra megjelent A lányok elindulnak címmel, posztumusz, 1965-ben).
Szerkesztés
Az Egyesült Államokban megjelent két kommunista magyar napilap – Új Előre, Magyar Jövő – külső munkatársa. A New York-i Új Előrében írásai Mario álnéven jelentek meg (1923–1925-ben). A pozsonyi Magyar Újság kassai tudósítója (1935–1938).
Főbb művei
F. m.: Die Träume des Zauberbuches. Zehn Märchen. Aus dem Ungarischen nacherzält Klein, Stefan J. (Dresden, Verlagsanstalt proletarischer Freidenker, 1923 és Leipzig, 1924)
Silavus. Siebzehn Märchen. Aus dem Ungarischen nacherzält Klein, Stefan J. Ill. Schmalhausen, Otto. (Die Märchen der Armen 4. Berlin, Malik Verlag, 1923)
Silavus. Siebzehn Märchen. Aus dem Ungarischen nacherzält Klein, Stefan J. Ill. Röschl, Kurt. (2. kiad. Wien, Globus Verlag, 1947)
Die Märchen der Armen zur Hermynia Müller, Eugen Lewin-Dorsch, Maria Szucsich. I–IV. Bd. Vier Bände in einem Band. [A könyvsorozat hasonmás kiadása.] (Wiesbaden, Fourier, 1982)
Tavasztól télig. Regény. A címlapot tervezte Reichenthal Ferenc. (Új magyar regények 3. Bratislava-Pozsony, Írók Kiadóvállalata, 1928)
Tavasztól télig. Naplóregény. (2. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1956; 3. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974)
Tavasztól télig. Önéletrajzi regény. – Bárczi Zsófia: A világ alatt. Egy kislány regénye. – Bolemant Lilla: Szucsich Mária, a kalóz író. Egy író-alkotó pár élete a viharos huszadik században. Beszélgetés dr. Barta Erzsébettel, Barta Lajos és Szucsich Mária unokájával. (4. kiad. Pozsony, Phoenix, 2017)
Egy lány felszabadul. Regény. (A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványa. Bratislava-Pozsony, 1936)
A lányok elindulnak. Az Egy lány felszabadul c. művének 2. átd. kiadása. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965).
Irodalom
Irod. és források: Kiskorú Krausz Lajos nagyharsányi lakos családnevének „Barta”-ra változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Napló, 1898. márc. 12.)
Benamy Sándor: Új Kossuth-díjasaink. Barta Lajos. (Magyar Nemzet, 1956. márc. 17.)
Gách Marianne: Negyvenöt év kéziratai között. Látogatás a „csak” 77 éves Barta Lajosnál. (Irodalmi Újság, 1956. 1.)
Bölöni György: Az 1956. évi irodalmi Kossuth-díjasok: Barta Lajos. (Irodalmi Újság, 1956. 11.)
Bános Tibor: Régi harcok, új feladatok. Beszélgetés Barta Lajossal. (Magyar Nemzet, 1958. júl. 26.)
Ábel Olga: „Arra ráérek, ha megöregszem…” A 80 éves, örökifjú Barta Lajosnál. (Népszava, 1958. okt. 21.)
B. Szucsich Mária: Szerkesztő lettem. (Pirkadása a magyar égnek. Írók emlékezései a Magyar Tanácsköztársaságról. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959)
Köszöntjük Szucsich Máriát hetvenötödik születésnapján. (Élet és Irodalom, 1961. máj. 12.)
Szucsich Mária hetvenöt éves. (Népszabadság, 1961. máj. 16.)
Fodor József: Egy délután a 85 éves Barta Lajosnál. (Élet és Irodalom, 1963. 43.)
Komját Irén: Emlékezés egy 40 éves almanachra. Beszélgetés Barta Lajossal és Szucsich Máriával. (Magyar Nemzet, 1964. máj. 15.)
Meghalt Barta Lajos. (Esti Hírlap, 1964. okt. 19.–Magyar Nemzet, 1964. okt. 20.)
Barta Lajos. (Népszabadság, 1964. okt. 20.)
Eltemették Barta Lajost. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1964. okt. 23.)
Fodor József: Barta Lajos. (Élet és Irodalom, 1964. 43.)
Hubay Miklós: Barta Lajos utolsó köszöntése. Az író temetésén elhangzott gyászbeszéd. (Élet és Irodalom, 1964. 44.)
Turczel Lajos: Barta Lajos szerepe a csehszlovákiai magyar irodalomban. (A Hét, 1964. 46.)
Meghalt Szucsich Mária írónő, Barta Lajos író özvegye. (Magyar Nemzet, 1965. márc. 17.)
Miszlai Imre: Egy elfelejtett írónő. (Kisalföld, 1967. febr. 26.)
Stenczer Ferenc: Barta Lajos és a Pécsi Független Újság. (Jelenkor, 1968. 4.)
Stenczer Ferenc: Barta Lajos öröksége. (Jelenkor, 1968. 10.)
Stenczer Ferenc: Aki az Igét hirdette. Barta Lajos útja a forradalmakig. (Alföld, 1969. 3.)
Barta Lajos emlékezése az Emberiségről. (Népszabadság, 1969. okt. 19.)
Ifj. Barta Lajos: Emlékek. (Jelenkor, 1970. 4.)
Csaplár Ferenc: Barta Lajos. Kismonográfia. (Kortársaink. Bp., Akadémiai, 1973)
Antal Gábor: Élet és utóélet. Barta Lajos centenáriuma. (Magyar Nemzet, 1978. okt. 20.)
József Farkas: Barta Lajos (J. F.: Írók, eszmék, forradalmak. Bp., 1979)
Csanda Sándor: Barta Lajos csehszlovákiai munkássága. (Cs. S.: Első nemzedék. Pozsony–Bp., 1982).
Irod.: műveiről: Sz. M.: Tavasztól télig. (Magyar Hírlap, 1928. nov. 11.)
Braun Soma: Négy új magyar könyv: Sz. M.: Tavasztól télig. – Barta Lajos: A sötét ujj. – Sándor Imre: A lángoló út. – Egri Viktor: Fölkél a nap. (Népszava, 1928. szept. 16.)
Illyés Gyula: Tavasztól télig. Sz. M. regénye. (Nyugat, 1928. 21.)
Szalatnai Rezső: Sz. M.: Tavasztól télig. (Korunk, 1928. 11.)
Németh Andor: A hét könyvei. Sz. M.: Egy lány felszabadul. (Az Újság, 1937. jún. 27.)
Sándor László: Egy leány felszabadulásának története. [Sz. M.: Egy lány felszabadul.] (Korunk, 1937. 7-8.)
Semetkay József: Sz. M.: Egy lány felszabadul. (Magyar Könyvbarátok Diáriuma, 1937. 5-6.)
Török Bálint: Sz. M.: Tavasztól télig. (Népszava, 1956. aug. 28.)
f. k.: Sz. M.: Tavasztól télig. (Művelt Nép, 1956. 41.)
Stenczer Ferenc: Sz. M.: A lányok elindulnak. (Jelenkor, 1966. 5.).
Irod.: Semetkay József: A szlovenszkói új magyar regényirodalom. (Magyar Szemle, 1938. 9–12.)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Szeberényi Zoltán: Magyar gyermek- és ifjúsági irodalom Csehszlovákiában. (Irodalmi Szemle, 1984. 6.)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona. 1918–1995. Főszerk. Fónod Zoltán. (Pozsony, 1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nagy Imre: A pécsi sajtó a 19. század második felében. (Pécsi Szemle, 2011. 4.)
Bolemant Lilla: Nőképek a (cseh)szlovákiai magyar irodalomban. (Publicationes Universitatis Miskolcinenis. Sectio Philosophica, 2015).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/652880 (Szucsics Mihály gyászjelentése, 1877)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS8S-K9Y4?cat=243678 (Krausz Lajos születési anyakönyve, 1878)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69Z7-7J8?i=120&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQ5CG-SPN2 (Barta Lajos halotti anyakönyve, 1964)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-894V-B9QV-8?i=317&wc=92QZ-BZ4%3A40678301%2C65374601%2C47679101&cc=1452460 (Barta Lajosné Szucsich Mária halotti anyakönyve, 1965)
https://phoenix-ngo.sk/szucsich-maria-a-kaloz-iro-2/ (Bolemant Lilla: Szucsich Mária, a kalóz író. Egy író-alkotó pár élete a viharos huszadik században, 2017)
https://www.womanpress.sk/csehszlovakiai-magyar-irodalom-noalakjai/ (A csehszlovákiai magyar irodalom nőalakjai, 2020)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM89128
https://nntp.hu/person/person.php?personid=28233
https://nevpont.hu/palyakep/szucsich-maria-e8409
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022
