Kenyeres Balázs
orvos, igazságügyi orvos
Kenyeres Adolf Balázs
Született: 1865. február 21. Brassó, Brassó vármegye
Meghalt: 1940. február 10. Budapest
Temetés: 1940. február 14. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Régi, bazédi előnevű székely nemesi családból származott.
Nagyszülei, apai: [legid.] bazédi Kenyeres Károly (1810–) jogász, ügyvéd, brassói törvényszéki tanácsos, majd Kolozsvár jegyzője, Stamm Karolina.
Nagyszülei, anyai: Hornung Károly (= Hornung, Carl †1904. nov. 11. Brassó) gyógyszerész, Bogner Julianna.
Szülei: Kenyeres Adolf (1836–1892. szept. 26. Beszterce. Temetés: 1892. szept. 28. Beszterce, Római Katolikus Temető) jogász, a besztercei kir. törvényszék bírója, a brassói Nemere c. lap alapító szerkesztője (1871–1872), Hornung Júlia (†1934. máj. 7. Bp. Temetés: 1934. máj. 9. Kerepesi út).
Kenyeres Adolf testvérei: [id.] Kenyeres Károly (1842. Brassó) vegyész, nagykereskedő, a brassói Kenyeres Károly Konyak-, Rum- és Likőrgyár alapítója (1882) és féltestvére [id.] Frits Albert (†1901. szept. 5. Brassó. Temetés: 1901. szept. 7. Brassó, Bolonyai Római Katolikus Sírkert) jogász, ügyvéd, a Magyar Polgár c. lap szerkesztője.
[id.] Kenyeres Károly és Hornung Ágnes gyermekei: [ifj.] Kenyeres Károly (1871. Brassó) gyáros, édesapja halála után a likőrgyár tulajdonosa, dr. Kenyeres Artur Árpád (= Kenyeres Arthur, 1875. Brassó–1946. febr. 5. Bp. Temetés: 1946. febr. 9. Farkasrét) honvéd főtörzsorvos, a Katonai Rokkantház parancsnoka és Kenyeres Mária/Mariska; zaláni Séra Lajos (†1907. ápr. 24. Kovászna. Temetés: 1907. ápr. 26. Zalán, Családi Sírbolt) kovásznai kir. járásbíró és református egyházi gondnok felesége.
Hornung Ágnes és Hornung Júlia testvérek voltak; harmadik testvérük: Hornung Gyula gyógyszerész, a Brassói Gyógyszerész Testület elnöke.
Testvérei: Kenyeres Bálint (†1902. aug. 3. Kolozsvár. Temetés: 1902. aug. 5. Kolozsvár, Kert utcai Sírkert), a Kisbirtokosok Országos Hitelintézetének tisztviselője, Hoós Ernőné Kenyeres Julianna (= Kenyeres Lucie) és Kenyeres Margit.
Felesége: alsótorjai Vastagh Jozefine (= Vastagh Jozefa Róza, 1868. szept. 18. Kolozsvár–1955. febr. 26. Bp.) író, műfordító; id. Vastagh György (1834. ápr. 12. Szeged–1922. febr. 21. Bp.) szobrászművész és Schell Mária Jozefa (1839. dec. 14. Kolozsvár–1927. febr. 3. Bp.) leánya.
Vastagh Jozefine ikertestvére: ifj. Vastagh György (1868. szept. 18. Kolozsvár–1946. jún. 3. Bp.) szobrászművész.
Gyermekei: dr. Kenyeres György (1896. jún. 21. Kolozsvár–1988) jogász, minisztériumi osztálytanácsos, grafikusművész, Kenyeres Júlia (1897–1988) és [ifj.] dr. Kenyeres Balázs (1901–1985) orvos, a Műegyetemi Egészségvizsgáló Intézet szemész szakorvosa.
Kenyeres György felesége: Benczúr Kató (= Benczúr Katalin Mária, 1896. nov. 7. Bp.–1942. aug. 17.); Benczúr Béla (1854. ápr. 6. Kassa–1941. jún. 24. Bp.) építész, festőművész, művészeti író és Máday Etelka (1857. máj. 26. Strázsa–1943. nov. 10. Bp.) leánya.
Benczúr Béla testvére: Benczúr Gyula (1844. jan. 28. Nyíregyháza–1920. júl. 16. Dolány, Nógrád vm.) festőművész.
Iskola
A brassói r. k. főgimnáziumban éretts. (1883), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1888), a törvényszéki orvostani vizsgáló módszerek tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1894), az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; r.: 1935. máj. 16.).
Életút
A budapesti tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Intézete egy. tanársegéde (1888–1894) és magántanára (1894. júl. 13-tól), egyúttal az államrendőrség rendőrorvosa is (1892–1895). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a törvényszéki orvostan ny. rk. (1894. aug. 27.–1896. jan. 14.), ny. r. tanára (1896. jan. 14.–1915. aug. 31.) és az Orvostudományi Kar dékánja (1897–1898, 1904–1905, 1911–1912), az egyetem rektora (1913–1914). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a törvényszéki orvostan ny. r. tanára (1915. szept. 1.–1935. jún. 30.) és az Orvostudományi Kar dékánja (1919–1922), az egyetem rektora (1934–1935).
A kolozsvári, majd a budapesti és pestvidéki törvényszék szakértője.
A Horthy Miklós Kollégium igazgatótanácsának elnöke (1922–1935).
Az igazságügyi orvostan kiemelkedő művelőjeként elsősorban az emberi és állati csontok mikroszkopikus elkülönítésében és a radiológiának a törvényszéki orvostanban való alkalmazása területén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. A törvényszéki szakorvosképzés egyik magyarországi megteremtője. A kor közismert bűneseteinek (pl. Leirer Amália, Kodelka hentesmester, a cinkotai sorozatgyilkos stb.) törvényszéki orvosaként rendkívül népszerűségre tett szert, kiváló rajzkészsége révén (művészi családi örökség) igen pontos helyszínrajzokat készített. (Valójában a mai 4d-s rajzok korai ősét teremtette meg, amikor a bűncselekmények helyszínén lévő tárgyak – mindenekelőtt bútorok – modelljét arányosan kicsinyítve megpróbálta a tetthelyet térben elképzelni.) A budapesti egyetem törvényszéki orvostani intézetében nemzetközileg is egyedülálló kriminológiai múzeumot hozott létre.
Emlékezet
Kenyeres Balázs Brassóban született, Kolozsvárott és Budapesten tevékenykedett. A 76 éves professzor halála előtt két héttel influenzában megbetegedett, majd néhány nappal később váratlanul tüdőgyulladást kapott, szervezete nem tudott megbirkózni a gyilkos kórral, rövid szenvedés után elhunyt. Halálával az ún. keresztény nemzeti közélet egyik jelentős, aktív közéleti szereplőjét vesztette el, temetése fontos közéleti esemény volt. Temetésén az egyházi szertartást Farkas Alberik ciszterci rendi plébános végezte, dr. Orsós Ferenc dékán, egyetemi tanár, a Pázmány Péter Tudományegyetem, dr. Rejtő Sándor egyetemi tanár a Szent István Akadémia, dr. Jankovich László törvényszéki orvos, patológus a debreceni Tisza István Tudományegyetem, dr. vitéz Csik László a MONE, dr. sipeki Balás Károly egyetemi tanár a Turul Szövetség nevében búcsúztatta. Kenyeres Balázs a budapesti Kerepesi úti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Még életében, 1934-ben a Budapesti Orvosok Természetjáró Egyesülete róla nevezte el a Börzsöny szívében, a Kemence-Nagy-völgyben fakadó bővízű Kenyeres Balázs-forrást (= Bacsina-kút).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1929).
A Magyar Törvényszéki Orvosok Társulata alapító tagja (1928-tól). A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE) elnöke (1935–1936), díszelnöke (1936–1940). Az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja, a Törvényszéki Orvosvizsgáló Bizottság elnöke.
A Turul Szövetség elnöke (ún. primus magisztere, 1922?–1925).
A Német Törvényszéki és Szociális Orvosi Társaság tagja (t.: 1937). A hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia tagja (1939).
Elismerés
Balassa János-díj (1927), Magyar Érdemkereszt a csillaggal (1935).
Szerkesztés
A magyar orvosi szakirodalom c. bibliográfiai sorozat szerkesztője (1893–1897 és 1900–1902, Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1894–1898 és 1903).
A Magyar jogi lexikon munkatársa (1899–1901).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvrészletei: A halál jelenségeiről. (Az orvosi mentés kézikönyve. Bp., 1891)
A törvényszéki orvostan haladása. (A gyakorlati orvostan haladása. Bp., 1894)
Megfigyelési minták orvosszakértői jegyzőkönyvek szerkesztéséhez. (Bp., Eggenberger, 1896)
Az orvosszakértői működés körül előforduló hibák, azok forrása és orvoslásuk eszközei. (Erdélyrészi Jogi Közlöny, 1908 és külön, egy kötetben: Kolozsvár, 1908)
Tövényszéki orvostan. Egy. tankönyv. I–III. köt. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 103, 105, 107. Bp., 1909–1911)
A társadalom részvétele a gonosztevők elleni küzdelemben. K. B. rektori székfoglaló beszéde az 1913/14. tanév megnyitásakor. (Kolozsvár, 1913)
Az orvos-természettudományok a büntetendő cselekmények nyomozásában. K. B. előadása az Erdélyi Múzeum-Egylet Jog- és Társadalomtudományi Osztálya 1913. jan. 25-i ülésén. (Kolozsvár, 1914)
A nemi bajokkal való megfertőzésen kívül már a veszélyeztetés is büntetendő-e? A nemi betegségek elleni védekezés a büntetőjog világában. K. B. előadása a Nemzetvédelmi Szövetség 1917. évi törvény-előkészítő értekezletén. (Nemzetvédő füzet. Bp., 1917)
Törvényszéki orvostani jegyzetek. K. B. előadásai. (Makó, 1922)
A törvényszéki orvostan feladatai és teljesíthetésük feltételei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1924. dec. 9.; megjelent: Rend [folyóirat], 1925)
Az orvos szerepe az igazságszolgáltatásban. (Bp., 1925)
A törvényszéki orvostan tankönyve a magyar törvényekre való tekintettel. I–II. köt. (Bp., Universitas, 1925–1926)
A háború utáni társadalom egyes kérdései és azok körüli teendők. (A Magyar Kir. Csendőrség zsebkönyve. Bp., 1926)
Szemelvények egy meg nem írt naplóból. 50 képpel. (A Kis Akadémia Könyvtára VI. Bp., 1933)
K. B. székfoglaló beszéde. melyet a m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem tanévmegnyitó ünnepélyén 1934. okt. 19-én tartott. (Bp., 1934)
Sachliche Beweisung bei der Klärung von Todesfällen. [Tárgyi bizonyítékok a halálesetek felderítésénél. Monográfia német nyelven] 83 ábrával. (Berlin–Leipzig, De Gruyter, 1935)
Sachliche Beweisung bei der Klärung von Todesfällen c. könyvének és a törvényszéki orvostan újabb irányának ismertetése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1936. jún. 8.; megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1936. 1.)
Elnöki megnyitó beszéde a MONE [Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete] 1936. máj. 7-én tartott rendes közgyűlésén. (Bp., 1936).
F. m.: tudományos dolgozatai: Lőtt seb a hason. (Orvosi Heti Szemle, 1891. 10. és Honvédorvos, 1891. 10.)
Haslövések casuisticájához. (Honvédorvos, 1891. 4.)
Szívlövés bonczkészítménye. (Orvosi Hetilap, 1891. 4. és Gyógyászat, 1891. 4.)
Haladás a törvényszéki orvostan terén. (Gyógyászat, 1891. 42.)
Az öngyilkosság szomatikus okai. (Gyógyászat, 1893)
A tüdőpróba megváltozása magasabb hőmérsék behatása folytán. 1–6. (Orvosi Hetilap, 1893. 8.–1893. 9.–1893. 11.–1892. 12.–1893. 13.–1893. 14.)
Bonczlelet villamosság általi elszerencsétlenülésnél. (Orvosi Hetilap, 1894. 12.)
A pupillák változása halál után. (Gyógyászat, 1894. 13.)
A fényképezés és a röntgenezés jelentősége az igazságszolgáltatásban. (Gyógyászat, 1901)
Külföldön szerzett tapasztalatok. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1902)
Beszámoló a törvényszéki orvostani intézet működéséről. Kivonat. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1903)
A halál és öntudatlanság bekövetkezése szívsérüléseknél, esetek ismertetésével. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1905)
A röntgen-sugarak alkalmazása. – A Röntgen-sugarak jelentősége, különösen csontok és ízületek sérülésénél. – A Röntgen-sugarak jelentősége az életkor meghatározásánál. – A halál jele a Röntgen-képen. – Az élve és halva születés elkülönítése. – Pillanatfelvétel Röntgen-sugarak segélyével. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1906)
A pillanatfelvételekre használt erősítő ernyők károsító hatásáról. – A Röntgen-sugarak alkalmazása a törvényszéki gyakorlatban. – A színes fényképezés módszereinek ismertetése. – Beszámoló a német orvosok és természetvizsgálók stuttgarti vándorgyűléséről, külföldi intézetek ismertetésével. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1907)
A törvényszéki orvosok társulatának drezdai üléséről. – Az új orvos szakértői díjszabás és az orvos szakértői bizonyítás színvonalának emeléséről. (Gyógyászat, 1908)
Idegen testek helyének meghatározása Röntgen-sugarak segélyével, a Fürstenau-féle mélységmérő ismertetésével. – Rejtett csonttörésekről, Röntgen-sugarakkal végzett vizsgálatok alapján. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1908)
A lőfegyverek által okozott sérülések törvényszéki orvosi jelentőségéről. Kivonat. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1910)
Koponyatörésekről hat eset ismertetésével. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1910)
A Röntgen-felvételek egyes hibáinak kiküszöböléséről. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1912)
Törvényszéki orvosi tapasztalatok és vizsgálatok. Kivonat. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1912)
A gonosztevők titkos értekezéséről. (Lechner-emlékkönyv. 1915)
Az öncsonkításról. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. I. Orvosi Szak, 1914)
Lőfegyverekkel okozott és egyéb sérülések körül végzett újabb vizsgálatokról. (Gyógyászat, 1915)
A szaglóérzék szerepe büntetendő cselekmények nyomozásában. (A Rend [folyóirat], 1924–1925)
A bűncselekmény lefolyásának összeállítása a helyszínen. – A bűntény idejének meghatározása. – Halálesetek tisztázása nyomozás és vizsgálat után. (A Rend [folyóirat], 1925)
Lőfegyverek okozta sérülésekről. (Orvosi Hetilap, 1926. 44.)
A vérvizsgálatokról. (Csendőrségi Lapok, 1927. 12-13.)
Boncolási lelet és orvosi titoktartás. (Orvosi Hetilap, 1929. 49.)
Rövid közlemények a törvényszéki orvosi gyakorlatból. (Orvosi Hetilap, 1930. 49.)
A vércsoport meghatározásának jelentősége és használhatósága, a vérnyomok vizsgálata. (Magyar Jogi Szemle, 1931. 1.)
Helyszíni szemle lőfegyverrel okozott sérülés esetében. (Orvosi Hetilap, 1931. 1.)
Nőként házasságban élő férfi. – Rejtélyes úton létrejött széngázmérgezés. (Orvosi Hetilap, 1931. 5.)
A combverőér sértésének érdekes esete. Lőfegyverekkel elkövetett bűncslekmények. (Orvosi Hetilap, 1931. 6.)
A vérvizsgálat mint bizonyító eszköz. (Ügyvédek Lapja, 1931. 6.)
Orvosok szerepe a halálesetek körüli nyomozásban. K. B. előadása a rendőrorvosok értekezletén, 1931. máj. 15-én. (Orvosi Hetilap, 1931. 9.)
Meglepő lelet lőfegyverrel okozott sérülések esetében. (Orvosi Hetilap, 1931. 26.)
A terhesség megszüntetése büntetőjogi szempontból. Klinikai előadás. (Orvosi Hetilap, 1932. 27.)
A boncolásról. (Büntetőjogi tanulmányok. Angyal Pál születésének 60. és jogtanári működése 35. évfordulójának emlékére. Bp., 1933)
Újszülöttek boncolási technikájának módosítása. (Orvosi Hetilap, 1933. 30.)
