Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Danielik János
    Danielik József
    Ertl Róbert
    Peidl Gyula
    Tüdős Klára

    Bethlen Margit, bethleni gr.

    írónő


    Született: 1882. augusztus 6. Budapest
    Meghalt: 1970. június 7. Budapest

    Család

    Sz: Bethlen András (1847–1898) politikus, földművelésügyi miniszter. F: bethleni gr. Bethlen István (1874–1946) politikus, miniszterelnök. Három fia: Bethlen András (1902–1970) újságíró, Bethlen István (1904–1982) és Bethlen Gábor (1906–1981).

    Életút

    Az Ünnep c. képes irodalmi magazin szerkesztője (1935–1944), a Sajtókamara tagja (1939-től). A II. vh. után kitelepítették (1951), később visszatérhetett Budapestre.

    Irodalmi pályafutását szimbolikus mesék írásával kezdte, később elsősorban kisprózát, novellákat, valamint drámákat írt. Allegorikus meséire a Mozdulatkultura Egyesület szervezésében, a három legnevesebb mozdulatművészeti iskola táncjátékot komponált: A két angyal (Madzsar Alice); Az összeforrt lelkek (Szentpál Olga); Fehér királyleány (Dienes Valéria) címmel (mindhárom táncjáték bemutatója 1929. jún. 28-án volt). Az ő szövegére készült továbbá a Magyar Állami Operaházban bemutatott Örök temetés c. pantomim (1934). Cserebogár c. színműve (1934) Magyarországon elsők között foglalkozott az eutanáziával, azaz azzal, hogy a gyógyíthatatlan beteg szenvedéseit szabad-e megváltani gyilkos méreggel? Drámáit a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban játszották. Jelentős szerepet játszott Szendrey Júlia naplójának és több írásának kiadásában.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismerés

    Az MTA Ormódy Amália Díja (1921).

    Szerkesztés

    Az Ünnep c. képes irodalmi magazin szerkesztője (1935–1944), a Sajtókamara tagja (1939-től).

    Főbb művei

    F. m.: Mese a szomorú városról és egyéb történetek. (Bp., 1916)
    Majd. – A város. Két kisreg. (Bp., 1920)
    Egy élet. Biedermeier reg. (Bp., 1921)
    A boldog sziget istene és egyéb elbeszélések. (A Napkelet Könyvtára. 9. Bp., 1925; A novella és vers magyar mesterei. 2. kiad. 1927)
    A szürke ruha. Dráma. (Bp., 1928; olaszul: Le favole della cittá triste. Milan, 1929)
    A varázsló. (Vérző Magyarország. Magyar írók Magyarország területéért. Bp., 1928)
    Pitypang. Elb.-ek. (Bp., 1930)
    Impressiók. Elb.-ek. (Bp., 1930)
    Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása. Közzéteszik és feldolgozzák Mikes Lajos és Dernői Kocsis László. Az előszót írta. (Bp., 1930)
    A játszma. (A Pesti hírlap 1932. évi nagynaptára. Bp., 1931)
    Kis és nagy betűk. Elb.- ek. (Bp., 1933)
    A nagy valami. Egy vén lány története. Reg. (Bp., 1935; németül: Fraulein Katinka erlebt das Wunder. Basel–Berlin– Leipzig, 1934)
    Kislány a papa felöltőjében. (Az Est hármaskönyve. 1935. Bp., 1934)
    A kisasszony. Reg. (Magyart a magyarnak. Bp., 1937)
    Anya és az irodalom. A női tudnivalók enciklopédiája. I–II. köt. (Bp., 1937?)
    Fehér lapon fekete képek. Elb.-ek. (Bp., 1937)
    Morzsák. Elb.-ek. (Bp., 1938)
    B. M. meséskönyve. 7 színes, egész oldalas illusztrációval. Vásárhelyi Z. Emil rajzaival, a kötésterv Toncz Tibor munkája. (Bp., 1940)
    Két asszony között. Reg. (A magyar irodalom jelesei. Bp., 1941)
    Szomszédok. Reg. (Bp., 1942)
    Erdélyi történetek. Elb.-ek. (Bp., 1941)
    Magyar történelem. Olvasókönyv. (Bp., 1943)
    színművei: A szürke ruha. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Vígszínház, 1929. ápr. 12.; olaszul: Milánó, 1929. márc. 14.)
    Cserebogár. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1934. márc. 2.).

    Irodalom

    Irod.: Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927)
    Schöpflin Aladár: Cserebogár. B. M. színműve a Nemzeti Színházban. (Nyugat, 1934).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (198), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (30), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (79), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu