Tilli Endre

Született: 1922. augusztus 15. Budapest
Meghalt: 1958. augusztus 14. Shannon, Írország

Család

Dédszülei, anyai: Simonics Mihály, Muth Erzsébet; Derka Károly, Berki Juliánna.

Nagyszülei: Tilli János, Roch Mária; Simonits/Simonics Tivadar (1861. jún. 24. Pápa–1942. ápr. 11. Bp.) kertész, Derka Katalin (†1942. nov. 22. Bp. Temetés: 1942. nov. 24. Farkasrét).

Szülei: Tilli János (1891. nov. 16. Bp.) szerelő, Simonits Ilona (1891. máj. 13. Pápa).

Testvére: Tilli János (1920–)

 

Felesége: 1943. nov. 3.–1958. aug. 14.: Merényi Olga (1924. márc. 23. Bp.), Merényi Mihály és Frenczel Olga leánya.

Gyermeke, leánya: Tilli Judit és Tilli Andrea.

Tilli Endre néven született, de családja mind a Tilli, mind a Tilly névváltozatot használta, a sajtóban általánosan elterjedt a Tilly névalak.

Iskola

A budapesti II. kerületi kir. egyetemes katolikus gimnáziumban éretts. (1940), a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tanult (1940–1941).

Gimnáziumi osztálytársa volt Pálinkás-Pallavicini Antal (1922–1957) az 1956-os forradalom mártírja.

Életút

A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium gyakornoka (1943–1944).

A BBTE (1937–1945), a Kereskedelmi Alkalmazottak SE (KASE, 1946–1947), a Barátság SE (1948), a Vasas (1948–1957) vívója; tőr-, kard- és párbajtőrvívó.

Tőrvívásban olimpiai 3. (1952 és 1956: csapat). Világbajnok (1957: csapat), vb 2. (1955: csapat), vb 3. (1953 és 1954: csapat). Főiskolai vb 2. (1949: egyéni és csapat). 9-szeres magyar bajnok (1951, 1952, 1953, 1954: egyéni; 1948, 1951, 1952, 1953, 1956: csapat). Helyezései az egyéni magyar tőrbajnokságokon: 1946: OB 5., 1947: OB 4., 1948: OB 6., 1949: OB 6., 1950: OB 2., 1951: OB 1., 1952: OB 1., 1953: OB 1., 1954: OB 1., 1955: OB 3., 1956: OB 6., 1957: OB 7.

Kardvívásban főiskolai világbajnok (1949: csapat); magyar bajnok (1950: csapat). Mindhárom fegyvernemben versenyzett, tőrvívásban 29-szeres magyar válogatott (1952–1957). Visszavonulása után az egyiptomi (= 1958. febr. 22-étől Egyesült Arab Köztársaság, EAK) vívóválogatott állami edzője (1958. jan. 1.–1958. aug. 14.).

Tilli Endre Budapesten született és középiskolában kezdett el vívni, méghozzá mindhárom fegyvernemben. 1937-ben már harmadosztályú tőrversenyző, sőt döntőbe jutott a KISOK országos kardvívóbajnokságán. Az 1937-es év érdekessége még, hogy az olimpiai bajnok Kabos Endre részt vett az UTE III. osztályú tőrversenyén, amelyen az alig egy éve vívó Tilli Endre is rajthoz állt. Nem tudni, hogy vívtak-e egymással, mindenesetre rendkívül különleges lehetett egy Kabos–Tilli tőrasszó! Tilli Endre 1938-ban és 1939-ben is megnyerte a KISOK tőrbajnokságát (kardban pedig 1938-ban a 2. helyen végzett, 1939-ben nem került döntőbe, viszont a bajnokságot testvére, Tilli János szerezte meg…). Tizennyolcéves korában, 1940-ben már elsőosztályú versenyző, az országos versenyeken azonban még nem alkotott maradandót. Első nagyobb sikere az utolsó Hősök Emlékversenyén elért 2. helye (Gerevich Aladár mögött, de Bedő Zsolt és Maszlay Lajos előtt).

