Bethlen Margit, bethleni gr.
írónő
Született: 1882. augusztus 6. Budapest
Meghalt: 1970. június 7. Budapest
Család
Sz: Bethlen András (1847–1898) politikus, földművelésügyi miniszter. F: bethleni gr. Bethlen István (1874–1946) politikus, miniszterelnök. Három fia: Bethlen András (1902–1970) újságíró, Bethlen István (1904–1982) és Bethlen Gábor (1906–1981).
Életút
Az Ünnep c. képes irodalmi magazin szerkesztője (1935–1944), a Sajtókamara tagja (1939-től). A II. vh. után kitelepítették (1951), később visszatérhetett Budapestre.
Irodalmi pályafutását szimbolikus mesék írásával kezdte, később elsősorban kisprózát, novellákat, valamint drámákat írt. Allegorikus meséire a Mozdulatkultura Egyesület szervezésében, a három legnevesebb mozdulatművészeti iskola táncjátékot komponált: A két angyal (Madzsar Alice); Az összeforrt lelkek (Szentpál Olga); Fehér királyleány (Dienes Valéria) címmel (mindhárom táncjáték bemutatója 1929. jún. 28-án volt). Az ő szövegére készült továbbá a Magyar Állami Operaházban bemutatott Örök temetés c. pantomim (1934). Cserebogár c. színműve (1934) Magyarországon elsők között foglalkozott az eutanáziával, azaz azzal, hogy a gyógyíthatatlan beteg szenvedéseit szabad-e megváltani gyilkos méreggel? Drámáit a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban játszották. Jelentős szerepet játszott Szendrey Júlia naplójának és több írásának kiadásában.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismerés
Az MTA Ormódy Amália Díja (1921).
Szerkesztés
Az Ünnep c. képes irodalmi magazin szerkesztője (1935–1944), a Sajtókamara tagja (1939-től).
Főbb művei
F. m.: Mese a szomorú városról és egyéb történetek. (Bp., 1916)
Majd. – A város. Két kisreg. (Bp., 1920)
Egy élet. Biedermeier reg. (Bp., 1921)
A boldog sziget istene és egyéb elbeszélések. (A Napkelet Könyvtára. 9. Bp., 1925; A novella és vers magyar mesterei. 2. kiad. 1927)
A szürke ruha. Dráma. (Bp., 1928; olaszul: Le favole della cittá triste. Milan, 1929)
A varázsló. (Vérző Magyarország. Magyar írók Magyarország területéért. Bp., 1928)
Pitypang. Elb.-ek. (Bp., 1930)
Impressiók. Elb.-ek. (Bp., 1930)
Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása. Közzéteszik és feldolgozzák Mikes Lajos és Dernői Kocsis László. Az előszót írta. (Bp., 1930)
A játszma. (A Pesti hírlap 1932. évi nagynaptára. Bp., 1931)
Kis és nagy betűk. Elb.- ek. (Bp., 1933)
A nagy valami. Egy vén lány története. Reg. (Bp., 1935; németül: Fraulein Katinka erlebt das Wunder. Basel–Berlin– Leipzig, 1934)
Kislány a papa felöltőjében. (Az Est hármaskönyve. 1935. Bp., 1934)
A kisasszony. Reg. (Magyart a magyarnak. Bp., 1937)
Anya és az irodalom. A női tudnivalók enciklopédiája. I–II. köt. (Bp., 1937?)
Fehér lapon fekete képek. Elb.-ek. (Bp., 1937)
Morzsák. Elb.-ek. (Bp., 1938)
B. M. meséskönyve. 7 színes, egész oldalas illusztrációval. Vásárhelyi Z. Emil rajzaival, a kötésterv Toncz Tibor munkája. (Bp., 1940)
Két asszony között. Reg. (A magyar irodalom jelesei. Bp., 1941)
Szomszédok. Reg. (Bp., 1942)
Erdélyi történetek. Elb.-ek. (Bp., 1941)
Magyar történelem. Olvasókönyv. (Bp., 1943)
színművei: A szürke ruha. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Vígszínház, 1929. ápr. 12.; olaszul: Milánó, 1929. márc. 14.)
Cserebogár. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1934. márc. 2.).
Irodalom
Irod.: Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927)
Schöpflin Aladár: Cserebogár. B. M. színműve a Nemzeti Színházban. (Nyugat, 1934).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
