Halász Géza
labdarúgó, asztaliteniszező, atléta
1902-ig Fischer Géza
Született: 1883. március 25. Igrám, Pozsony vármegye
Meghalt: 1954. január 18. Budapest
Temetés: 1954. január 21. Budapest
Temetési hely: Rákospalotai Temető
Család
Szülei: Fischer Jakab, Reisz Regina.
Testvérei: Halász Manó (1885. jan. 26. Igrám–1940. dec. 1. Bp. Temetés: 1940. dec. 4. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) magyar kir. államvasúti főmérnök, a budapest-kelenföldi osztálymérnökséghez beosztott mérnök és Halász Gizella.
Halász Manó és Hoffmann Erzsébet fia: Halász Ottó (1927. okt. 24. Bp.–1986. febr. 14. Bp. Temetés: 1986. febr. 20. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) építőmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (l.: 1982).
Felesége: 1922. nov. 22.–1954. jan. 18.: Drozda Katalin (1897. nov. 13. Bp.); Drozda József és Frank Zsuzsanna leánya.
Gyermeke, fia: Halász Tamás Gábor (1923–) orvos, belgyógyász főorvos.
Iskola
A budapesti VI. kerületi állami főreáliskolában éretts. (1902), a budapesti József Műegyetemen tanult (1902–1904), egy éves önkéntes katonai szolgálatot teljesített (1904–1905).
Életút
Leszerelése után Budapesten bankhivatalnokként dolgozott (a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankban, 1905–1914). Az I. világháborúban a 29. honvéd gyalogezredben az orosz fronton szolgált (hadnagyi, majd főhadnagyi rangban, 1915–1916; hadifogságban volt: 1916. febr.–1916. szept.; hazatérése után leszerelt: 1916. szept.). Budapesten a VI. ker. Munkácsy utcában bankbizományi iparüzlettulajdonos (1920. nov. 27-én, a cég 1927-ben a hivatalos nyilvántartásból töröltetett).
A II. világháború után értékpapír-kereskedőként működött (1946. jan. 12-étől).
A Műegyetemi Football Club (MFC) atlétája, labdarúgója, asztaliteniszezője (1902–1904), a Budapesti Atlétikai Klub (BAK, 1910-től Budapesti Csepeli AK) atlétája, labdarúgója, asztaliteniszezője (1904–1912). A BAK labdarúgócsapatának kapitánya (1904–1909?) és a II. osztályú bajnokság győztese (1905). Az MFC-ben csatárt, jobbösszekötőt, jobbszélsőt, később jobbfedezetet játszott. A labdatávolrúgás országos csúcstartója (1903: 48,50 méter). Az MFC asztalitenisz-csapatának (1902) és a BAK asztalitenisz-osztályának alapító tagja (1905). Játékvezetői vizsgát tett (1912).
Halász Géza – Fischer Géza néven – Igrámban született, középiskoláit már Budapesten végezte, komolyabban sportolni a Műegyetemen kezdett. A Műegyetemen 1897-ben alakult meg az I. Műegyetemi Footballcsapat (az alapítók között volt – többek között – Guttmann Alfréd, Lindner Ernő és Sajó Béla, a BTC első futballcsapatának tagjai). Az egyesületté fejlődött csapat 1899-ben vette fel a Műegyetemi Football Club (MFC) nevet és 1901-ben benevezett az első alkalommal kiírt magyar bajnokságba. Az MFC az egyetemi szünet nem figyelembe vétele miatt négy mérkőzés után visszalépett a bajnokságtól, s csak 1904-ben szerepelhetett újra az I. osztályban (akkor már Műegyetemi Athlétikai és Football Club [MAFC] néven). Halász Géza 1901-ben még nem, 1904-ben pedig már nem szerepelt a műegyetemisták futballcsapatában: mint elsőéves műegyetemi hallgató 1902-ben lépett be az MFC-be és ugyanebben az évben lett a klub labdarúgója. 