Tilli Endre először 1946-ban került döntőbe a magyar tőrbajnokságon (a győzelmet Dunay Pál szerezte meg Gerevich Aladár és Bay Béla előtt, Tilli az 5. lett 4 győzelemmel, de legyőzte Bay Bélát is.) Ettől az évtől kezdve minden évben nyert valamilyen nagyobb országos tőrversenyt (1947-ben pl. klubja, a KASE országos vívóversenyét) csak épp a magyar bajnokság nem sikerült. Az 1948-as országos bajnokságot holtverseny után egyetlen találattal Gerevich Aladár nyerte meg Bay Béla előtt, Tilli a 6. helyen végzett, s a magyar férfitőrvívók rangsorában is ezt a helyezést vívta ki. Így épp egy helyezéssel maradt le a londoni olimpiáról. Egy évvel később, 1949-ben először győzött párbajtőrben (az UTE versenyét nyerte meg az öttusázó későbbi olimpiai bajnok Benedek Gábor előtt), a tőrbajnokságon azonban ezúttal sem kísérte szerencse. Megint a kardvívó Gerevich Aladár győzött, Tilli a 6. helyen végzett (a „helyette indult” olimpikon, Palócz Endre mögött). Az év fő eseménye a budapesti főiskolai világbajnokság volt, ahol az igen sokoldalú Tilli Endre tagja volt a világbajnok magyar kardcsapatnak, az ezüstérmes tőrcsapatnak és a tőr egyéni versenyben is a 2. helyet szerezte meg. Az 1950-es bajnokságon már a döntőbe jutásért is rendkívüli izgalmas asszókat vívtak a tőrözők. Az egyik csoportban Berzsenyi Barnabás, Sákovics József és Tilli János is azonos győzelmek okán holtversenybe kerültek. A két döntőt érő helyről újravívás döntött. A döntőért döntő döntő döntetlen eredményt hozott, azaz ismét jól körbeverték egymást. Ilyenkor már nem lehetséges újravívás, a szabályok szerint az egész versenyen az egymás ellen elért tusarány döntött – Berzsenyi kárára. A másik csoportban Tilli Endre veretlenül teljesített, így először fordult elő, hogy a bajnoki döntőbe mindkét Tilli bekerült. A bajnokságot azonban egyikőjük sem nyerte meg. Az első helyről egy rendkívül izgalmas és küzdelmes csörte döntött Sákovics és Tilli Endre között (a későbbi párbajtőrvilágbajnok 6:5-re nyert, a 3. helyen Bay Béla, a 4.-en Maszlay Lajos végzett, Tilli János lett a 9.). Tilli Endre 1946-tól minden döntőben szerepelt, de egyszer sem örülhetett, Tilli az, aki mindig majd jövőre nyer magyar tőrbajnokságot… 

Tilli Endre aztán jövőre, azaz 1951-ben tényleg megnyerte a magyar tőrvívó bajnokságot. Az első mérkőzésen ugyan 5:4-re kikapott az örök rivális Palócz Endrétől, mindenki mást azonban biztosan megvert. Az újravívás következett Tilli és Gerevich között, s ezúttal 5:3-ra az olimpiai bajnoknak is sikerült visszavágnia (Palócz a 4. helyen végzett). Tilli bajnokságát háromszor védte meg (korábban, egymás utáni négyszeri tőrbajnokságra csak Tóth Péter volt képes, úgy tűnt ideje volt módosítani a szlogent: Tilli Endre az aki mindig megnyeri az idei tőrbajnokságot mindenki más majd jövőre nyerhet…). A II. világháború után Magyarország különböző okokból – sem a lisszaboni (1947), sem a kairói (1949), sem a monte-carlói vb-n (1950) nem indulhatott (egyedül a londoni olimpiai évében, 1948-ban külön megrendezett női tőrcsapat világbajnokságon lehettek jelen magyar versenyzők). A magyar vívók az 1951. évi stockholmi vb-n térhettek vissza a pástokra, az 1951-es magyar tőrbajnok Tilli Endre nélkül…

 

