Bezerédj Pál, bezerédi
földbirtokos, gazdaságpolitikus
Született: 1840. március 17. Sopron
Meghalt: 1918. január 21. Hidja, Tolna vármegye [ma: Szedres része]
Család
Nagybátyja Bezerédj István (1795–1856) politikus, a magyar reformkor egyik jelentős személyisége. Sz: Bezerédj Pál, gr. Murray Mária Everilda.
Iskola
Középiskoláit a bécsi Theresianuman végezte, majd a bajorországi Weichenstephanban gazdasági iskolában tanult, ismereteit hosszas nyugat-európai tanulmányútja során egészítette ki. Az MTA tagja (t.: 1917. máj. 3.).
Életút
Gr. Károlyi Lajos londoni követ tótmegyeri birtokának gyakornoka, Párizsból való hazatérése után Tolna vm.-i birtokán gazdálkodott. A Főrendiház élethossziglan kinevezett tagja (1903–1918). Nagybátyjának, Bezerédj Istvánnak hidjai birtokán az 1850-es években megszűnt selyemhernyó-tenyésztés újbóli meghonosításán munkálkodott. A selyemhernyó-tenyésztés és a selyemipar felügyeletével mb. miniszteri biztosként (1880-tól) jelentősen hozzájárult az ágazat országos elterjesztéséhez és fellendítéséhez. A hidjai birtokot 1888-ban vette át. Munkásságának köszönhetően számos selyem- és fonóipari létesítménnyel gazdagodott az ország: 1910-ben pl. 2802 községben 90 ezer család foglalkozott selyemtermeléssel. A lyoni és a comói nemzetközi kiállítások a magyar selyem nemzetközi elismerését hozták. Az MTA működését kiemelkedő gazdasági jelentőségűnek ítélte, ezért őt a Wahrmann-díj aranyérmével tüntette ki. Bezerédj a kitüntetést elhárította, sőt a díj ellenértékét visszafizette az MTA-nak.
Emlékezet
A soproni Templom utca 6.-ban, a híres Bezerédj-kúriában született. A házat 1833. szept. 13-án vásárolta meg Bezerédj István, a nagy reformpolitikus apja. Attól fogva a ház találkozóhelye lett a soproni magyar haladó szelleműeknek. 1840-ben Liszt Ferenc is adott házi hangversenyt Bezerédjéknél. A család 1849. szept. 6-án eladta a palotát egy bécsi kereskedőcsaládnak. Róla nevezték el a tolnai Bezerédj Pál Szabadidőközpontot és Könyvtárat, ill. a szekszárdi Bezerédj Pál Általános Iskolát, de Budapesten is utca őrzi emlékét.
Elismertség
A Magyar Gazdasági Egyesület t. tagja.
Szerkesztés
Kisebb írásai – elsősorban – a Magyar Iparban (1893–1908), a Köztelekben (1896) és a Nemzetben jelentek meg (1896-tól).
Főbb művei
F. m.: Jelentés a selyemtenyésztés emelése czéljából foganatosított intézkedésekről. 1–2. füz. (Bp., 1880–1881)
Jelentés Magyarország selyemiparának állásáról és fejlődéséről 1882 és 1883-ban. (Bp., 1884)
Magyarország selyemtenyésztése 1890-ben. (Bp., 1891)
Néhány szó Magyarország selyemtenyésztéséről és selyemiparáról, különös tekintettel a magyar földművelésügyi minisztérium országos selyemtenyésztői felügyelőségének szervezetére. (Szekszárd, 1896)
Néhány szó a községi faiskolákról és befásításról, tekintettel selyemtenyésztésünk érdekeire. (Bp., 1897)
Jelentés. Magyarország selyemtenyésztése és selyemiparának állapotáról az 1898. évben. (Szekszárd, 1899)
A selyembogarak veszedelme. Nyílt levél Boda Vilmos úrhoz. (Szekszárd, 1900).
Irodalom
Irod.: Mikszáth Kálmán: B. P. (Bp., 1910)
Gaal Jenő: B. P. t. tag emlékezete. (Bp., 1920)
Máday Izidor: B. P. emlékezete. (Bp., 1919).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