Orvosok áldozatkészsége. (Orvosi Hetilap, 1934. 44.)
Orvosok az igazságszolgáltatásban. (Orvosi Hetilap, 1936. 32.).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Új szeszkülönlegesség-gyárat állított fel Brassóban Kenyeres Károly kitűnően képzett vegyész. (Székely Nemzet, 1883. máj. 17.)
Séra Lajos, sepsiszentgyörgyi kir. aljárásbíró nov. 1-jén tartja esküvőjét Brassóban Kenyeres Mariska kisasszonnyal. (Székely Nemzet, 1891. okt. 18.)
Elhunyt Kenyeres Adolf, a beszterczei törvényszék elnöke. (Fővárosi Lapok–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1892. szept. 30.)
Egy törvényszéki elnök haláláról. [Kenyeres Adolfról.] (Ellenzék [napilapi], Kolozsvár, 1892. okt. 3.)
Kenyeres Adolf. [Nekrológ.] (Kolozsvár [napilap], 1892. okt. 3.)
dr. Kenyeres Balázs magántanári kinevezése, 1894. júl. 13. (Hivatalos Közlöny, 1894. aug. 1.)
dr. Kenyeres Balázs ny. rk. tanári kinevezése a kolozsvári egyetemre, 1894. aug. 27. (Hivatalos Közlöny, 1894. szept. 15.)
dr. Kenyeres Balázs kolozsvári egyetemi tanár a napokban jegyezte el Budapesten Vastagh Jozefin kisasszonyt, Vastagh György kitűnő festőművészünk kedves leányát. (Kolozsvár [napilap], 1895. febr. 4.)
dr. Kenyeres Balázs ny. r. tanári kinevezése, 1896. jan. 14. (Hivatalos Közlöny, 1896. febr. 15.)
Elhunyt Frits Albert ny. kir. albíró, a Magyar Polgár szerkesztője. (Magyar Polgár, 1901. szept. 9.)
Elhunyt Kenyeres Bálint, a kisbirtokosok országos földhitel-intézetének tisztviselője. (Magyar Polgár, 1902. aug. 5.)
Elhunyt Hornung Károly brassói gyógyszerész. (A Gyógyszerész, 1904. 12.)
Pálmay József: Maros-Torda vármegye nemes családjai. [A bazédi Kenyeres család.] (Marosvásárhely, 1904)
A kovásznai járásbíró halála. [Séra Lajos.] (Székely Nép, 1907. ápr. 25.–Ellenzék [Kolozsvár], 1907. ápr. 26.)
Kenyeres Balázs. (Erdélyi Lapok, 1912. ápr. 20.)
dr. Kenyeres Balázs ny. rk. tanári kinevezése a budapesti egyetemre, 1915. szept. 1. (Hivatalos Közlöny, 1915. szept. 15.)
Id. Vastagh György festőművész 88 éves korában meghalt. (Magyarország [napilap], 1922. febr. 22.–8 Órai Újság–Az Est–Brassói Lapok–Budapesti Hírlap, 1922. febr. 23.)
Vastagh György festőművész özvegye [Schell Mária Jozefa] elhunyt. (Budapesti Hírlap–Magyar Újság, 1927. febr. 4.)
Elhunyt Kenyeres Adolfné Hornung Júlia, K. A. kir. törvényszéki elnök özvegye. [Temetés utáni hír.] (Budapesti Hírlap–Függetlenség–Magyar Hírlap–Pesti Hírlap, 1934. máj. 10.)
Kenyeres Balázst választotta elnökévé a MONE. (Új Magyarság, 1935. máj. 10.)
Rusznyák Iván: Az egyetem rektora mint Sherlock Holmes. Kenyeres Balázs, a nyugalomba vonuló világhírű professzor beszél diákjairól, orvosproblémákról és az új egyetemi tüdőgondozóról. (8 Órai Újság, 1935. máj. 12.)
Dövényi Nagy Lajos: A budapesti egyetem törvényszéki orvostani intézete őrzi a világ legtökéletesebb kriminalisztikai múzeumát. [A Kenyeres balázs által létrehozott gyűjteményről.] (Új Magyarság, 1935. okt. 20.)
