Bethlen Gábor, bethleni gr.
politikus, nagybirtokos
Született: 1836. június 16. Nagyszeben
Meghalt: 1897. június 15. Keresd, Nagyküküllő vármegye
Család
Sz: Bethlen Gábor kúriai bíró, gr. bethleni Bethlen Klára.
Iskola
Ifjúságát Kolozsvárott és Keresden töltötte, mint magántanuló a kolozsvári református kollégium gimnáziumában éretts. (1855), a pesti egyetemen jogot hallgatott (1855–1859).
Életút
Hosszabb utazást tett külföldön előbb Bukarestben járt, majd Genfbe utazott gr. Teleki Lászlóhoz (1859). Itáliában telepedett le, ahol megismerkedett Klapka Györggyel és belépett a Magyar Légióba (1860-tól). Garibaldi hadseregében harcolt (1862–1863), Aspremonténál fogságba esett (Genovában raboskodott, 1863). Szabadulása után rövid ideig Párizsban élt, majd hazatért szülőföldjére. Részt vett a nagyszebeni tartománygyűlésen (1863) és az utolsó erdélyi országgyűlésen (Felső-Fehér vm. követe, 1865–1866), valamint az 1865–1866. évi országgyűlésen (Balközép párti programmal, mint Felső-Fehér vm., erzsébetvárosi kerületi követe). Vármegyei szolgálatba állt (1869-től), Felső-Fehér vm. főbírája (1870–1871), majd Felső-Fejér és Kis-Küküllő vármegyék, valamint Erzsébetváros (1875–1876), Nagy-Küküllő és Kis-Küküllő vármegyék főispánja (1877–1890). A Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselő (Balavásári kerület, 1891–1892), átlépett a Nemzeti Pártba, annak programjával ismét képviselővé választották (Marosvásárhelyi II. kerület, 1892–1896; 1896-ban már nem szerzett mandátumot). A Főrendiház tagja (1885–1897).
Az erdélyi református egyházkerület főgondnoka (1889–1897). Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapító elnöke (1885–1897). A Kolozsvári Leszámítoló Bank és Takarékpénztár r. tagja (1889–1894), ill. az Erdélyi Magyar Jelzálog Hitelbank r. tagja és elnöke (1891–1897).
Az 1870-es–1880-as évek egyik meghatározó jelentőségű erdélyi politikusa, Rudolf főherceg, trónörökös szűkebb baráti köréhez tartozott. Vármegyéit ellenzéki szellemben irányította: büntetlenséget biztosított az 1877. évi székely felkelés vezetőinek, nagy szerepet játszott a segesvári Petőfi-szobor felállításában (1897). Mivel nem értett egyet a megyék államosításával kilépett a Szabadelvű Pártból, a Nemzeti Párt egyik alapító tagja (1891. okt. 5. Medgyesfalva). Igen sokat tett az erdélyi magyar művelődésért: egyesületeket, iskolákat, társaságokat alapított.
Szerkesztés
Politikai írásai a kolozsvári Ellenzék c. lapban jelentek meg (1893–1894).
Irodalom
Irod.: Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
