Szerbák Elek

Született: 1904. december 20. Budapest
Meghalt: 1990. december 2. Budapest
Temetés: 1990. december 17. Budapest
Temetési hely: Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)

Család

Nagyszülei: Szerbák János, Vajánszky/Volyánszky Hermin (†1896. dec. Terebesfejérpatak, Máramaros vm.); dr. Almay/ÿ Károly (1811–1875. ápr. 1. Dés) Dés város törvényszéki főorvosa, a 32. honvéd zászlóalj tartalékos ezredorvosa, Almay Károlyné, majd Csiky Gerőné literáti Bányay Karolina (1836–1914. dec. 9. Kolozsvár, Kolozs vm. Temetés: 1914. dec. 12. Néma [község], családi sírkert)

 

[id.] Almay Károly fia: [ifj.] Almay Károly orvos.

Kolozsvárott az első polgári házasságot 1895. okt. 8-án (kedden) kötötte meg Tamássy Péter nagybirtokos, tartalékos honvéd huszár hadnagy (Tamássy Péter nagybirtokos és Papp Katalin fia) és Tauffer Margit ([ifj.] Tauffer József bőrkereskedő és almánfalvi Nemessányi Katalin leánya). A fiatal férj váratlan halála (†1898. okt. 14.) után Tauffer Margit újra férjhez ment.

Tauffer Margit 2. férje: [ifj.] Almay Károly orvos, Szerbák Elek édesanyjának a testvére.

 

[ifj.] Almay Károly és Tauffer Margit gyermekei: [legifj.] dr. Almay Károly (1902. okt. 19. Szamosfalva, Kolozs vm.–1989. júl. 25. Bp.) orvos, Lénárd Tiborné Almay Karolina (1904. márc. 19. Szamosfalva), Almay Mária Magdolna (1906–1966. dec. 21. Bp.) és Almay László (1913. aug. 14. Kolozsvár–1959. márc. 19. Bp.).

 

Szülei: dr. Szerbák Elek (1863–1933. febr. 22. Bp. Temetés: 1933. febr. 25. Piliscsaba, családi sírkert) államvasúti főfelügyelő, majd igazgatóhelyettes, királyi tanácsos, majd miniszteri tanácsos, Almay Lenke (1867. dec. 23. Dés, Szolnok-Doboka vm.–1959. jan. 11. Bp. Temetés: 1959. jan. 16. Piliscsaba, családi sírkert).

Almay Lenke további testvére: Klein Jenőné Almay Margit (1875–1940. márc. 15. Bp.).

 

Testvérei: Osváth Rezsőné, majd Schuller Jenőné Szerbák Irén Lenke (1894. nov. 9. Kolozsvár–1972. ápr. 5. Bp. Temetés: 1972. ápr. 15. Piliscsaba, családi sírkert), dr. Szerbák István Béla (1898. aug. 20. Bp.–1941. máj. 30. Bp. Temetés: 1941. jún. 2. Kerepesi út), az Országos Központi Hitelszövetkezet titkára. Szerbák Lenke (†1898. jún. 5. Bp.) csecsemőkorában elhunyt.

 

Szerbák Irén 2. férje: Schuller Jenő (1896. febr. 9. Bp.–1981. nov. 11. Bp.) vegyészmérnök, a Posta Kísérleti Intézet tud. főmunkatársa, műszaki igazgatója, Schuller Alajos és Demetzky Aranka fia.

 

Felesége: 1930. máj. 26.–1978. nov. 9.: Deák Katalin (= köpeczi Deák Kató, 1909. máj. 14. Marosvásárhely, Maros-Torda vm.–1978. nov. 9. Bp. Temetés: 1978. nov. 25. Piliscsaba, családi sírkert), dr. köpeczi Deák Sándor kórházi főorvos és nagyenyedi Jeney Jolán (1879–1943. dec. 19. Bp. Temetés: 1943. dec. 22. Farkasrét) leánya.

 

Gyermekei, leányai: Magyar Miklósné Szerbák Mária és Frank Zoltánné Szerbák Erzsébet.

Iskola

A budapesti X. kerületi Széchenyi István Gimnáziumban (1914–1918), a soproni honvéd főreálgimnáziumban tanult (1918–1922), Sopronban éretts. (1922). A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon mezőgazda okl. szerzett (1926), a TF-n doktorált (1931), az első, aki Magyarországon testneveléstudományi doktori okl. szerzett.

Életút

A Magyar Atlétikai Club (MAC) atlétája; közép- és hosszútávfutó (1924–1934).