Kenyeres Balázs dr. betegsége folytán vele együtt lemondott a MONE egész tisztikara. (Kis Újság, 1936. dec. 2.)
A művészi tehetség öröklődése. [A Vastagh, a Schell és a Benczúr művészi családról.] (Magyar Családtörténeti Szemle, 1938. 8-9.)
Elhunyt dr. Kenyeres Artur honvéd főtörzs orvos, a Katonai Rokkantház egykori parancsnoka. (Kossuth Népe, 1946. febr. 9.)
A. Bak Péter: Művészcsaládok XVII. Id. Vastagh György és családja. (Esztergom és vidéke, 2020. 1.).
Irod.: megemlékezések: Kenyeres-emlékkönyv. Kenyeres Balázs egyetemi ny. r. tanár negyven éves tanári működése alkalmából tisztelői, tanítványai és munkatársai által írt közlemények. (Bp., 1935)
Meghalt Kenyeres Balázs ny. r. tanár, az MTA r. tagja. (Magyar Nemzet–Magyarság–Nemzeti Újság, 1940. febr. 11.)
Kenyeres Balázs meghalt. (Pesti Hírlap–Új Magyarság, 1940. febr. 11.)
Kenyeres professzor, az elhunyt orvostudós, a bűnügyi nyomozásban is felejthetetlenné tette nevét. (A Mai Nap, 1940. febr. 12.)
Eltemették dr. Kenyeres Balázst. (Nemzeti Újság, 1940. febr. 15.)
Kenyeres Balázs temetése. (Pesti Hírlap, 1940. febr. 15.)
Bíró Béla: Kenyeres Balázs. (Magyar Rendőr, 1940. 5.)
Bochkor Ádám: Prof. dr. Kenyeres Balázs. [Nekrológ.] (Gyógyászat, 1940. 8.)
Jankovich László: Kenyeres Balázs. (Orvosi Hetilap, 1940. 8.)
Orsós Ferenc r. tag gyászbeszéde Kenyeres Balázs r. tag ravaralánál, 1940. febr. 14. (Akadémiai Értesítő, 1940)
Rejtő Sándor: Kenyeres Balázs. R. S. r. tag búcsúbeszéde K. B. r. tag ravatala fölött 1940. febr. 14-én, a Pázmány-egyetem központi épületének aulájában. (A Szent István Akadémia Értesítője, 1940).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: A magyar feltámadás lexikona. (Bp., 1930)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/158642 és https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/158641 (Kenyeres Adolf gyászjelentése, 1892)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-ZNWC?lang=hu&i=615 (Kenyeres Balázs és Vastag Jozefin házassági anyakönyve, 1895)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/158659 (Kenyeres Bálint gyászjelentése, 1902)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/285278 (Hornung, Carl gyászjelentése, 1904)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/539680 (zaláni Séra Lajos gyászjelentése, 1907)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/158645 (Kenyeres Adolfné Hornung Júlia gyászjelentése, 1934)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69PS-JBX?lang=hu&i=8 (Kenyeres Adolfné Hornung Júlia halotti anyakönyve, 1934)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/158654 (dr. Kenyeres Balázs gyászjelentése, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPSC-LZWB?lang=hu (dr. Kenyeres Balázs halotti anyakönyve, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6846-38TJ?lang=hu (Kenyeres Györgyné Benczur Kató halotti anyakönyve, 1942)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPL2-B6YL?lang=hu (dr. Kenyeres Artur Árpád halotti anyakönyve, 1946)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66D7-RHY7?lang=hu (Kenyeres Balázsné Vastagh Jozefa Róza halotti anyakönyve, 1955)
https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/pihenohely/dr.-kenyeres-balazs-forras-bacsina-kut-es-erdei-pihenohely/803751892/ (Kenyeres Balázs-forrás és erdei pihenőhely, 2018–2023)
https://semmelweis.hu/baratikor/galeria/teljes-nevlista/kenyeres-balazs/ (Kenyeres Balázs életrajta, a Semmelweis Egyetem Baráti Köre honlapján, 2020)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM81537
https://magyarnemzetinevter.hu/person/652208/
https://nevpont.hu/palyakep/kenyeres-balazs-e987e
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025