1903-ban már az MFC meghatározó játékosává nőtte ki magát, a klub mérkőzésein „jobb szélső csatárként” remekelt. Sajnos a korabeli bajnoki tudósítások meglehetősen hiányosak, az MFC-ről pedig még kevesebbet lehet tudni, hisz Halász Géza éppen akkor volt a műegyetemisták tagja, amikor a klub nem vett részt semmilyen bajnoki mérkőzésen. Néhány mérkőzés részletes tudósítása és jegyzőkönyve mégis napvilágra került. Ezekből az is kiderült, hogy Halász Géza kiválóan szerepelt, szinte mindegyik ismertté vált mérkőzésén gólt szerzett. Az 1903. évben az FTC nyerte a bajnokságot, megszakítva ezzel a Budapesti Torna Club (BTC) bajnoki sorozatát. Még az év elején, márc. 8-án a zöld–fehérek az MFC-vel játszottak a margitszigeti sporttelep pályáján „training matchet”, amelyen szép küzdelemben az FTC 3:1-re győzött. A tudósító külön kiemelte Halász igyekezetét: a jobb szélső csatár tíz perccel a játék vége előtt szép lerohanással megszerezte csapata első és utolsó „goalját”. Néhány héttel később először látogattak Magyarországra belga labdarúgók. A Leopold Club de Bruxelles-t a sportág első bajnoka, a BTC hívta meg, a szövetség legnagyobb bosszúságára. A Nemzeti Sport épp ezekben a napokban (márc. 31.) lett az MLSZ hivatalos lapja, s egyik első megnyilvánulása az volt, hogy komolyan megtámadta a BTC-t, mert egy rendkívül gyenge belga csapatot hozott el vendégjátékra. A Leopold – a sportlap értesülései szerint – az egy évvel korábbi belga bajnokság utolsó helyén végzett, s a magyarországi turnéját egy osztrák fellépéssorozat előzte meg, ahol a bécsi csapatok közül a Cricketerek 3:0-ra, a Wiener AC 6:1-re verték a brüsszelieket. A BTC végül 2:0-ra győzött, míg az MFC 1:1-et ért el a Leopold Club de Bruxelles ellen. Az MFC gólját ezúttal is Halász szerezte.
Halász Géza az MFC tagjaként azonban nemcsak futballmérkőzéseken vett részt. A rendkívül gyors, jól és pontosan lövő támadó rendszeresen részt vett az MFC házi atlétikai versenyein (általában 110 és 220 yardos rövidtávú előnyversenyeken, néha középtávon is; eredményei azonban nem maradtak fenn). Mikor a Bécsben járt Redlich Béla az MFC-ben bemutatta a ping-pong játékot (pontosabban az „asztali tennis” egy, a bécsi labdarúgók által ismert változatát), Redlich, Reiner Lajos (az MFC Gillemot Ferenc utáni „footballkapitánya”) és Halász asztalitenisz-osztályt szervezett. A futball terjedésével az első labdarúgók és dobóatléták között egy sajátos sportág is népszerűvé vált, a labdatávolrúgás. Tudomásunk szerint a III. kerületi TVE 1898. aug. 14-én rendezte meg az első magyarországi football-rúgó versenyt. Fazekas János 47 méter 75 centiméteres rúgása sokáig elérhetetlen „országos csúcsnak” számított. Az MFC 1903. nov. 4-én, az őszi műegyetemi atlétikai viadal keretein belül felújította a már labdatávolrúgásnak nevezett versenyt. A győztes Halász Géza (MFC) lett 48 méter 50 centiméterrel, új rekorddal, Nirnsee Gyula a későbbi válogatott labdarúgó és Reiner Lajos előtt.
