Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Danielik János
    Danielik József
    Ertl Róbert
    Peidl Gyula
    Tüdős Klára

    Beszédes József

    mérnök

    Beszédes Kiss


    Született: 1787. február 13. Magyarkanizsa, Bács-Bodrog vármegye
    Meghalt: 1852. február 28. Dunaföldvár, Tolna vármegye

    Család

    Sz: apja Magyarkanizsa város bírája volt. Fia: Beszédes Kálmán (1839–1893) festőművész, tűzoltótiszt és Beszédes Frigyes honvédtiszt, alezredes.

    Iskola

    Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban és Temesvárott végezte, a pesti egyetemen mérnöki szigorlatot (1810) és okl. (1813), bölcsésztudori okl. szerzett (1819). Az MTA tagja (l.: 1831. febr. 17.).

    Életút

    A Sárvízi Nádor Csatorna Társulat mérnöke (1811–1814), Komárom, Nyitra, Pozsony, Tolna és Vas bármegyék uradalmi mérnöke és folyószabályozási mérnöke (1814–1816). A Sárvíz folyó szabályozásának igazgató mérnöke (1816–1825), Ausztriában dolgozott (1827–1828). A Fejér- és Fekete-Kőrös és kisebb mellékfolyói szabályozásának igazgató mérnöke (1835–1848), a pest–szolnoki központi vasút igazgatója (1848–1849).

    A reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatainak irányítója, a komplex vízgazdálkodás magyarországi úttörője, a korszak egyik legjelentősebb mérnöke, a Magyar Tudós Társaság első mérnök tagja. Pályájának kezdetén több nyugat-magyarországi és felvidéki vármegyében részt vett kisebb folyók szabályozásában, völgyek kiszárításában, vízimalmok építésében. Később tervei szerint hajtották végre a Sárvíz folyó szabályozását, egyúttal a folyó szabályozása kapcsán megépítette a Duna baja–bátai szakaszának egységes árvízvédelmi töltéseit (ezzel 120 ezer hold ármentesítését biztosította, amellyel megvetette a Sárköz gazdasági felemelkedését, 1820–1825). Sikerei után megbízták a Sió és a Kapos folyók szabályozásával, ill. elsőként dolgozott ki rendezési tervet a Balaton vízszintjének csökkentésére. Javasolta a Duna medrében, a Vaskapunál a hajózást gátló kőszirtek szétrobbantását, ez ügyben gr. Széchenyi Istvánnal a Dunán Galacig, onnan tovább, Konstantinápolyig hajózott (1830), útja után elsőként tett javaslatot az Al-Duna szabályozására (1830). Az 1830-as években a Kőrösök és mellékfolyóit vizsgálta: megépítette az első magyarországi ipari csatornát (a József nádor-malomcsatornát, a Fehér-Kőrösön, 1832–1840). Nevéhez fűződik egy mély bevágású, több célra hasznosítható Duna–Tisza-csatorna terve, amelynek megépítésére az Országgyűlés törvényt is hozott (1840; az rt. megalakult, de a tervek nem valósultak meg). További tervei között szerepelt még a Hanság és a Fertő-tó vízrendezése, valamint a Felső-Tisza völgyének árvízvédelmét biztosító ún. kerecsen-komorói átmetszés megvalósítása. Vasútépítéssel is úgy foglalkozott, hogy elsősorban a vasútra káros hatású vízfolyásokat vizsgálta: ezért vett részt az ausztriai Leopoldschlagtól Lertig építendő vasútvonal kitűzésében (1827–1828), ill. vállalat el a forradalom és szabadságharc idején a pest–szolnoki központi vasút igazgatóságát (1848–1849). Dolgozatainak döntő többségét már magyar nyelven írta, munkáival sokat tett a magyar műszaki nyelv megalapításáért.

    Emlékezet

    Dunaföldvárott hunyt el, a helyi Fehérvári úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007. máj. 22-én). Hátrahagyott kézirataiból a Pesti Napló (1857) és a Magyar Mérnök Egylet Közlönye közölt részleteket (1868). Portréja a Vasárnapi Ujságban jelent meg (1866). Róla nevezték el a dunaföldvári Beszédes József hidat (Kossalka János tervei nyomán épült: 1928–1930-ban, a visszavonuló német csapatok felrobbantották: 1944. nov. 14-én, újjáépült a II. vh. után Faber Gusztáv tervei alapján). Emlékére Dunaföldvár központi terén szobrot állítottak (Kliegl Sándor alkotása, 1993). Siófok Fő terén bronz mellszobra látható Vígh Tamás alkotása, 1999), s szintén itt működött a Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum is (Vígh Tamás szobra eredetileg a Beszédes- emlékkiállítás megnyitására készült el, felavatták: 1963. máj. 18-án, a múzeum megszűnése után, 1999-ben szállították át a mai helyére). A múzeum a Magyar Vízügyi Múzeum siófoki állandó kiállításaként működött. Siófokon, évenként, vitorlázásban Beszédes József-emlékversenyt is rendeznek. Szobra látható még Szarvason (mészkő mellszobor, Seregi József alkotása, 1970) és Székesfehérvárott, a helyi Vízügyi Igazgatóság parkjában (szintén mészkő mellszobor, Bolgár Judit alkotása, 1973). Székesfehérvárott, a róla elnevezett Beszédes József téren emlék domborművét is elhelyezték (márvány és alumínium, Székely János Jenő alkotása, felavatták: 1991. jún. 26.). Róla nevezték el – többek között – a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontot, a siófoki és a dunaföldvári Beszédes József Általános Iskola (valamennyi iskolában emléktábláját is elhelyezték, s évente Beszédes-emléknapokat is rendeznek). Utca őrzi emlékét a fenti városokon kívül még Kaposvárott is. Emlékére a Tolna Megyei Önkormányzat Beszédes József-díjat alapított (1991-ben; először 1992-ben adták át).

