I. Család

 

 

1.

 

 

Bajor Gizi, Beyer Gizella néven született, nagyapját Rudolf von Beyernek, nagyanyját báró Adelheide von Weiss und Horsensteinnek hívták. A német anyanyelvű szülők magyar érzelműek voltak, a nagyapa, Beyer Rudolf néven, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, honvédtisztként harcolt, utóbb Lipótvár parancsnokának is kinevezték. A Bajor Gizi-irodalomban sokáig az a téves adat hagyományozódott, hogy a művésznő nagyapja, Joseph August Bayer (azaz Bayer József Ágoston) honvéd tábornok, a feldunai hadtest vezérkari főnöke volt. Nos, Bayer József sohasem nősült meg, agglegényként hunyt el 1864-ben, Gleichenbergben, sírja még ma is ott látható…

 

Beyer Gizella édesapja, Beyer Marcell, bányamérnöki oklevelet szerzett, ám mérnökként talán sohasem dolgozott. Beyer Marcellnak, az Erzsébet körút 1-ben vas- és rézáruboltja volt, a család innen költözött 1906-ban, a Kálvin téri Geist-házba, a Báthory-kávéházba. Miután a kávéház bezárt, Beyer Marcell, a Kálvin tér közepén megvette Stern József divatáruházát. A régi-új kávéház 1914-ig működött a Kálvin téren, a család itt élt, ez volt Bajor Gizi gyermekkorának színhelye. A Geist-házban lakott Csathó Kálmán író, a Nemzeti Színház rendezője is, aki Bajor Gizi gyermekkoráról írta népszerű Ibolyka-történeteit (Ibolyka. Egy pesti kislány kalandjai címmel, 1917-ben).

 

Beyer Marcell és Valencic Ágnes házasságából három gyermek született: Beyer Mária, Beyer Rudolf és a legkisebb gyermek, Beyer Gizella. Beyer Mária mindössze huszonkilenc évet élt, fiatalon feleségül ment a nála tizenhét évvel idősebb Ábray Zoltán miniszteri osztálytanácsoshoz, Hódmezővásárhely egykori polgármestere, Ábray (= Ábrai) Károly fiához. Ábray Zoltán testvére, Ábray Aranka, szegedi színésznő, a szegedi társulat igazgatójának, Makó Lajosnak volt a felesége. Gizi kisgyermekkorában néhány nyarat Szegeden töltött, itt ismerkedett meg a színházi világgal, a nyáresti Tisza-parti sétákat, zajos, kártyás tereferéket és egy szegedi kardalnoknővel kötött „titkos”, suttogó barátságát később is gyakran emlegette. Beyer Rudolf és Kavecz Aranka házasságából született Beyer Lídia, aki Jantsek Ferenc orvos, fül-orr-gégész professzor felesége lett, akit Bajor Gizi harmadik férje, Germán Tibor révén ismert meg.

 

Bajor Gizit tehát valójában Beyer Gizellának hívták, ezen a néven végzett a Színművészeti Akadémián, s ezen a néven tűnt fel első szerepeiben. Gárdonyi Géza Annuska című színművének főszereplőjeként még Beyer Gizella volt (1915. május 1-jén). A Bayor Gizi névváltozat Gábor Andor Palika című vígjátékának színlapján jelent meg először (1915. október 16-án). A Bajor Gizi a sajtóban elterjedt, népszerű névváltozat, maga így soha sem használta…

 