A helsinki olimpián azonban az akkor már kétszeres magyar bajnok Tilli Endre személye kihagyhatatlanná vált. A bajnokságon és a válogatóversenyeken is remekül szerepelt, ő vezette a hazai tőrranglistát. Harmincévesen ideális vívókorban járt, jóllehet Gerevichék mellett még mindig a fiatalok közé tartozott, hátránya talán csak a tapasztalatlansága volt, hisz Helsinki volt az első nagy világversenye. Az olimpiai esélyek persze évtizedek óta Magyarországon úgy kezdődtek, hogy a vívók közül a kard egyéni és a csapat az biztos aranyérem, a tőrvívók kis szerencsével talán bejuthatnak a négyes döntőbe. Az olimpiai versenyek a kor szokásának megfelelően Helsinkiben is a csapatküzdelmekkel kezdődtek. Magyarország számára az előmérkőzéseken egy rendkívül különös ellenfél, a néhány évig önállóan induló Saarvidék jutott. A 15:1-es győzelem (Palócz Endre, Gerevich Aladár, Tilli Endre 4-4, Berczelly Tibor 3) kiváló bemelegítésnek bizonyult. A második fordulóban aztán kellemetlen meglepetésre Argentína 9:7-re legyőzte Magyarországot (Tilli Endre 3, Palócz Endre (2), Gerevich Aladár, Sákovics József 1-1). A csoport másik két tagját viszont sikerült legyőzni: az Egyesült Államokat 10:6-ra (Gerevich Aladár, Tilli Endre 3-3, Maszlay Lajos, Palócz Endre 2-2) és az NSZK-t 14:2-re (Maszlay Lajos, Gerevich Aladár 4-4, Palócz Endre, Tilli Endre 2-2). Mivel szoros mérkőzésen az Egyesült Államok 9:7-re jobbnak bizonyult Argentínánál jobb tusarányával Magyarország és Argentína jutott az elődöntőbe. A négyes döntőbe jutásért Belgium volt az utolsó akadály, és ezúttal ezt is sikerült legyőzni – méghozzá igen nagy fölénnyel 11:5-re (Palócz Endre 4, Gerevich Aladár, Tilli Endre 3-3 Maszlay Lajos 1). A négyes döntőben nem Magyarország volt az esélyes, ezért nem is meglepő, hogy a két tőrnagyhatalom, Olaszország (13:3; Gerevich Aladár 2, Berczelly Tibor 1, Maszlay Lajos, Sákovics József) és Franciaország (12:4; Gerevich Aladár 2, Berczelly Tibor, Tilli Endre 1-1, Sákovics József) is sima győzelmet aratott az addig erőn felül teljesítő magyarokon. A négyes döntőben azonban még volt egy negyedik válogatott is. Egyiptom akkor igen jelentős erőt képviselt a szúrófegyverekben. A stockholmi vb-n (amelyen Tilli még nem vett részt) a magyar tőrválogatott már a selejtező körben búcsúzott, miután Franciaország és Egyiptom is megverte. Sőt párbajtőrben is folytatódott az „egyiptomi csapás”. A meglepően képzett afrikai vívók ezúttal a párbajtőrözőket is meglepték 8:7-re. Helsinkiben, a 3. helyért azonban sikerült a visszavágás – 9:6-ra (Tilli Endre 4, Gerevich Aladár, Palócz Endre 2-2, Maszlay Lajos 1.). A bronzcsata hőse Tilli volt, aki valamennyi ellenfelét legyőzte. Magyarország az olimpiai játékok történetében másodszor végzett (bronz)érmes helyen a férfitőrcsapatok versenyében! Az egyéni versenyben 26 ország 68 versenyzője indult, a magyar színeket Tilli Endre, Maszlay Lajos (a londoni olimpia bronzérmese) és Palócz Endre képviselte. Tilli Endre a magyarok közül egyedül bekerült a döntőbe, ott azonban csak az egyiptomi Szalah Desszouki tudta legyőzni így a 9. helyen végzett (Desszouki az 5. lett). Az olimpiai bajnoki címet a sportág ikonikus alakja Christian d’Oriola (Franciaország) szerezte meg. Érdekesség, hogy Tilli Endre azon kevés versenyzők közé tartozott, aki le tudta győzni Helsinkiben d’Oriolát (az egyéni versenyben, a középdöntőben 5:2-re verte…)