Halász Géza, az MFC „jelenleg legjobb és leghasznosabb csatárja” 1904 elején átigazolt a Budapesti Atlétikai Klubba (BAK). Nem tudni, hogy mi lehetett a klubváltás oka? Kétségtelen, hogy 1904-ben megszakította műegyetemi tanulmányait, jan.-ban azonban még egyetemi hallgató volt (amúgy pedig az MFC-nek voltak nem műegyetemista hallgatói – pl. a névrokon Fischer Sámuel, aki orvostanhallgató volt; ill. voltak olyan műegyetemi hallgatók – pl. Hajós Alfréd – akik a BTC tagjai voltak…). Elképzelhető, hogy Halász Géza részt akart venni az 1904. évi bajnokságban (az év elején még nem volt biztos, hogy az akkor már MAFC néven szereplő egyesület nevez a versenysorozatra), de az is lehet, hogy gyermekkori barátja, Neuwelt Ede, a BAK régi tagja – aki majd 1904. dec.-ben átveszi a klub futballosztályának vezetésétm később pedig átlép az FTC-be – invitálta. Akárhogy is történt, Halász volt klubja, a MAFC óvást nyújtott be átigazolása ellen (1904. febr. 1-jén; az óvás elutasítása után 1904. márc. 5-én lett a BAK hivatalos játékosa). A „respektábilis” Halász Gézát a BAK már 1904-ben futballcsapata kapitányává választotta meg. Az 1904. évi kilenc csapatos országos bajnokságban a MAFC végül a 7. helyen végzett, a II. osztályban elindult BAK a szintén kilenc fős mezőnyben a 3. helyet szerezte meg. Egy évvel később, 1905-ben a MAFC az I. osztályú bajnokság 9. (azaz utolsó helyén) végzett, a II. osztályú bajnokságot viszont a BAK nyerte meg. A BAK mind a 16 mérkőzését megnyerte, gólaránya 55:7. A Nemzeti Sport statisztikái szerint Halász Géza 11 mérkőzésen szerepelt, mégis valamennyi találkozón játszott (ellenfelei csak 11-szer álltak ki a lehetséges 16 helyett!). A két csapat 1905. dec. 10-én osztályozót játszott egymással, amelyen a BAK 2:0-ra győzött. A mérkőzés első gólját Halász Géza szerezte meg. A BAK-ban továbbra is elindult atlétikai versenyeken, s nevéhez fűződik a klub ping-pong osztályának megalakítása. A Halász Géza szervezte első házi asztalitenisz-versenyen az egyesben 16-an neveztek: a győzelmet Horner Jenő szerezte meg Schuler Aladár és Halász Géza előtt (Halász a hendikepversenyben a 4. helyet szerezte meg).
Halász Géza 1906-tól 1911-ig játszott a Budapesti Atlétikai Klub I. osztályú csapatában (a klub 1910 nyarán egyesült a Csepeli Atlétikai Clubbal). Ez alatt az öt év alatt a BAK-kal a bajnokság 4. (1906/07), 8. (1907/08), 6. (1908/09) és kétszer ismét a 4. helyén végzett (1909/10 és 1910/11). A korabeli mérkőzések hiányos tudósításai, ill. a későbbi statisztikák tévedései miatt nem lehet megállapítani, hogy hány bajnoki vagy egyéb díjmérkőzésen és felkészülési tréningen vett részt. A helyzetet bonyolítja. hogy 1906 és 1911 között két Halász Géza játszott az NB I-ben (ráadásul mindkettőt valójában Fischer Gézának hívták). A másik Halász (Fischer) Géza az FTC labdarúgója volt. Nagy Béla adatai szerint az FTC-ben ötszörös magyar bajnok volt (1906/07, 1908/09, 1909/10, 1910/11, 1911/12), ám mindössze 17 bajnoki, 9 nemzetközi és 4 hazai díjmérkőzésen szerepelt (1906. szept. 8.–1911. szept. 3.). Halász (Fischer) Géza Weinber II Jánossal került az FTC-be, s elképzelhető, hogy azonos azzal a Fischer Gézával, aki Weinber Jánossal egy iskolába (a VIII. kerületi polgári fiúiskolába) járt. Mivel Halász (Fischer) Géza rendkívül ritkán szerepelt az FTC-ben, azt sem lehetett kizárni, hogy a két Halász Géza ugyanaz a személy, hisz a korszakban már ismert volt az azonos nevűek megszámozása (akárcsak a kettős igazolás is: Rapos Béla a BTC és épp az FTC kapusa volt az első ilyen). Különös módon azonban az elmúlt századelőn a névikreket nem számozták, ellentétben a testvérekkel. (Legjobb példa erre épp a Weinber testvérek: Weinber I József és Weinber II János…) A két Halász Gézát valószínűleg úgy különböztették meg, hogy a később kezdő, ifjabb játékost Halász (Fischer) Gézának nevezték el, jóllehet még kezdetben csak Fischerként tudósítottak azokról a mérkőzésekről, amikor pályára lépett. 