Bajor Gizit már tizenévesen rajongók egész hada vette körül a Báthory-kávéházban, akik közül Vajda Ödön joghallgatót, Zboray Miklós Apponyi téri ügyvédi irodájának gyakornokát választotta. A fiatalok hivatalosan 1913-ban jegyezték el egymást, a házasságra azonban csak 1920-ban került sor. Vajda Ödönnek ekkor már volt egy házasságon kívül született kislánya, Vajda Erzsébet (később Borsos Szabó Lászlóné). Vajda Ödön háromszor nősült, második felesége, Herczog Paula, az író Herczeg Ferenc unokahúga, a házasság csak néhány hónapig tartott. Vajda Ödön harmadik felesége Csernovics Judit, az e házasságból született fiú, Vajda Miklós író, műfordító, szerkesztő lett Bajor Gizi keresztfia. Vajda Miklós egész életében gyűjtötte a Bajor Gizi-emlékeket, maga is több könyvet írt és szerkesztett rajongásig szeretett keresztanyjáról. Vajda Ödön halála után özvegye, Vajda Miklós édesanyja, Csernovics Judit, 1948-ban, a Ferenciek terén, a mostani szupermarket helyén eszpresszót nyitott, amely „különböző reakciós és deklasszált elemek” kedvenc találkahelyévé vált. Nemsokára az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatta Vajdánét. Bajor Gizi ekkor akcióba lépett: több levelet írt Rákosi Mátyásnak, majd a kommunista pártvezető személyesen is fogadta az ország akkor talán legismertebb színésznőjét. Végül is Vajdánét egy év után szabadlábra helyezték, de amíg az édesanya börtönben volt, Bajor Gizi fedezte a Vajda család megélhetésének költségeit…

 

Bajor Gizi is háromszor házasodott. Második férje Paupera Ferenc, a Földhitelbank Rt. igazgatója, harmadik férje Germán Tibor orvos, fül-orr-gégész professzor volt. Vajda Ödönnel a Baross utca 8-ban lakott (1920–1926), válásuk után az Ida utcába költözött (1926–1929), Paupera Ferenccel egy rövid ideig – a Földhitelbank csődjéig – a Stefánia út 39-ben lévő palotában élt. Germán Tiborral költözött a híres-hírhedt Bajor-villába, a Németvölgyi út 35-be, a legenda szerint a BSZKRT a művésznő kedvéért még a 2-es és a 3-as autóbuszok útvonalát is megváltoztatta… A Germán házaspár a villán kívül még egy balatonföldvári nyaralóval is rendelkezett.

 

 

2.

 

 

Germán Tibor professzort már évek óta felesége, Bajor Gizi egyre súlyosbodó hallászavarai foglalkoztatták. Az volt a véleménye, hogy a belső fülben olyan gyulladás alakult ki, amely rövidesen átterjedhet az agyra is, és szörnyű halált okozhat. Meg akarta menteni Gizit a szenvedéstől, jóllehet diagnózisát kollégái és klinikai beosztott munkatársai sorra cáfolták, ő mégis makacsul kitartott vélt elképzelése mellett. Külföldi orvosokkal levelezett, elküldte felesége leleteit, ám egyetlen német professzoron kívül valamennyi felkért konzulens ellentmondott megállapításainak. Mindhiába. A kényszerképzet most már úgy fogalmazódott meg benne, hogy meg kell mentenie Gizit a szenvedéstől. Fokozatosan nagy mennyiségű morfiumot szerzett be, közben feleségének, reggelente, B-vitamin-injekciókat adott.

 

 

Bajor Gizi nem gyanított semmit.

 

 

Germán Tibor professzor már évek óta szerette volna meglátogatni Londonban élő testvéreit, Germán Ervint és Gyürki Sándorné Germán Blankát, valamint Blanka leányát, Jucit, azaz Juliannát. Bajor Gizi már korábban sikertelenül próbálkozott útlevélkérelemmel, feltehetően ezúttal is eredménytelenül kísérletezett volna.

 

Bajor Gizi valóban hallászavarokkal küszködött, a professzor mindenképpen meg akarta mutatni felesége fül-orr-gégészeti problémáit egy híres külföldi specialistának, ez azonban valószínűleg csak ürügy volt arra, hogy együtt elhagyják az országot. A nagy tekintélyű Germán Tibor találta egy belügyminisztériumi kapcsolatot, amely igen nagy pénzért hajlandó lett volna útlevélhez juttatni a házaspárt, ám ez a társaság lebukott. Germán Tibort az ÁVH beidézte, ahol azzal mentegetőzött, hogy ő csak beteg feleségét szerette volna gyógykezeltetni. Nem fogadták el a védekezést, sőt beidézték Bajor Gizit is.

 

 

Bajor Gizi nem gyanított semmit.