A brüsszeli vb 1953-ban korszakos jelentőségű a magyar vívósport történetében. A világversenyek történetében először fordult elő, hogy Magyarország négy aranyérmet nyert. A „szokásos” kard egyéni (Kovács Pál, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf sorrendben) és kard csapat mellett győzött a női tőrcsapat és először szerzett világbajnoki címet magyar párbajtőrvívó (Sákovics József)! Tilli Endre világbajnoki debütálására is a helsinki olimpia utáni első vb-n került sor, ahol a magyar férfi tőrvívók is kitettek magukért. A csapatversenyre ezúttal mindössze nyolc csapat nevezett, akik két csoportban vívtak a négyes döntőbe jutásért. Magyarország két könnyű győzelemmel nyitott: Svédországot 12:4-re (Gerevich Aladár, Tilli Endre 4-4, Palócz Endre 3, Sákovics József 1) Ausztráliát 9:1-re (Gerevich Aladár, Maszlay Lajos 3-3, Tilli Endre 2, Palócz Endre 2) verte. A négyes döntőbe végül Magyarország és Franciaország, ill. Olaszország és Belgium került. Az eredmények nagyon hasonlítottak az egy évvel korábbi helsinki olimpián elértekre. Olaszország ismét 13:3-ra győzött (Maszlay Lajos, Palócz Endre, Sákovics József 1-1, Gyuricza József), Franciaország pedig ezúttal 10:6-ra bizonyult jobbnak (Gyuricza József 3, Sákovics József 2, Tilli Endre 1, Maszlay Lajos). A 3. helyért azonban ezúttal a házigazda Belgium következett. Az eredmény azonban megegyezett az egy évvel korábbival – ismét 9:6-os magyar győzelem született (Palócz Endre 4, Gerevich Aladár 3, Tilli Endre, Gyuricza József 1-1). Magyarország tőrválogatottja először szerzett (bronz)érmet világbajnokságon! A bronzcsata hőse ezúttal azonban Palócz Endre volt, aki valamennyi ellenfelét legyőzte. Az egyéni versenyben a magyar színeket ezúttal Tilli Endre, Maszlay Lajos, Palócz Endre és a feltörekvő fiatal Gyuricza József képviselte. Maszlay az első, Gyuricza egy erősen vitatható találattal a második fordulóban, Palócz a középdöntőben esett ki, Tilli azonban tiszta tusokkal biztosan menetelt a döntő felé. A döntőben ezúttal nem játszott alárendelt szerepet: három győzelmet aratott Jacques Lataste (francia, 5:2), Antonio Spallino (olasz, 5:3) és Adrien Rommel (francia, 5:4) ellen, ezzel a 4. helyen végzett. Az 1953-as évben kétségtelen, hogy Tilli volt a legjobb magyar tőrvívó, külföldi diadalai közül még feltétlenül kiemelendő a bécsi Messe-Palace-ban tartott nagy verseny is, ahol a döntőben három olasz klasszist (köztük a későbbi olimpiai bajnok csapattag Luigi Carpanedát) is maga mögé utasított (Palócz Endre végzett a 6. helyen). 