 

Atlétaként 15-szörös magyar bajnok (1926, 1927: 1500 m; 1927, 1928, 1929, 1930, 1931: mezei futás; 1928, 1929: 5000 m; 1929: 15 000 m; 1925, 1926, 1928, 1929, 1932: 4 x 1500 m). 14-szeres csapatbajnok (1925, 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1932: 5000 m; 1925, 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931: mezei futás). 1926-tól 1930-ig 4-szeres országos csúcstartó (legjobb eredménye 1930: 10 000 m 32:32,8 mp). 7-szeres magyar válogatott (1926–1930), a MAC örökös bajnoka.

 

Bajnokságai: 1925: OB 1. 4x 1500 m, 2x CSB 1. 5000 m, mezei; 1926: 2x OB 1. 1500 m 4:08.6, 4x 1500 m, 2x CSB 1. 5000 m, mezei; 1927: 2x OB 1. 1500 m 4:06.6, mezei, 2x CSB 1. 5000 m, mezei; 1928: 3x OB 1. 5000 m 15:58.2, mezei, 4x 1500 m, 2x CSB 1. 5000 m, mezei; 1929: 4x OB 1. 5000 15:57.5, 15 000 m 51:24.6, mezei, 4x 1500 m, 2x CSB 1. 5000 m, mezei; 2x CSB 1. 5000 m, mezei; 1930: OB 1. mezei, 2x CSB 1. 5000 m, mezei; 1931: OB 1. mezei, CSB 1. mezei. 1932: OB 1. 4x 1500 m, CSB 1. 5000 m. 1926–1930: 7x magyar válogatott.

 

Országos csúcsai: 2000 m 1926: 5:40.8; 10 000 m: 1928–1930: 32:43.8/32:32.8; 15 000 m 1928: 50:34.4.

 

Sportpályafutásának befejezése után a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) testnevelési előadója, a kezdeményezésére megalakult Műegyetemi Testnevelési Intézet első igazgatója és a Főiskolai Sportszövetség alelnöke (1934–1946). Asbóth Jenővel a MAC Régi Gárda megalapítója (1925), a MAC főtitkára (1935–1938). A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke (1947), Rajk Lászlóval társelnöke (1948), minden tisztségétől megfosztották (1948; a magyar sportvezetés rehabilitálta: 1990). Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tud. munkatársa (1948–1949), Csepeli Vasas edzője (1954), a Testnevelési Tudományos Tanács (TTT) tagja, főtitkárhelyettese (1954–1957); a forradalom és szabadságharc idején a TTT Nemzeti Bizottsága tagja (1956). az Orvostörténeti Könytár és Múzeum külső munkatársa (1960–1972), a Magyar Testnevelési és Sportmúzeum alapító munkatársa, nyugdíjas szaktanácsadója (1972–1990). A rendszerváltás idején a MAC egyik újjászervezője (1989), alapító elnöke (1989–1990).

Szerbák Elek régi görögkatolikus családból származott. Budapesten született, középiskolai tanulmányait a fővárosban és Sopronban végezte, egyetemi tanulmányait a későbbi Műegyetem és a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem jogelődjében (= a budapesti tudományegyetem közgazdaság-tudományi kara) fejezte be (1931-ben doktorrá avatták). Szerbák Elek volt a modern testnevelés- és sporttudomány (akkori nevén gimnasztológia) első magyarországi egyetemi doktora (addig csak klasszika-filológiából szereztek „sporttudományi” doktori oklevelet…) Első tudományos dolgozatával (A testnevelés szociális hatása, 1927) elsőként vizsgálta a sport szociológiai vonatkozásait, később érdeklődése az ifjúsági sport és a modern versenykultúra legújabbkori története és sajátos jelenségei felé fordult. A Műegyetem testnevelési előadójaként kísérletet tett az országos főiskolai bajnokságok egységes versenystruktúrájának kidolgozására, majd több dolgozatot jegyzett a magyarországi atlétika és labdarúgás, ill. a magyar ifjúsági sport történetével kapcsolatban, és igyekezett összegyűjteni és rendszerezni a magyarországi atlétika összes mérhető eredményét.

