Berend István
mezőgazdasági mérnök, fiziológus, patológus
Született: 1904. augusztus 2. Budapest
Meghalt: 1994. május 7. Budapest
Család
Sz: Bauer Gyula (†1943) műépítész, Bartsch Emma. F: Szikes Erzsébet (1912–1993) könyvelő. Leánya: Rosivall Zoltánné Berend Glória.
Iskola
A bp.-i VIII. kerületi Horánszky utcai Főreálgimnáziumban (= Vörösmarty Mihály Reálgimnázium) éretts. (1921), a József Műegyetemen, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnöki okl. (1929), mezőgazdasági szaktanári okl. (1937) és mezőgazdasági doktori okl. szerzett (1933). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1956).
Életút
Egyetemi hallgatóként bejáró gyakornok a József Műegyetem Növényélet- és Kórtani Tanszékén, majd végzés után Schilberszky Károly egyetemi tanár gyakornoka (1928–1930). A Kertészeti Tanintézet Növénykórtani Tanszékén Husz Béla tanársegéde (1934–1938), egy. adjunktusa (1938–1945). A Magyar Agrártudományi Egyetem (MAE) Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kar Növénykórtani Tanszékének egy. adjunktusa (1945–1954), a Növényvédelmi Kutató Intézet Kórtani Osztálya, ill. az átszervezés után az MTA Növényvédelmi Kutató Intézete tud. munkatársa (1954–1964).
Mérnöknek készült, de családja gyermekkori barátja, a természettudós, utazó Bíró Lajos (1856–1931) hatására érdeklődése a biológia és a természettudományok felé fordult. Agrobiológiával, elsősorban gyümölcsfák növényi és állati eredetű betegségeinek vizsgálatával, kajszigutaütéssel, csonthéjasok moníliabetegségével, almafa-varasodással, búzakőüszöggel foglalkozott. Később az elsők között hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság ipari eredetű szennyezéseire, s az ezzel összefüggő növénybetegségekre. Falitábla- és képsorozatokat is festett a Mezőgazdasági Múzeum és több egyetem részére.
Főbb művei
F. m.: Schilberszky Károly. (Kertészeti Szemle, 1935)
A kajszibarackfák gutaütéses betegsége. Jelentés a kajszibarackfák 1940. évi gutaütéses betegségének tanulmányozásáról. Csorba Zoltánnal. (A Növényegészségügyi Intézet Évkönyve, 1941 és külön: Kecskemét, 1941)
Összehasonlító laboratóriumi és szabadföldi kísérletek higanyos és réztartalmú csávázószerekkel. – Kísérletek a gyümölcsfavédelem gazdaságosabbá tételére. Csorba Zoltánnal, Olgyay Miklóssal. (A Növényegészségügyi Intézet Évkönyve, 1943)
Mit kell tudni a kajszibarackfa gutaütéséről? (Növényvédelem és Kertészet, 1948)
Gyomirtás szintetikus hormonokkal. Podhradszky Jánossal. (Agrártudomány, 1950)
Harc a gyümölcsfák betegségei és kártevői ellen. Csorba Zoltánnal, Szelényi Gusztávval. (Mezőgazdasági Kiskönyvtár. 1–2. Bp., 1951)
Gyümölcsfák betegségei Csorba Zoltánnal. (A növényvédelem gyakorlati kézikönyve. Szerk. is. Ubrizsy Gáborral és Kerekes Lajossal. Bp., 1951; 2. bőv. és átd. kiad. 1953)
Újszerű védekezési eljárások kikísérletezése a gyümölcsfák moníliás megbetegedésénél. (A Növényvédelmi Kutató Intézet Évkönyve, 1952)
Üszögbetegségek. (Növénykórtan. Szerk. is. Ubrizsy Gáborral. Bp., 1952)
Búza- és árpamagvak porüszög-fertőzöttségének kolorikus gyorskimutatási módszere. (A növényvédelem időszerű kérdései, 1953)
Vizsgálatok a búzakőüszög spóráinak csírázását befolyásoló külső tényezőkről. (A Növényvédelmi Kutató Intézet kiadványai. Bp., 1953)
A kajszi gutaütése. Csorba Zoltánnal. (Agrártudomány, 1955)
Újabb adatok a kajszibarackfák verticilliózisos pusztulásához. (Növénytermelés, 1955)
A Tilletia foetida klamidospóráinak vitalitását befolyásoló külső tényezők vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1956; megjelent, kivonatosan: Növénytermelés, 1953)
A meggymonília elleni védekezés újabb módszerei. (A növényvédelem időszerű kérdései, 1957)
Füst- és porkárok a mezőgazdaságban. Csutiné Papp Erzsébettel. (Kísérletügyi Közlemények, 1958)
Néhány új adat a kajszibarackfák irreverzibilis hervadásos verticilliózisos, állati kártevőktől származó és fagyás eredetű hirtelen pusztulásához. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Bestimmung und Messwerte eines Schädling der Aprikosenbäume, des mikroskopischen Pilzes Verticillium. (Acta Agronomica, 1959)
A kajszibarackfa apoplektikus pusztulásának kóroktana. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Az alma- és a körtefák varasodását okozó Venturia inaequalis gomba hazai előrejelzése újabb kutatások alapján. (MTA Agrártudományi Osztály Közleményei, 1961)
Mezőgazdaságilag nem művelt területek – csatornák, víztárolók, árkok – vegyszeres növénytelenítése. (A vegyszeres gyomirtás eredményei külföldön és azok magyarországi használhatósága. Témadokumentáció. Bp., 1965)
További újabb adatok az aranka biológiájához. (Növényvédelem, 1965)
Ipari eredetű por-, füst- és fluorhidrogénkárok mezőgazdaságunkban és ezek elhárítása. (Agrártudományi Közlemények, 1967)
Adatok a kajszibarackfa fertőző hervadásának 1965–1966. évi tömeges hazai előfordulásáról. (Növényvédelem, 1968)
Növényvédelmi enciklopédia. I–II. köt. Többekkel. (Bp., 1968)
Növényrészek, gyümölcsök színes tartósítása. – Egy rejtett életű kórokozó gomba a házikert málnatövein. – Káros kalaposgombák a házikert gyümölcsfáin és cserjéin. – Légköri elektromos veszély dróthuzalos ültetvényekben. (Növényvédelem, 1971)
Búzakőüszög-rezisztenciakísérletek mikológiai értékelése. (Növényvédelem, 1973)
újítása: Fémtartalmú csávázószerek – fémmérgek – rövid úton történő biológiai kimutatása (1951).
Irodalom
Irod.: Klement Zoltán: B. I. emlékezete. (Növényvédelem, 1994)
Ki kicsoda magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