A luxembourgi vb előtt, 1954-ben Tilli Endre még visszatért Brüsszelbe, ahol a nemzetközi versenyen újra végigverte az egész belga élmezőnyt (2. Marosi József, 3-4. Palócz Endre és Szőcs Bertalan), és már a vb után veretlenül megnyerte a szokásos országos bajnoki címét is (Gyuricza és Palócz előtt), ill. Párizsban d’Oriola mögött a 2. helyet szerezte meg. A vb-n szereplő magyar válogatott egy év alatt jelentősen megváltozott. A „régiek” közül maradt a nem tőrvívó Gerevich és Tilli, Tilli régi riválisa Palócz Endre és a tavaly már bevetett fiatal Gyuricza József. Az újoncok: Czvikovszky Ferenc (egyéni induló), Marosi József és Szőcs Bertalan. A csapatküzdelmek selejtezőjében Jugoszlávia (13:3; Tilli Endre, Gyuricza József 4-4, Szőcs Bertalan 3, Marosi József 2), majd a visszatérő ellenfél, Ausztrália (9:2; Marosi József 3, Szőcs Bertalan, Gyuricza József, Palócz Endre 2-2) sem okozott különösebb megerőltetést – azaz rendkívül sima út vezetett a négyes döntőbe. A négyes döntőben ismét összejött a megszokott kvartett: Olaszország, Franciaország, Belgium és Magyarország. Olaszország ismét és megint 13:3-ra verte Magyarországot (Palócz Endre 2., Marosi József 1, Gyuricza József, Szőcs Bertalan), Franciaország pedig ezúttal 11:5-re bizonyult jobbnak (Tilli Endre 3, Gerevich Aladár, Gyuricza József 1-1, Marosi József). A 3. helyért pedig ismét Belgium ellen vívhatott a csapat, ezúttal azonban 9:3 lett a vége (Gerevich Aladár, Tilli Endre 3-3, Gyuricza József 2, Palócz Endre 1). Magyarország tőrválogatottja másodszor szerzett (bronz)érmet világbajnokságon! A bronzcsata hősei Tilli Endre és Gerevich Aladár voltak, ezt megelőzően azonban Tilli a franciák ellen egészen fantasztikus teljesítményt nyújtott. Az egyéni verseny azonban nem sikerült a magyaroknak Tilli, Szőcs és Gyuricza is az elődöntőben, a döntő előtt utolsó csoportokból esett ki.

A római vb-n 1955-ben sikerült még a brüsszeli eredményeket is túlszárnyalni. Magyarország ezúttal öt aranyérmet szerzett: a „szokásos” kard egyéni (Gerevich Aladár) és kard csapat mellett megnyerte a női tőr egyéni (Dömölky Lídia) és női tőr csapat versenyt, s a sportág történetében először a férfi tőr egyéni verseny is magyar vívó (Gyuricza József) győzelmével ért véget. Két éven belül tehát valamennyi egyéni számban magyar világbajnoki cím született, a továbbra is „piacvezető” kard fegyvernem mellé a többi három szakág is felzárkózott. Tilli életében még egy fontos esemény történt 1955-ben a vb előtt. A magyar válogatott Kairóban vendégszerepelt, ahol Tilli Endre nyerte a tőr egyéni versenyt (4. Gyuricza József), tőr csapatunk azonban csak 3. lett a szokásos ellenfelek, azaz Olaszország és Franciaország mögött. A tőrcsapat tovább fiatalodott, kimaradt Palócz Endre, Gerevich Aladár már nem vállalt több tőr vb-t, viszont először szerepelt vb-n a válogatottban Fülöp Mihály és Pacséri Kázmér. Vagyis Tilli Endre először volt rangidős a szakág világversenyén! Tőrcsapatunk 9:3-mal bemelegített egyet Kuba ellen (Fülöp Mihály, Szőcs Bertalan 3-3, Pacséri Kázmér 2, Tilli Endre 1). A középdöntőben Magyarország Angliával és Franciaországgal alkotott egy csoportot, s Anglia ellen fölényes 13:3-as győzelmet aratott (Gyuricza József 4, Fülöp Mihály, Marosi József, Szőcs Bertalan 3-3). A franciák viszont pihentették d’Oriolát, és nagy meglepetésre kikaptak Angliától 10:6-ra. A továbbjutásért a magyar fiatalok pedig egészen fantasztikus teljesítményt nyújtva 9:1-re lelépték a d’Oriolával szereplő Franciaországot (Gyuricza József 3, Fülöp Mihály, Tilli Endre, Szőcs Bertalan 2-2). Tilli Endre mindössze három perc alatt intézte el d’Oriolát, akit ezúttal ugye nem pihentettek… A kvartettbe (= négyes döntő) ezúttal tehát más csapatok jutottak: a régi ellenfelek közül Belgium is elhullott, őket egy új vívóhatalom, Lengyelország intézett el. A döntő Lengyelországgal indult, s 15:1 lett a vége (Tilli Endre, Fülöp Mihály, Gyuricza Mihály 4-4, Pacséri Kázmér 3). Ismét Anglia következett, ezúttal 12:4-gyel nyert Magyarország (Fülöp Mihály 4, Tilli Endre, Marosi József 3-3, Szőcs Bertalan 2). Magyarország először vívhatott döntőt tőrvilágbajnokságon – Olaszország ellen. Hol vannak már a 13:3-as olasz diadalok? A döntőben azonban sajnos Olaszország még jobb volt, jóllehet Magyarország 4:3-ra vezetett, az olaszok azonban fordítani tudtak 9:7-re (Fülöp Mihály 4, Gyuricza József 3, Szőcs Bertalan,Tilli Endre). A döntőben Fülöp Mihály valamennyi mérkőzését megnyerte Tilli és Szőcs viszont rendkívül indiszponáltan vívott – nem nyertek egy asszót sem! Magyarország tőrválogatottja azonban először szerzett (ezüst)érmet világbajnokságon! Az egyéni versenyben Tilli Endre megint az utolsó körben, közvetlenül a döntő előtt esett ki. Az 1955-ös esztendő hatalmas sikereket hozott a magyar férfi tőrvívás számára – Tilli Endrének azonban már nem ment annyira a vívás. A vb-n sem szerepelt jól, s 1951 után először nem nyerte meg az országos bajnokságot sem (a 3. helyet szerezte meg).