 

Szerbák Elek már az 1930-as években több fórumon javasolta egy általános sportlexikon létrehozását, valamint az eredmények összegyűjtésével összefüggésben kezdeményezte a magyar atlétika jelentős személyiségei életrajzainak összegyűjtését; elképzelései között szerepelt még – Zuber Ferenc halála után – a magyar atlétika történetének megírása is. Terveit először a II. világháború akadályozta meg. 1945-ben orosz hadifogságba esett, csak 1947-ben térhetett haza. Az ekkor már egyre gyakrabban Lexi bácsinak nevezett sokoldalú tudóst (beceneve nem csak az Elek utónévre, de a lexikonokra is utaló szójáték…) nagy tekintélye miatt 1947-ben a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnökévé választották. (Érdekesség, hogy egy évvel később Rajk László belügyminisztert nevezték ki Szerbák Elek mellé társelnöknek.) 1947-ben átvette az Atlétika c. szövetségi lap szerkesztését, ami szakcikkek mellett számos olvasmányos írást, eredményt és sporttörténeti érdekességet tartalmazott. A MASZ elnökeként atlétikatörténeti szakkönyvtár megalapítását kezdeményezte, és újra javaslatot tett egy sportlexikon és egy életrajzi adattár összeállítására. Amilyen nagy lendülettel látott újra munkához 1947-ben, olyannyira nagy lett a csalódása 1948-ban. Az új sportvezetés nem bocsátotta meg Szerbák Eleknek, hogy egy „fasisztának” nevezett klub főtitkára volt. A Magyar Atlétikai Club az alapító iratában valóban átvette az angolszász klubhagyományokat, azaz azt, hogy a MAC-nak csak érettségizett keresztény férfi lehetett a tagja. Nos ezt az alapszabályt épp az első zsidótörvény évében, 1938-ban az akkori főtitkár, azaz Szerbák Elek javaslatára módosították (azaz minden idejétmúlt megkötést eltöröltek: a klubnak minden 18. életévét betöltött férfi és nő tagja lehetett…)

 

Szerbák Eleket 1948-ban minden tisztségétől megfosztották, majd még egy évig az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) tudományos kutatóként tevékenykedhetett, végül 1949-ben kényszernyugdíjazták. 1954-ig semmilyen állást sem vállalhatott, ahogy később elmondta „alkalmi szellemi segédmunkákból” élt. Az 1954-es „enyhülés” évében a Csepeli Vasasnál edzőként dolgozott, sőt a Testnevelési Tudományos Tanács (TTT) tagjának is beválasztották. 1956-ban azonban a TTT Nemzeti Bizottságának is a tagja lett, ez újra önkéntesnek éppen nem mondható száműzetéssel járt. 1958-tól kényszerűen háttérbe szorult sport- és atlétikatörténeti kutatómunkája, tudományos érdeklődésének középpontjába az orvostörténet került. Ő az első sporttörténész, aki ezt a diszciplínát Magyarországon orvos- és kultúrtörténeti aspektusokból is vizsgálta. Az 1960-as években az Orvostörténeti Múzeum külső tudományos munkatársa lett, a múzeum akkori főigazgatójának, Antall Józsefnek nagy szerepe volt akkor abban, hogy tovább folytatódhatott szakmai pályafutása.

 

Szerbák Elek életének utolsó szakasza 1972-ben kezdődött, hisz haláláig a Testnevelési és Sportmúzeum munkatársa volt. Új, minden eddiginél nagyobb feladatot tűzött ki maga elé a magyar testnevelés- és sporttörténet kronologikus feldolgozását. Többször említette, hogy a múzeum feladata a tárgyak gyűjtése mellett a múzeum gyűjtőkörébe tartozó adatok rendszerezése. Kevesen tudják, hogy Szerbák Elek a magyar és az egyetemes testnevelés- és sporttörténet osztályozási rendszerének kidolgozója. Mintaként kiadta a 100, 75, 50 éve… című faktográfiai köteteket, amelyek könyvtárosi körökben igen nagy sikert arattak. A sporttörténeti kronológia mellett régi tervének megvalósításába is belekezdett, kérdőíveket dolgozott ki a magyar sporttörténet kimagasló személyiségei életrajzainak összegyűjtéséhez. Ez a csonkán is félelmetes nagyságú adathalmaz jól jelképezi azt a hatalmas tudást, amit „Lexi bácsi” hosszú élete alatt magába foglalt. A sors ezúttal sem volt kegyes hozzá. A halála előtt megjelent kétkötetes Sportlexikon meg sem említette azt az embert, aki egész életében egy magyar sportlexikon megteremtéséért küzdött…

Emlékezet

Szerbák Elek Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Munkássága jelentékeny részét (több tízezer cédulából álló kronológiáját és kéziratait) a Testnevelési és Sportmúzeum őrzi.

Elismerés

Magyar Atlétikáért (díszplakett, arany, 1985).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023