Aczél Henrik Emil

Született: 1876. június 18. Nagyvárad, Bihar vármegye
Meghalt: 1946. január 11. Budapest

Család

Nagyszülei, apai: Austerlitz Kálmán, Benes Regina.

Szülei: Aczél Jakab (= Austerlitz Jakab, †1899. ápr. 19. Nagyvárad) amatőr festő és Nagyvárad város törvényhatósági bizottsági tagja, Steiner Róza.

Felesége:

1. Kainer Ilona. Elvált.

2. Károly Jolán (1877. jan. 18. Bp.–1944. márc. 22. Bp.), minisztériumi tisztviselő, Károly János és Darai Amália (= Daray Aurélia) leánya.

Gyermeke, fia: Aczél György (= Aczel, George Henry, 1907. ápr. 17. Szabadka–1997. London) festőművész, restaurátor.

Iskola

A budapesti Iparművészeti Iskolában Morelli Gusztáv, Benczúr Gyula, Székely Bertalan és Lotz Károly növendéke (1889–1893), hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban, majd Münchenben festészetet tanult.

Életút

A budapesti Iparművészeti Múzeum munkatársa (1896–1899); közben nagy sikerrel szerepelt a Műcsarnokban rendezett nemzetközi tárlaton (1897–1898). 1896-tól kiállító művész. Szabadkán élt (1904–1913); a helyi Felső Nőipari és Iparművészeti Szakiskola alapító igazgatója és r. tanára (1910–1913).

Első rajzleckéit Nagyváradon Szamossy Elektől vette (Szamossy vándorfestőként Munkácsy Mihály első tanítómestere is volt). Szabadkán először 1903-ban járt, megfestette a helyi izraelita hitközségi elnök, Freudenberg Márk portréját. Miután a képe sikeres lett, sorra elvállalta jeles közéleti személyek arcképének megörökítését (pl. Baross Gábor, Tisza Kálmán, Wahrmann Mór stb.). Ő készítette el Szabadka városa díszokleveleit, képkereteket faragott, színházi függönyt festett. Szabadkán ipari és iparművészeti múzeum megalapítását kezdeményezte (eredménytelenül, 1907-ben), majd Liuba Kornéllal képző- és iparművészeti tanfolyamot indított (1909-től). A szabadkai Szabad Lyceum tagjaként több előadást tartott a művészet iparra való kiterjesztésének szükségességéről. Festményeket restaurált (pl.: Jakobey Károly: Mária-oltárkép, 1911), karikatúrákat rajzolt, amelyek a szabadkai Színházi Ujságban jelentek meg (1911–1912). Az I. világháború idején Budapestre költözött, ahol elsősorban iparművészettel – bőr- és szövőmunkákkal – foglalkozott, portrékat és szimbolista tájképeket festett, festőiskolát alapított.

Elegánsan berendezett műterme az Aradi utcában (Budapest, Terézváros, VI. kerület) volt. Finom színvilágú képei (portréi és tájképei) a szimbolizmus és a szecesszió jegyeit viselik. A Szabadkai Városi Múzeum állandó kiállításán (1984–1987) három képe is szerepelt.

Emlékezet

Ady Endre életében két Aczél Henriket is ismert. A költő Nagyváradon újságíróskodott, amikor 1902-ben lapja, a Nagyváradi Napló törvényszéki riportra küldte ki az ún. szentannai zendülők ügyének tárgyalására. A zendüléssel vádolt három parasztasszony figurája megragadta Adyt, az egyik tárgyalási szünetben elkérte az akkor épp törvényszéki rajzolónak felkért Aczél Henrik vázlatkönyvét és papírra vetette a három vádlottat. A rajzot aláírásával is szignálta. Aczél Henrik pedig a vázlatkönyv szemben levő oldalára ezt írta: „A túloldali rajzot Bandi rajzolta, amíg tízóraiztunk. Aczél”. Ady később írt néhány cikket a nagyváradi lapokban a tehetséges fiatal portréfestő Aczél Henrikről; az Ady-rajz végül Ady édesanyjának hagyatékából került elő, jelenleg a nagyváradi Ady Múzeum őrzi. Ady Endre 1911-ben Olaszországban járt, három hetet töltött Lédával Rómában, a Via Venetó-i Hotel Imperiale-ban. Elek Artur, a házaspár barátja szerzett nekik lakást. A Hotel Imperiale-nak magyar tulajdonosa volt: Aczél Henrik (aki természetesen nem azonos a festővel).

Aczél Henrik épp a viszonylag gyakori névazonosság miatt az Aczél Henrik Emil névváltozatot használta – valójában Aczél György Henrik Emilnek hívták…

Elismertség

A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület (DMKE) Ipari Osztályának titkára (1907).

Elismerés

A Millenniumi Kiállítás Díja (1896), az Országos Háziipari Kiállítás Ezüstérme (Temesvár, 1907) és Aranyérme (Miskolc, 1911).

Szerkesztés

Tárcái a Nagyváradi Naplóban (1903); cikkei és publicisztikái elsősorben a Pesti Hírlapban jelentek meg (1902–1904).

A Bácsország c. hetilap címlapjának rajzolója (1904).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013