 

A melbourne-i olimpián, 1956-ban a magyar férfi tőrcsapat már komoly éremesélyesnek számított, akár az ezüst is összejöhet, hisz a római vb-n a franciákat d’Oriával együtt mosta le a pástról a fiatal magyar válogatott. Magyarország pedig úgy tűnik ontotta a tehetséges fiatal tőrözőket. Az azévi bajnokságot bombameglepetésre Somodi Lajos nyerte meg (Tilli csak a 6. lett). A csapatküzdelmek első fordulójában azonban kellemetlen meglepetés érte az esélyes Magyarországot. A házigazda Ausztrália derekasan végigversenyezte az olimpiász valamennyi világbajnokságát a legcsekélyebb eredmény nélkül, aztán Magyarország ellen hősies küzdelemben kiharcolt egy 8:8-at (Somodi Lajos 3, Gyuricza József 2, Tilli Endre 2, Marosi József 1). A tusarány azonban a magyaroknak kedvezett, s mivel az Egyesült Államok lényegesen nagyobb arányban verte a rendezőket, Ausztrália mégis csak kiesett. A középdöntőben ismét kétszer három csapat küzdött a négyes döntőért. Magyarország a régi ismerős Franciaország mellett egy új riválissal, a Szovjetunióval találkozott. 1956 dec.-ben különös jelentősége volt minden szovjet–magyar mérkőzésnek a melbourne-i olimpián, főleg egy hagyományos harci sportágban, a vívásban. Természetesen minden jelenlévő ausztrál Magyarországért szorított, s a történelmi első magyar–szovjet párbajtőrvívó olimpiai mérkőzés fölényes 10:5-ös magyar győzelemmel zárult (Fülöp Mihály, Gyuricza József 4-4, Sákovics József 2, Somodi Lajos 1). Mivel Franciaország is simán hozta a kötelezőt (ők 9:4-re intézték el a szovjeteket), mindkét csapat bekerült a négyes döntőbe. A döntő 1. fordulójában Olaszország óriási küzdelemben 8:8-ra végzett Magyarországgal (Sákovics József 3, Somodi Lajos, Gyuricza József 2-2, Fülöp Mihály), sajnos azonban a tusarány az olaszoknak kedvezett. A 2. fordulóban Franciaország ellen már jóval kisebb ellenállást sikerült kifejteni. Christian d’Oriola és társai 11:5-tel vágtak vissza az 1955-ös vereségért (Gyuricza József 2, Sákovics József, Tilli Endre, Fülöp Mihály 1-1). Maradt a 3. fordulóban a 3. helyért az Egyesült Államok ellen, amit végül is 9:5-tel sikerült is megszerezni (Marosi József 4, Fülöp Mihály, Gyuricza József 2-2, Somodi Lajos 1). A bronz csata hőse ezúttal Marosi József volt, aki valamennyi ellenfelét legyőzte (sőt a párbajtőrcsapattal még egy ezüstérmet is begyűjtött…) Magyarország az olimpiai játékok történetében harmadszor végzett (bronz)érmes helyen a férfitőrcsapatok versenyében!