 

 

Az idézés 1951. február 12-ére szólt…

 

 

1951. február 12-én, reggel Germán Tibor ezúttal B-vitamin helyett, halálos adag morfiummal töltötte meg a fecskendőt. A halál másodperceken belül beállt, azután Germán Tibor magával is végzett.

 

Máig sem tudjuk, hogy mi is történt valójában…

 

II. Pályakép

 

 

1.

 

 

Bajor Gizi 1911-ben felvételizett a Színművészeti Akadémiára, a felvételi vizsgán Szép Ernő Gyermekjáték című versét mondta el:

 

 

„Mikor én kis fiú voltam,

Kis lovon nem lovagoltam,

Nem volt nékem ponnilovam,

ponnilovam,

ponnilovam

Pedig de szép, mikor rohan.”

 

 

A választás Sztrakoniczky Károly (Karel) műkritikus, a gyermekkori jóbarát leleménye volt, aki jó barátságot ápolt Szép Ernővel, ezt a később rendkívül ismertté vált verset azonban akkor még senki sem hallhatta. Karel szinte még tinta-nedvesen vette el a költő kezéből, Gizi barátainak törzshelyén, a Báthory Kávéházban…

 

 

Bajor Gizi első vizsgaszerepét 1912. október 12-én játszotta: Csiky Gergely A nagymama című darabjában, Kereszturi Katica szerepében szólalt meg először a színpadon. Különös hogy, első nagy sikerét, ugyanebben a darabban aratta. Három évvel később, 1915. december 29-én, a Nemzeti Színház színpadán, ugyanebben a darabban, az egyik főszereplőt, Mártát alakította. (Érdekes véletlen, hogy Blaha Lujza utolsó nagy sikerét szintén ennek a darabnak címszereplőjeként aratta, 1908-ban, és szinte napra pontosan egy év múlva, 1916. december 25-én a színműből készült némafilm címszerepével végleg elköszönt a közönségtől.) Bajor Gizi a szerepet színiakadémiai tanárnőjétől, Csillag Teréziától vette át. Herczeg Ferenc felesége, Grill Júlia, Grill Richárd udvari könyvkereskedő és Csillag Terézia leánya volt. A kor egyik legnépszerűbb drámaírója valószínűleg ebben a darabban figyelt fel Bajor Gizi tehetségére és nemsokára kifejezetten ragaszkodott hozzá, hogy művei női főszerepeit Bajor Gizi alakítsa…

 

 

2.

 

 

Bajor Gizi Ambrus Zoltán igazgatóságának első évében, 1917–1918-ban került a Nemzeti Színház társulatának élvonalába, 1922-től Hevesi Sándor már elsősorban rá építette műsorpolitikáját. Jóllehet, pályafutása döntő mértékben a Nemzeti Színházhoz kötődött, a Magyar Színházban, egy vendégjáték során, 1936-ban érte el addigi legnagyobb sikerét, A néma levente női főszereplőjeként (Zília szerepét 115 alkalommal játszotta el).

 

 

Bajor Gizi pályafutásának csúcséve az 1937-es esztendő, a Nemzeti Színház centenáriumi éve volt. Az ünnepségsorozat fő eseménye Herczeg Ferenc A kék róka című darabja lett, amelynek női főszerepében, Cécile-ként, páratlan sikersorozatot aratott (209 estén át játszották a darabot). A százéves Nemzeti Színház ünnepi estélyén, 1937. október 25-én mint „a magyar színészet jelképe”, ő mondhatta el Herczeg Ferenc köszöntő sorait.

 

 

Bajor Gizi a II. világháború után először 1945. október 4-én, Jean Cocteau darabjában, a Szent szörnyetegekben lépett először színpadra, Esther szerepében, majd a Nemzeti Színházban újra eljátszhatta Zíliát. Utolsó nagy sikerét, 1949-ben, Lope de Vega drámája, A kertész kutyája női főszerepében aratta. (Dianát, Belfor grófnőjét, 155 alkalommal játszotta). Utolsó bemutatója Schiller drámájának, Ármány és szerelem női főszerepe volt (Lady Milford, 1950. december 8-án).