1906. szept. 12-én az FTC a Fővárosi TC ellen játszott bemutató mérkőzést (6:2-re nyertek a zöld-fehérek). A Nemzeti Sport beszámolója szerint a ferencvárosi védelemben „Weinber és Fischer új erők és biztos technikájú játékosok, csak kezeikkel egy kissé túlbuzgók”. Ugyanezen a napon az újonc BAK története egyik legsúlyosabb vereségét (9:2) szenvedte el az MTK-tól. Halász Géza ugyanazon a poszton (jobbfedezet) szerepelt, mint Fischer Géza…
Halász Géza 1906-ban már nem volt a BAK futballcsapatának kapitánya, helyette Grosz Józsefet, a klub jobbszélsőjét bízták meg ezzel a feladattal. Más adatok szerint Halász még 1909-ben is kapitány volt, Grosz József pedig másodkapitány lehetett. Halász ekkor már általában egy sorral hátrébb húzódott, jobbfedezetet játszott. A csapatból kiemelkedett még a (majdnem) névrokon Fischer Sámuel, aki hasonló utat járt be, mint Halász Géza. Kezdetben a támadósor bal oldalán kapott helyet, idővel ő is fedezet lett. Megemlítendő még a kapus (a későbbi budapesti detektívfőnök) Kormos Károly. Talán ő volt az első magyar labdarúgó, akiről biztosan tudható, hogy csapatában százszor szerepelt: 1906. dec. 9-én védte századik alkalommal a BAK kapuját. Ez alkalommal klubtársai, élükön Halász Gézával „lelkes ünnepléssel” köszöntötték rokonszenves bajtársukat. Halász nem volt durva játékos, két 1909-es mérkőzése azonban a hazai sportsajtóban különösen nagy visszhangot keltett. Az Amerikai úti pályán okt. 10-én lejátszott BAK–UTE mérkőzésen (1:0) a második félidő 17. percében az újpesti Ludwig Antal az UTE kapuja előtt olyan veszélyesen gáncsolta Halászt, hogy eszméletlenül vitték le a pályáról. Az ezért a szabálytalanságért megítélt büntetőböl szerezte meg a győztes gólt a BAK. A durvaságok azonban tovább folytatódtak, majd elszabadultak az indulatok: a két csapat tagjai látványosan összeverekedtek, s „birkózásba” az időközben eszméletre tért Halász is belekeveredett (sőt alaposan kivette belőle a részét…). A bíró megszakította a (szó szoros értelmében vett) küzdelmet, a még hátralévő húsz percet egy későbbi időpontban bonyolították le. Néhány héttel később, nov. 28-án a MAC–BAK (3:1) bajnokin „Halász jobb fedezet, a BAK csapat kapitánya [!] tettleg inzultálta Duda II-t, a MAC bal szélsőjét”, mire az hasonlóan felel. A bíró mindkét játékosz kiállította, majd a kirobbant verekedés miatt „a paritás elvénél fogva” csapatonként újabb egy-egy játékosnak szintén el kellett hagynia a helyszínt. Az MLSZ fegyelmi bizottsága különösen súlyos büntetést hozott (a tettlegesség kezdeményezése miatt Halász játékjogát félévre, 1910. jún-ig felfüggesztette).
Halász Géza 1910–1911-ben még a BAK igazolt játékosa volt, utolsó aktív éveiben ismét jobbszélsőt játszott. Klubja 1908-ban választmányi taggá választotta és tevékeny szerepet vállalt az Ifjúsági Labdarúgó Szövetség irányításában is, azaz sporttevékenysége lassan háttérbe szorult. Atlétikában általában középtávfutó előnyversenyeken indult (ideje sajnos nem ismert), ill. részt vett néhány kisebb atlétikai verseny és klubesemény szervezésében. Nem tudni, hogy meddig játszott a (Csepeli) BAK-ban, az azonban biztos, hogy 1912. ápr.-ban sikeres játékvezetői vizsgát tett, s ettől az évtől kezdve elsősorban bíróként tevékenykedett, 1913-ban hátat fordított a futballnak banki karrierjével foglalkozott.
Irodalom
Irod.: források: Kiskorú Fischer Géza, Manó és Gizella igrámi illetőségű budapesti lakosok családi nevének „Halász”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1902. szept. 10.)
Kivonat az MLSZ intézőbizottsága febr. 1-jén tartott üléséből. Halász Géza … igazolása ellen volt egylete óvást nyújtott be. (Nemzeti Sport, 1904. febr. 7.)