A párizsi vb 1957-ben jelentette Tilli Endre búcsúját a magyar válogatottól. De micsoda búcsú volt ez! A rangidős Tilli Endre mellett a világbajnoki címvédő Gyuricza József, a rendkívül tehetséges Fülöp Mihály, ill. Czvikovszky Ferenc és egy újabb fiatal erő, Kamuthy Jenő alkotta az éremesélyes magyar alakulatot. A vb a selejtezőben a Németország elleni 9:2-vel kezdődött (Gyuricza József, Czvikovszky Ferenc 3-3, Kamuthy Jenő 2., Fülöp Mihály 1), s mivel Törökország visszalépett Magyarország máris a döntőbe került. A nagy menetelés azonban csak most kezdődött. Az 1. fordulóban a házigazda Franciaország következett. Magyarország 5:2-re, majd 7:3-ra is vezetett, aztán 8:7 után döntő asszó jött. 8:8-nál tusaránnyal Franciaország győz, azonban Gyuricza 5:2-re megverte Roger Closset-t (9:7; Kamuthy Jenő, Fülöp Mihály, Gyuricza József 3-3, Tilli Endre). A 2. fordulóban Magyarország 10:6-ra jobbnak bizonyult a Szovjetuniónál (Gyuricza József, Fülöp Mihály 3-3, Czvikovszky Ferenc, Kamuthy Jenő 2-2). A 3. fordulóban tehát Magyarország megérkezett a tényleges fináéléra, ki-ki mérkőzést vívott Olaszország ellen. És a sportág történetében először Magyarország 9:5-re legyőzte az abszolut esélyes, verhetetlennek tűnő olasz válogatottat (Czvikovszky Ferenc, Kamuthy Jenő 3-3, Fülöp Mihály 2, Gyuricza József 1). Magyarország férfi tőrcsapata először szerezte meg a világbajnoki címet!

Tilli Endre a magyar vívástörténet egyik legjelentősebb tőrvívója: az 1950-es években valamennyi sportágtörténeti esemény résztvevője volt. Szerepelt az első világbajnok csapatban (1957), meghatározó szerepet játszott két olimpiai bronzéremben (1952, 1956), egy vb ezüstéremben (1955) és két vb bronzéremben (1953, 1954). Továbbá 1946-tól 1957-ig valamennyi bajnoki tőrdöntőben szerepelt erre a sorozatra csak a legnagyobbak képesek.

Emlékezet

Tilli Endre a helsinki olimpia után intenzíven foglalkozott a vívás elméletével, majd 1957-től érdeklődése a mozgásművészet felé fordult. Berczik Sára hívta fel a figyelmét a balettírásra, majd amikor elsajátította azt, úgy vélte, hogy a gyorsíráshoz hasonló írásjellel rögzíteni lehet a vívómozgásokat is. Utolsó éveiben megkezdte a vívás jellegzetes kéz- és lábmozdulatai rögzítésére alkalmas jel- és kódrendszer kialakítását, ami egyedülálló és korszakos jelentőségű lett volna a sportág történetében. Sajnos erre már nem maradt elég ideje.

Tilli Endre 1957. ápr.-ban sportboltot nyitott a Rudas László utca (= Podmaniczky utca) Nagymező utca sarkán. A párizsi vb után pedig elfogadta régi sporttársa, Szalah Desszouki (és az egyiptomi szövetség) ajánlatát és az egyiptomi vívóválogatott állami edzője lett. Versenyzőivel a philadelphiai világbajnokságra utazott, amikor 1958. aug. 15-én hajnali 3 óra 40 perckor a KLM holland légiközlekedési társaság négymotoros óriás-repülőgépén fedélzetén 91 utassal és nyolc főnyi személyzettel Írország nyugati partvidékétől 130 mérföldnyire lezuhant. A repülőgép Amszterdamból indult el és lezuhanása előtt 35 perccel hagyta el a shannoni repülőteret. A légiközlekedés történetében ez volt az addigi legnagyobb tengei repülőkatasztrófa. Tiszteletére a Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) Tilli Endre-emlékversenyt rendezett (az elsőt 1959-ben).

Elismerés

Az Egyesült Arab Köztársaság Sportérdemrendje (posztumusz, 1959).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022