Biber Károly
mezőgazdasági mérnök
Született: 1947. január 31. Budapest
Meghalt: 2000. augusztus 14. Győr
Család
Sz: Biber Károly MÁV műszaki főfelügyelő, Böröcz Mária MÁV-főintéző. Nőtlen.
Iskola
Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdaság-tudományi Karán mezőgazdasági mérnöki okl. (1969), növényvédelmi szakmérnöki okl. szerzett (1972), a GATE-n doktorált (1986).
Életút
A Pest Megyei Növényvédelmi Állomás növény-egészségügyi felügyelője, növényvédelmi állattani szakértője (1970–1973), a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium (MÉM) Növényvédelmi Központja, ill. 1975-től Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Állattani Osztálya önálló irányító mérnöke, a kertészet és erdészet növényvédelmi technológiai fejlesztését megalapozó biológiai, etológiai és gradológiai kutatások országos irányítója, tervezője (1974–1980), a Technológiai Összefoglaló Osztály mb. vezetője (1980–1982). A MÉM, ill. a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Növény-egészségügyi és Földvédelmi Főosztálya, 1992. jan. 1.-jétől Agrárkörnyezet-gazdálkodási és Növényvédelmi Főosztálya tud. főmunkatársa (1982–1995); a növény- egészségügyi és növényvédelmi felügyelet hatósági szervezetének irányítója (1988. ápr. 1.-jétől); főosztályvezető-helyettes és a Növényvédelmi Osztály vezetője (1995–2000). A GATE Mérnöktovábbképző Intézet növényvédelmi szakmérnöki továbbképző tanfolyamának előadója (1988-tól), országos növény-egészségügyi főfelügyelő (1988-tól), kinevezett miniszteri tanácsos (1992–1995), miniszteri főtanácsos (1995–2000).
Növényvédelmi állattannal fogl. Jelentős eredményeket ért el a növények állati kártevői elleni környezetkímélő védekezés- technológiai eljárások fejlesztése és bevezetése, a növényvédelem és talajerő-gazdálkodás hatékonyságnövelő lehetőségeinek ökonómiai elemzése terén. Kezdeményezője a növények, növényi termékek export-, import- és tranzitforgalmának növény- egészségügyi szabályozásának, ill. az Európai Unió előírásaival való összehangolásának. Az első magyar növényvédelmi törvény kidolgozója (1997). Elsőként dolgozta ki a peszticidek technológiai értékelemző rendszerét, korszerűsítette a növényvédelmi járványelhárítást.
Elismertség
Az ENSZ–FAO–WHO Peszticid Kódex Munkabizottság Magyar Tagozatának tagja, a PHARE-program Növényvédelmi és Növény- egészségügyi Irányító Bizottságának elnöke (1995–1996).
Szerkesztés
A Növényvédelmi és Agrokémiai Technológiák c. sorozat szerkesztője (1979–1982).
Főbb művei
F. m.: Környezetkímélő növényvédelmi eljárások rovarok és atkák ellen. 3. Darvas Bélával, Seprős Imrével. (Bp., 1979)
Szintetikus rovar szex-feromonok hatékonyságát összehasonlító szabadföldi vizsgálati módszertan. (Bp., 1979)
Házikerti zöldségfélék növényvédelme. (Kertünk, házunk, otthonunk. Bp., 1981)
A szőlő növényvédelme és levéltrágyázása. Szerk. (Bp., 1981)
Az alma növényvédelme és fenntartó-trágyázása. Technológiai tanulmány. Szerk. (Bp., 1982)
Zoocid vizsgálati módszertan. Többekkel. (Bp., 1984)
Milyen szert használjunk? Szőlő-, gyümölcs- és zöldségnövények védelme. Dimitrievits Györggyel, Tóth Bertalannal. (Bp., 1990; Gazdakönyvtár. 3. kiad. 1997 és 4. kiad. 2002)
szabadalmai: Drótférgek elleni védekezésre alkalmas – táplálékforrás nélküli – talajidegen attraktánsokkal kiegészített, granulátumként formulázott rovarölő hatású talajfertőtlenítő szer. Többekkel. (1980)
ipari mintaoltalma: Darázscsapda. Többekkel. (1989)
szakfilmjei: A bogyósgyümölcsűek növényvédelme (1977)
Több élelmiszert! (1979).
Irodalom
Irod.: Eke István: B. K. emlékére. (Növényvédelem, 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