Kivonat az MLSZ intézőbizottsága 1904. márc. 5-i ülésének jegyzőkönyvéből. Igazolva lettek: Halász Géza, BAK. (Nemzeti Sport, 1904. márc. 13.)
II. osztályú bajnokság. A Budapesti Atlétikai Klub bajnoki csapata. (Sport–Világ, 1905. 51. [dec. 17.])
A BAK csapatában a győri Egyetértés ellen Halász jobbszélsőt játszott, méghozzá oly kiválóan, hogy egyesülete komolyan gondolkozik … azon, hogy ezen a helyenállandóan szerepeltesse. Halász a régi MAFC-ban és eleinte a BAK-ban is jobb összekötőt játszott. (Nemzeti Sport, 1910. nov. 5.)
Bírói vizsgát tartott a múlt héten az MLSZ bírák bizottsága, amelyen többek között sikerrel állta ki a próbát a régi játékosgárda két kiváló tagja Fekete Leó (FTC) és Halász Géza (BAK). (Sport–Világ, 1912. 18. [ápr. 15.])
Halász Géza bankbizományi üzlettulajdonos. (Központi Értesítő, 1921. ápr. 14.)
Halász Géza bankbizományi üzlettulajdonos. [Cége 1927-ben töröltetett.] (Központi Értesítő, 1934. nov. 15.)
De Sgardelli Caesar: A magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve. (Bp., 1936)
Elhunyt Halász Manó vasúti főmérnök. [A fürdőszobában felakasztotta magát. Elkeseredésének az volt az oka, hogy Ungvárra akarták áthelyezni, s ő nem akart megválni családjától.] (8 Órai Újság–Felvidéki Újság, 1940. dec. 2.–Magyar Nemzet–Nemzeti Újság, 1940. dec. 3.)
Halász Manó MÁV-főmérnök gyászjelentése. (Az Újság, 1940. dec. 4.)
Halász Géza értékpapír-kereskedő, Rákospalota. (Központi Értesítő, 1946. jún. 20.)
Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói. 1900–1980. [A másik Halász-Fischer Gézáról.] (Bp., 1981).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRPS-1FM?i=92 (Halász Géza és Drozda Katalin házassági anyakönyve, 1922)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XHGQ-S5S?i=34&wc=927Q-6TP%3A40678301%2C54933001%2C1077265402&cc=1452460 (Halász Géza halotti anyakönyve, 1954)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/262956 (Halász Géza gyászjelentése, 1954)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/263357 (Halász Ottó gyászjelentése, 1986)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/263358 (Halász Ottó angol nyelvű gyászjelentése és nekrológja, 1986)
https://nevpont.hu/palyakep/halasz-geza-93cc1
http://www.nevpont.hu/view/13099
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/13099
Megjegyzések
A Nemzeti Sport 1907. jan. 20-i száma közölte az éremre (I. és II. osztályú bajnokságok, I. és II. osztályú szövetségi díjban és az 1906. évi serlegmérkőzéseken jogosult labdarúgók névsorát. A Magyar Labdarúgók Szövetsége – ami a Nemzeti Sport hivatalos lapja volt – csak a bajnokoknak, ill. a győzteseknek adott érmet (de csak annak a tizenegy játékosnak, akik a legtöbbször pályára léptek), azaz a névsor az MLSZ által hivatalos bajnok-, ill. győztescsapatok névsorának tekinthető.
A II. osztályban bajnok BAK csapatának tagjai (a pályára lépések száma) 1905-ben:
Kormos Károly (11), Rácz Jenő (11), Gerő Jenő (11), Medveczky Sándor (11), Müller József (11), Halápi Géza (11), Oldal Mihály (11), Grosz József (11), Preisz Róbert (10), Ligeti Ferenc (8), Weisz Móric (6).
A névsorban Halász Géza sajtóhiba miatt Halápi Géza néven szerepel. Különös módon ezt a téves névsort sorolja fel Kutassi László 100 éves a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (2001) c. könyvében. A BEAC-ot összekeverte a BAK-kal, amelyet néha (pl. ebben a Nemzeti Sport cikkben is) Budapesti Athletikai Clubnak írtak!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024