Bereczky Endre
vegyészmérnök
Született: 1896. november 8. Budapest
Meghalt: 1973. augusztus 2. Budapest
Temetés: 1973. augusztus 10. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Iskola
A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1921), a kémiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), a BME-n műszaki doktorrá avatták (1960).
Életút
Csehszlovákiában élt (1921–1945). A Szlovák Portland Cementgyár üzemmérnöke (Lédecben, Zsolnán és Pozsonyban, 1921–1927), főmérnöke (1927–1934), műszaki igazgatója (1934–1945). Áttelepült Magyarországra (1946), a Selypi Cementgyár főmérnöke (1946–1948), a Mész- és Cementipari Központ termelési osztályvezetője (1948–1949), vezérigazgató-helyettese (1949–1951), a Veszprémi Vegyipari Egyetem Szilikátkémiai Tanszékének alapító tanszékvezető egy. tanára (1951. szept. 15.–1964. dec. 31.); közben az Egyetem dékánja (1952. aug. 1.–1953. szept. 30.).
A Szilikátipari Központ Kutató és Tervező Intézete (SZIKKTI) nyugdíjas tud. tanácsadója (1965–1973).
Anyagtudománnyal, építőanyag-ipari (cementkémiai) alapkutatásokkal, az aknakemencés égetés elméleti kérdéseivel, ipari nyersanyagok reakcióképességének vizsgálatával foglalkozott. A csehszlovákiai cementipar egyik megalapítója, majd 1945 után a magyarországi cement- és mészipar újraszervezője. Nemzetközileg is kiemelkedő találmányaival korszerűsítette az aknakemencés cementégetést, világszerte elismert nagyteljesítményű, nagy nyomással működő kemencerendszert alakított ki. Üzembe állította a Hejőcsabai Cementgyárat, újtípusú gáztüzeléses mészégető aknakemencéket tervezett, bevezette az ún. klinker-visszavezetéses égési módszert. Az új magyar építőanyag-ipari szabványok egyik kidolgozója. Tudománytörténeti tevékenysége is értékes feldolgozta, ill. megírta a magyar cementipar és a Szilikátipari Tudományos Egyesület történetét.
Elismertség
A Szilikátipari (= Építőanyagipari) Tudományos Egyesület (SZTE) alapító elnöke (1948–1954), tb. elnöke (1965-től).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1956), Munka Érdemrend (1958), Munka Érdemrend (arany, 1964).
Kossuth-díj (a transzportlandcement előállításáért, a sigmacement-gyártás terén elért jó eredményeiért és a salakcement alkalmazásának bevezetéséért, 1949).
Főbb művei
F. m.: Cement mélyfúrások tömítésére. (Magyar Kémikusok Lapja, 1947)
Könnyű beton. 1–3. Becz Jenővel. (Építőanyag, 1949)
Új cementfajták. (Magyar Kémikusok Lapja, 1949)
A magyar föld kincse: a cement. (Természet és Technika, 1949)
Könnyűbeton. (Természet és Technika, 1950)
Építőipari anyagtan. II. köt. Többekkel. (Bp., 1950)
Szilikátkémia. Egy. jegyz. a Veszprémi Vegyipari Egyetem Szilikát Tagozata számára. (Bp., 1951; 3. kiad. 1960)
A salak mint építőanyag. (Magyar Technika, 1952)
A kohósalakok kémiája. (Építőanyag, 1952)
Anyagszerkezeti ismereteink, különös tekintettel a szilikátiparra. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1953)
Építőipari kötőanyagok. (Kémiai technológia. II. köt. Egy. tankönyv. Bp., 1953)
A kohósalak értékesítésének lehetőségei. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1954)
Szegezhető salakbeton vakpadlólapok. Becz Jenővel, Gál Lászlóval. (Bp., 1955)
Hidraulikus kiegészítőanyagok szilárdulásával kapcsolatos anyagszerkezeti kérdések. (Építőanyag, 1956)
Egyensúlyban lévő és egyensúlyban nem lévő szilikátkémiai termékek elmélete és jelentősége. – Anhidrit önálló kötőanyagként való felhasználásának fizikai kémiája és technológiája. Reuter Ottóval. (Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1957)
Az aknakemencés cementégetés elmélete. (Építőanyag, 1959)
Szilikátkémiai folyamatok reakciókinetikai vizsgálata. (Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1959)
Szilikátkémiai reakciók lefolyásának analitikai ellenőrzése. Rónay D.-vel. (Építőanyag, 1959)
Reaktions Kinetik der System Cao–SiO2 in Anwesen von Katalysatoren. (Silikattechnik, 1960)
Contributions to the Theory of Cement Setting. (Bp., 1963)
Szilikátipari műveletek. Egy. tankönyv. (Bp., 1964)
Cementipari kézikönyv. Többekkel. (Bp., 1965)
A magyar cementipar története. Monográfia. Reichard Ernővel. (A SZIKKTI kiadványa. Bp., 1970).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1973. aug. 8.)
B. E. (Építőanyag, 1973)
A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve. 1949–1974. Szerk. Schultheisz Zoltán. (Veszprém–Bp., 1974)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