    Főbb művei

    F. m.: Mappa regulationem flu viorum Sárvíz, Kapos et Sio, ostrique lacus Balaton cum exsiccata his adja cente antea inundata regione exhibens. (Pest, 1825)
    A mezei gazdaságra, mesterségekre és kereskedésre alkalmaztatott inzsenirségről. (Tudományos Gyűjtemény, 1830)
    A Duna világkereskedési és mocsárkiszárítási tekintetben. – Vizi természeti törvény próbául. (Tudományos Gyűjtemény, 1831)
    Magyarországi hydrotechnikából próbául. (Sas, 1831)
    Rendezési terve a ’Sió folyónak és Balaton tavának… Szerzették, s végzették B. J., Halász Ignác, Póka Antal, Vörös László. (Veszprém, 1834)
    Magyarországi hajós folyó nagy ágozat. (Tudományos Gyűjtemény, 1836)
    Kolosvártól Gréczig hajózható országos nagy csatorna tervének és a földszín s folyóvízágy ótalmi elvének előadása. Egy nagyméretű kihajtható táblával. (Tudományos Gyűjtemény, 1839)
    Mérnöki irányzatok. Kihajtható két térképpel és egy táblával. (Pest, 1843)
    Duna–Tiszai hajózható csatornáról. (Pest, 1844)
    A duna–balatoni hajózási csatorna terve. (Pesti Napló, 1857. 28.)
    Böngészet néhai B. J. irományaiból. (Magyar Mérnök Egylet Közlönye, 1868).

    Irodalom

    Irod.: Molnár Pál: B. J. életrajza. (Magyar Mérnök Egylet Közlönye, 1869)
    Sárközi Imre: Régibb vízimérnökeink életéből. (Bp., 1897)
    Lósy Schmidt Ede: B. J. sajátkezű jegyzetei az 1833-i Geographical Annual-ban. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1920)
    Kenessey Béla: B. J. emlékezete. (Vízügyi Közlemények, 1933)
    Fodor Ferenc: B. J. (Vízügyi Közlemények, 1952)
    Károlyi Zsigmond: B. J. élete és működése. Művei bibliográfiájával. (Műszaki tudománytörténeti kiadványok. 1. Bp., 1953)
    László Ferenc: B. J., a reformkor kiváló vízimérnöke. (Vízgazdálkodás, 1963)
    Ihrig Dénes: B. J. (Hidrológiai Tájékoztató, 1964)
    Károlyi Zoltán–Károlyi Zsigmond–Vázsonyi Ádám: A magyar vízszabályozás története. (Bp., 1973)
    Károlyi Zsigmond: B. J. Megemlékezésül halálának 125. évfordulójáról. (Vízgazdálkodás, 1977)
    Bencze Géza: B. J. a Kapos szabályozásáról és az elkészült csatorna fenntartásáról. (Hidrológiai Tájékoztató, 1978)
    Kalapis Zoltán: B. J. magyarkanizsai emlékei. – Góg Imre: Kétszáz éve született B. J. vízépítő mérnök. (Magyar Vízgazdálkodás, 1986)
    Fejér László: B. J. maga által leírt élete. – P. Károlyi Zsigmond: Beszédes Kiss József. – Szőkéné F. Erzsébet: B. J. emlékére. (Vízügyi Közlemények, 1987)
    Végh Ferenc: A korai magyar mérnökképzés és B. J. (Hidrológiai Közlöny, 1987)
    Bratán Mária: B. J. szerepe a Sárvíz szabályozásában. (Hidrológiai Közlöny, 1988)
    Fejér László: B. J. – a reformkor egyik kiváló társulati mérnöke. (Hidrológiai Közlöny, 1996)
    Bukovszky György: B. J. sárvízi alapsíkja. (Hidrológiai Tájékoztató, 1998)
    Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. A–Gy. (Újvidék, 2002)
    Kurucz Miklós: B. J. (Az Európai Unió agrárgazdasága, 2007).

    Megjegyzések

    Révai Lexikon téves születési adat: 1786. febr. 12. A téves adat, mint Kalapis Zoltán kiderítette fiától Beszédes Frigyestől ered, s először Sárközi Imre közölte, majd ez a téves adat került fel még siófoki szobra talapzatára is. Kalapis terítette ki a születési és a halálozási adatot is a kanizsai anyakönyv alapján. *ÚMÉL I. és az MTA tagjai I. téves születési adat: 1787. febr. 12. és téves halálozási adat is: 1852. febr. 29.!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (198), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (30), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (79), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu