Bibó István, ifj.
jogász, politológus, szociológus
barátosi
Született: 1911. augusztus 7. Budapest
Meghalt: 1979. május 10. Budapest
Család
Régi kiskunhalasi eredetű református nemesi családból származott. Sz: Bibó István, id. (1877–1935) etnológus, filozófus, könyvtáros, Graul Irén (1889–1979). Testvére: Bibó Irén (1913–1971) könyvtáros, az Akadémiai Kiadó segédszerkesztője. F: 1940-től Ravasz Boriska (1909–1979), Ravasz László (1882–1975) református püspök leánya. Fia: Bibó István, legifj. (1941–) művészettörténész. Leánya: Bibó Anna (1945–1953) és Bibó Borbála (1949–).
Iskola
Elemi iskoláit Domokos Lászlóné Löllbach Emma híres bp.-i Új Iskolájában, középiskoláit a bp.-i Mátyás Király Főgimnáziumban és Szegeden végezte; a szegedi Piarista Gimnáziumban éretts. (1929). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen jog- (1933) és államtudományi doktori okl. szerzett (1934), állami ösztöndíjjal a bécsi Collegium Hungaricum tagjaként a bécsi egyetemen nemzetközi és közigazgatási jogot (1933–1934), a genfi Institut Universitaire des Études Internationales-ban nemzetközi jogot, diplomácia- és politikatörténetet tanult (1934–1935), a hágai Nemzetközi Jogi Akadémia Carnegie-ösztöndíjas hallgatója (1936). A jogbölcselet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1940), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A budapesti törvényszék fogalmazó gyakornoka (1934–1936), a büntető járásbíróság, majd a központi járásbíróság joggyakornoka (1936–1938), törvényszéki jegyző (1938), a genfi Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) ideiglenes munkatársa (1938). Az Igazságügyminisztérium Magánjogi, ill. Magánjogi és Közigazgatási Ügyosztályának bírósági jegyzője (1938–1939), bírósági titkára (1939–1940), törvényszéki bírója (1940–1944), miniszteri titkára (1941–1944). A szegedi (1940. júl.), ill. a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1940–1944). A nyilasok hatalomra jutásuk után elfogták (1944. okt. 16.), átadták a németeknek, akik a pestvidéki fogházból pár nap múlva szabadon engedték.
A debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány Belügyminisztériuma (BM) Közigazgatási Ügyosztályának főnöke (1945. febr.–ápr.). Budapesten miniszteri tanácsos és a törvényelőkészítő ügyosztály vezetője (1945. máj.–szept.), miniszteri osztályfőnök és a közigazgatási főosztály vezetője (1945. szept.–1946. júl.). A Szegedi Tudományegyetemen a politika ny. r. tanára (1946–1950), a bp.-i Teleki Pál, ill. 1947-től a Kelet-Európai Tudományos Intézet kormánybiztosa (1946–1947), ügyvezető alelnöke (1947– 1948), elnöke (1948–1949); egyúttal az ehhez tartozó Társadalomtudományi Intézet igazgatója is (1947–1949), az Intézet megszűnésével elnöki és igazgatói tisztségét elvesztette (1949). – A Szegedi Tudományegyetemen rendelkezési állományba helyezték (1950. szept.), nyugdíjazták (1950. dec.), a bp.-i Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, tud. munkatársa (1951–1957). Az 1956-os forradalom idején részt vett a Petőfi Párt – a Nemzeti Parasztpárt jogutódja – megalakításában (1956. okt. 30.), Nagy Imre második kormányának államminisztere (1956. nov. 2.–nov. 4., felmentési dátuma: nov. 12.). A szovjet csapatok támadásának napján adta ki Magyarok c. kiáltvány jellegű sajtónyilatkozatát, amelyben, a kormány nevében a megszálló szovjet hadsereggel és a Kádár-féle bábkormánnyal szembeni passzív ellenállásra szólított fel (1956. nov. 4.). Ezután tervezetet készített a „magyar kérdés kompromisszumos megoldására”. Ebben a Nagy Imre-kormány, az ország semlegessége és a többpártrendszer visszaállítása mellett foglalt állást (1956. nov. 6.). Még letartóztatása előtt (1957. máj. 23.) elkészítette a Magyarország helyzete és a világhelyzet c. emlékiratát, amelyet kijuttatott Nyugatra (megjelent német nyelven a Die Presse c. bécsi napilapban: 1957. szept. 8.). Letartóztatása után a bp.-i Fő utcai börtönben tartották fogva (1957. máj.–1958. aug.); „államellenes szervezkedés és hűtlenség” vádjával életfogytig tartó, majd az ítéletet módosítva 15 évi börtönbüntetésre ítélték (1958. aug. 2.). A bp.-i Gyűjtőfogházban (1958. aug.–1959. máj.), a váci börtönben (1959–1960), a márianosztrai fogházban (1960), végül ismét a bp.-i Gyűjtőfogházban raboskodott (1960–1963), amnesztiával szabadult (1963. márc.). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtárának tud. munkatársa (1963–1971).
A 20. sz. egyik legjelentősebb magyar politikai gondolkodójaként elsősorban a jogelméletnek a kényszerrel és a hatalommal való összefüggéseit vizsgálta. Különösen jelentősek a közép-kelet-európai fejlődéssel foglalkozó tanulmányai. Alapvetően új megállapításokat tett a társadalomelméletek – ideológiák, forradalmak, erőszak és szabadság, társadalmi értékrendszerek – tanulmányozása terén. Fontosak a zsidókérdéssel kapcsolatos írásai, továbbá az ún. harmadik utat elemző dolgozatai. A Kádár- rendszerrel szembeni határozott távolságtartása, ill. gondolkodói életműve az ellenzéki mozgalmak példaképévé emelte.
Emlékezet
Budapesten, a Krisztinavárosban (II. kerület) élt és alkotott. Apja, Bibó István születése után költözött a Hieronymi útról (= Határőr út) a Tudor utcába (= Buday László utca). Domokos Lászlóné Új Iskolája a városmajor közelében, egy kertes villában működött (XII. kerület Kissvábhegy, Bíró utca, 1915–1949). Bibó István nagynénje (anyjának húga) Graul Adrienne (1895–1973) Borbíró Virgil (1893–1956) építész, az MTA tagja felesége volt. Borbíróék szintén a II. kerületben (Zárda utca = Rómer Flóris utca 57.) laktak, itt, a vendégszobában lakott Bibó is jogi gyakornoki évei alatt. Házasságkötése után ismét a II. kerületben lakott (Retek utca 33.). Budapest ostromát Ravasz László IX. kerületi Ráday utcai szolgálati lakásában vészelte át a család. A II. vh. után visszaköltöztek a II. kerületbe (Rózsadomb, Berkenye utca 4.); anyja az Olasz fasorban (= II. kerület Szilágyi Erzsébet fasor) lakott. Bibó 1977-ig lakott a Berkenye utcai villában, legfontosabb műveit itt írta; a villa falát emléktáblával jelölték meg. Élete utolsó éveit ismét a II. kerületben (Törökvész, Orsó utca) töltötte. – Budapesten hunyt el, az Óbudai Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Temetése az első jelentősebb, több ezres rendszerellenes tüntetés volt (Illyés Gyula és Kenedi János mondott beszédet, 1979. máj. 21-én). Hagyatékát – a családi levelezésen kívül – az MTA Kézirattára őrzi. A rendszerváltás idején vált életművé széles körben ismertté. Az 1990-es évek elején Dénes Iván Zoltán kezdeményezésére a legkülönfélébb szakterületek szakemberei gyűltek össze, hogy ki-ki a saját szakmája szemszögéből értelmezze Bibó István életművét (Bibó István életművének aktualitása címmel, Szeged, 1992. nov. 5–7.). A konferencia után néhány évvel Dénes Iván Zoltán kezdeményezésére megalakult a Bibó István Szellemi Műhely (1996 ősze), amely célul tűzte ki Bibó István életművének feldolgozását. – Első emléktábláját Szegeden leplezték le (a Szegedi Tudományegyetem Dugonics utca 13. sz. alatti épületében, 1989). A márvány emléktábla Váró Márton szobrászművész alkotása, rajta a legismertebb Bibó-idézet olvasható: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit jelent, mint nem félni.” Az országban az első Bibó-szobrot a népi írók vésztő-mágori szoborparkjában avatták fel (bronz mellszobor, Mihály Gábor alkotása, 2004. aug. 6.). Budapesten egy évvel később avatták fel az első Bibó-szobrot (bronz mellszobor gránit talapzaton, Szeri Varga Géza alkotása, Budapest V. kerület Széchenyi rakpart–Markó utca sarok, 2005. máj. 20.). Emlékére az Európai Parlament néppárti delegációja portréját helyezte el (Brüsszelben, az EP épületében, 2007. febr. 8.). Forgács Péter Bibó breviárium címmel dokumentumfilmet készített róla (2001). Nevét viseli az ELTE ÁJTK jogi szakkollégiuma, amely a rendszerváltás során a Fidesz alapításának helye volt (Bibó István Szakkollégium, 1989. máj.; elődje: ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium 1983-tól). Róla neveztek el – többek között – egy kiskunhalasi (Bibó István Gimnázium) és egy hévízi gimnáziumot (Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola, 1993-tól), ill. az őri (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Bibó István Általános Iskolát. – Születésének 90. évfordulóján a Bibó István Közéleti Társaság szimpóziumot rendezett (a budapesti Kossuth Klubban, 2001. szept. 22.). Bibó István és a XX. század magyar történelme címmel Trentóban (Olaszország) is nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek (2001. okt. 26–27-én). Születésének 100. évfordulóján felavatták a főváros első, nevét viselő közterületét (II. kerület Bibó István park; a Barsi utca és a Bimbó út között, 2011. okt. 26-án), ill. Bibó István Nemzetközi Emlékkonferenciát rendeztek (a Magyar Írók Szövetsége Klubjában, Budapest VI. kerület Bajza utca 18.; 2011. szept. 24-én). A hatalom humanizálása. Bibó István életművének aktualitása címmel a Bibó István Szellemi Műhely az MTA-val közösen szintén konferenciát rendezett (az MTA, 2011. szept. 29-én). A centenáriumon a Bibó István Szellemi Műhely az Argumentum Kiadóval közösen megkezdte életművének új, teljes és gondozott kiadását (12 kötetben, sorozatszerkesztő Dénes Iván Zoltán, 2011-től). Emlékére Bibó István-díjat alapítottak (Bostoni Magyar Intézet–Bibó István Alap: 1979–1984, kiosztását 1984-ben felfüggesztették; Magyar Politikatudományi Társaság–Soros-alapítvány: 1993). A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Bibó-emlékplakettet alapított (1996). Halálának évfordulóján adják át a Demokrácia Díjat (40 évnél fiatalabb kutató kaphatja, aki a társadalomtudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtott, 2005-től).
Elismertség
A Magyar Társadalomtudományi Társulat tagja (1935–1944); titkára (1942–1944). A Magyar Filozófiai Társaság (1938–1944), a Társadalomtudományi Társaság tagja (1945–1949).
Elismerés
Széchenyi-díj (posztumusz, 1990), Demény Pál-emlékérem (posztumusz, 1994), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1998), Budapest II. kerület díszpolgára (posztumusz, 2011).
Szerkesztés
A Magyar Jogi Szemle társszerkesztője (1943–1944).
Főbb művei
F. m.: A szankciók kérdése a nemzetközi jogban. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1934)
Kényszer, jog, szabadság. (Szeged, 1935)
Le dogme du bellum justum et la théorie de l’infallibilité juridique. (Revue Internationale de la Théorie du Droit, 1936; magyarul: A bellum justum dogmája és a jogi tévedhetetlenség teóriájának kritikai esszéje. Szerk. Loss Sándor, ford. Mold Attila, Zombor Ferenc. Olvasóköri füzetek. Miskolc, 1993)
Rechtskraft, rechtliche Unfehlbarkeit, Souveränität. (Wien, 1937)
Etika és büntetőjog. (Társadalomtudomány, 1938)
A bírói és közigazgatási funkció szociológiájához. (Társadalomtudomány, 1941)
A pénz. (Magyar Szemle, 1942)
Elit és szociális érzék. (Társadalomtudomány, 1942)
Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom. (Társadalomtudomány, 1944)
A magyar demokrácia válsága. (Bp., 1945)
A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. (Az Új Magyarország röpiratai. Bp., 1946; németül: Frankfurt, 1992; olaszul: Bologna, 1994; szlovákul: Bratislava, 1996 és 1997; szerb nyelven: Novi Sad, 1996)
Az államhatalmak elválasztásának modern értelme. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1947. jan. 13.)
A magyar közigazgatásról. (Városi Szemle, 1947)
A magyar társadalomfejlődés. (Bp., 1947)
Értelmiség és szakszerűség. (A Tiszatáj füzetei. Szeged, 1947)
A magyar közigazgatásról. Elvi állásfoglalás és történeti áttekintés. (Városi Szemle, 1947)
Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Néhány kiegészítő megjegyzés a zsidókérdésről. (Bp., 1948; németül: Szilágyi Sándor bevezető tanulmányával, Frankfurt am Main, 1990; lengyelül: Warszawa, 1993)
A magyarságtudomány problémája. (Bp., 1948)
Magyarország városhálózatának kiépítése. Szerk. Mattyasovszky Jenővel. (Bp., 1950)
Harmadik út. Politikai és történeti tanulmányok. Sajtó alá rend., a bevezetést írta Szabó Zoltán. (Magyar Könyves Céh. 2. London, 1960)
Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat-fejlesztési koncepció. (Bp., 1975)
The Paralysis of International Institutions and the Remedies. A Study of Self- Determination, Concord among the Major Powers and Political Arbitration. (Hassocks, 1976)
Az 1790/91. LXVII. tc. és az 1825/27: VIII., IX. és XV. tc. alapján létrejött rendszeres regnikoláris bizottságok kiadványainak bibliográfiája. Összeáll. (Bp., 1977)
B. I. 1911–1979. B. I. művei. Vál., a bevezetést írta Szabó Zoltán. (Magyar Füzetek. 4. Párizs, 1979)
B. I. összegyűjtött munkái. I–IV. köt. Sajtó alá rend. Kemény István, Sárközi Mátyás. Az előszót Szöllősy Árpád, a bevezető tanulmányt Szabó Zoltán írta. (Bern, 1981–1984)
Misère des petits états d’Europe de l’Est. B. I. művei. Ford. Kassai György, a bevezető tanulmányt Szilágyi Sándor írta. (Paris, 1986; 2. kiad. 1993)
Válogatott tanulmányok. I–III. köt. Vál., utószó Huszár Tibor, jegyz. Vida István, Nagy Endre. (Bp., 1986)
IV. köt. Vál. ifj. Bibó István, Huszár Tibor, szerk. ifj. Bibó István. (Bp., 1990)
Különbség. Válogatás B. I. munkáiból. A kísérő tanulmányt Albert Tibor és Szabó Zoltán, az előszót Szöllősy Árpád írta. (Bp., 1990)
Democracy, Revolution, Self-Determination. Selected Writings. Szerk. Nagy Károly. Ford. Boros-Kazai András. (Boulder–Highland Lakes, 1991)
Die deutsche Hysterie. Ursachen und Geschichte. Ford. Dalos György. (Frankfurt am Main–Leipzig, 1991)
Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Néhány kiegészítő megjegyzés a zsidókérdésről. A függelékben B. Lipcsey Judit írásával. (Holocaust Könyvek. 1. Új kiad. Bp., 1994)
Demokratikus Magyarország. Válogatás B. I. tanulmányaiból. (Bp., 1994)
A fogoly B. I. vallomásai az 1956-os forradalomról. Összeáll. Kenedi János, a dokumentumok szövegeit gondozta S. Varga Katalin, az előszót Kende Péter írta. (Bp., 1996)
A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. – A Nemzetközi Államközösség bénultsága és annak orvosságai. Szerk., az utószót Bakk Miklós. (Gordiusz Könyvek. Kolozsvár, 1997)
Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Fehér Ferenc. (Múlt és Jövő Könyvek. Bp., 2001)
1956. Szerk., előszó Szigethy Gábor. (Bp., 2003)
Válogatott tanulmányok. Társadalomtörténet, szociológia, társaslélektan. Vál., utószó Huszár Tibor. Szerk. Vida István, Nagy Endre. (Bp., 2004)
B. I. egyetemi előadásai. 1942–1949. Szerk. Dénes Iván Zoltán. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta Balog Iván, Tóth László Dávid. (Libri rationis rei publicae. 1. Debrecen, 2004)
Politikai hisztériák Közép- és Kelet-Európában. B. I. fasizmusról, nacionalizmusról, antiszemitizmusról. Sajtó alá rend. Balog Iván. (Eszmetörténeti könyvtár. 2. Bp., 2004)
Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. (Gordiusz Könyvek. Kolozsvár. Kolozsvár, 2005)
Magyarok! Nyilatkozat, 1956. nov. 4. (Egyenlítő, 2006)
A zsidókérdésről. Sajtó alá rend. és az utószót írta Balog Iván. (Bp., 2010)
Az arab–izraeli viszály. (Korunk, 2011)
Közép- és Kelet-Európa területi státusának felborulása és a nyelvi nacionalizmus kialakulása. (Honismeret, 2011)
Az államhatalmak elválasztása. Az utószót Karácsony András írta. (B. I. munkái. Centenáriumi sorozat. 1. Bp., 2011)
Politikai hisztériák. Bibó-breviárium. (B. I. munkái. Centenáriumi sorozat. 2. Bp., 2011)
A magyar demokrácia válsága. az utószót Perecz László írta. (B. I. munkái. Centenáriumi sorozat. 3. Bp., 2011)
1956. (B. I. munkái. Centenáriumi sorozat. 4. Bp., 2011)
Szemelvények B. I. műveiből. Szerk. Debreczeni József. (Pécs, 2011)
ford.: Meunier Jacques–Savarin, Anne Marie: Szilbako éneke. Vérfürdő Amazóniában. Regény. Az utószót Boglár Lajos írta. (Modern könyvtár. A213. Bp., 1971)
Duchesne, Pierre: Sacco és Vanzetti. Riportregény. (5 világrész könyvei. Bp., 1972)
de Launay, Jacques: A fasizmus végnapjai Európában. Az utószót Karsai Elek írta. (Bp., 1975)
Kelsen, Hans: Tiszta jogtan. Sajtó alá rend., a bibliográfiát összeáll. Erdélyi Leonóra. A bevezető tanulmányt Varga Csaba írta. (Jogfilozófiák. Bp., 1988; 2. jav. kiad. 2001).
Irodalom
Irod.: Szabó Zoltán B. I. (B. I.: Harmadik út. London, 1960)
Révai András: B. I. politikai filozófiája. (R. A.: A túlsó partról. London, 1975)
Huszár Tibor: B. I. életútja, kapcsolata Erdei Ferenccel és a népi írók mozgalommal. Huszár Tibor beszélgetései B. I.-nal. A Szegedi Tudományegyetem Könyvtárában őrzött gépelt kézirat. (Bp., 1976)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1979. máj. 13.)
Illyés Gyula: Búcsú B. I.-tól. (Tiszatáj, 1979)
Kemény István: B. I. (Irodalmi Újság, 1979)
Bibó-emlékkönyv. I–II. köt. (Bern, 1979)
B. I., a harmadik út és a következő nemzedék. (Genf, 1980)
Keresztury Dezső: B. I.-ról. (Vigilia, 1980)
Papp Zsolt: B. I. Társadalomelemzés és politika. (Kritika, 1980. 11.)
Juhász Gyula: B. I. békeajánlatáról. (Kritika, 1983. 12.)
Szilágyi Sándor: A szellemi ellenállás jelképe. Bibó-tanulmányok. (Chicago, 1985)
Szabad György: Történelmi úttévesztésünk értelmezője. (Kortárs, 1986)
Sándor Iván: A kilencvenes évek és Bibó hagyatéka. (Bp., 1988)
Huszár Tibor: B. I. Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok. (Magyar Krónika. Bp., 1989)
Mészöly Miklós: Félelem és demokratikus érzék. Kulcsszavak B. I. életművében. (Életünk, 1989)
Sári János: A hatalommegosztásról. B. I. államtudományi felfogásáról. (Társadalmi Szemle, 1989)
Oltványi Ambrus: Alternatívák és értékpluralizmus B. I. gondolatvilágában. (Valóság, 1989)
Szabó Miklós: A harmadik út – tegnap és ma. B. I.-ról. (Életünk, 1989)
B. I. életrajzához. Levelek, dokumentumok. 1935–1976. Sajtó alá rend., bev. Lengyel András. (Forrás, 1989)
Lengyel András: Egy szabadságideológia megformálódása. A fiatal Bibó értékelvei. (Jelenkor, 1990)
Albert Tibor: Az életmű. – Szabó Zoltán: B. I.-ról. (B. I. Különbség. Bp., 1990)
Bibó-emlékkönyv. I–II. köt. Tanulmányok. Szerk. Réz Pál. B. I. műveinek bibliográfiájával. A bibliográfiát és az életrajzi adatokat Kenedi János állította össze. (Bp.–Bern, 1991)
Esterházy Péter: A demokrata félelme. (E. P.: Az elefántcsonttoronyból. Bp., 1991)
Huszár Tibor: Párhuzamok és kereszteződések. Erdei Ferenc, B. I. és a Márciusi Front. (A makói múzeum füzetei. 68. Makó, 1991)
Görömbei András: B. I. írásai angolul. (Tiszatáj, 1991)
Miklósy Endre: B. I. és a magyar településhálózat. (Comitatus, 1991)
Szöllősy Árpád: B. I. a mai magyar politikai kultúrában. (Hitel, 1991)
Ruszoly József: B. I. a szegedi jogi karon. (Jogtudományi Közlöny, 1992)
Tóth M. László: B. I. vitája Lukács Györggyel. (Magyar Szemle, 1992)
Tóth Ágnes: B. I. memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatban. (Bács-Kiskun megye múltjából, 1992)
B. I. életművének aktualitása. A Szegeden tartott Bibó-konferencia előadásai. Szerk. Dénes Iván Zoltán. (Bp., 1993)
A hatalom humanizálása. Tanulmányok B. I. életművéről. Szerk. Dénes Iván Zoltán. (Pécs, 1993)
B. I. 1911–1979. Életút dokumentumokban. Sajtó alá rend. Huszár Tibor. Szerk. Litván György, S. Varga Katalin. Az előszót Göncz Árpád írta. (Bp., 1995)
Herczegh Géza: B. I. – válogatás nélkül. 1–2. (Magyar Szemle, 1995)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996)
Bibó nyugatról – éltében, holtában. Külhoni magyarok írásai B. I.-ról. Vál., a bevezető tanulmányt írta Kende Péter. (Basel–Bp., 1997)
Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997)
Kovács Gábor: Barbárok a kertben. Modernitáskritika és haladáshit viszonya B. I. politikai filozófiájában. (Világosság, 1998)
A szabadság kis körei. Tanulmányok B. I. életművéről. Bibliográfiákkal. A bibliográfiákat összeáll. Péter László és Szilágyi Mihály. Szerk. Dénes Iván Zoltán. (Bp., 1999)
Dénes Iván Zoltán: Eltorzult magyar alkat. B. I. vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával. (Bp., 1999)
Tamasi Mihály: B. I. az 1945 utáni magyar társadalomfejlődésről. (Múltunk, 199)
Ungváry Krisztián: Gyötrő illúziók. Bibó és 1945 eseményei. (Beszélő, 2000)
Balog Iván: B. I. és Max Weber. (Szociológiai Szemle, 2000)
Bodó Pál: B. I. az államhatalmak elválasztásáról Arisztotelész és Locke elméletében. (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, 2000)
B. I. Művek. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szilágyi Sándor. Az életrajzi adatokat Kenedi János, a bibliográfiát Székely Beáta állította össze. (Magyar panteon. Bp., 2001)
Litván György: B. I. 1956-ban. – Ungváry Krisztián: B. I. és a zsákutca. (Mozgó Világ, 2001)
Kovács Gábor: B. I. 1956-ban. (Liget, 2001)
Csepeli György: B. I. antiszemitizmus-elméletének eredetisége és újdonsága. (Jel–Kép, 2001)
Megtalálni a szabadság rendjét. Tanulmányok B. I. életművéről. Szerk. Dénes Iván Zoltán. (Bp., 2001)
Gerő András: A fogalmak foglya. B. I. a XIX. század második felének magyar történelméről. (Beszélő, 2001)
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. (Bp., 2001)
Szabadfalvi József: B. I. helye a XX. századi magyar jogbölcseletben. (Debreceni Szemle, 2002)
Petrik Béla: B. I. és a parasztpárt centruma. 1–2. (Magyar Szemle, 2002)
Kovács Gábor: Nemzet, önrendelkezés, nacionalizmus B. I. gondolatvilágában. (Regio, 2002)
Dénes Iván Zoltán: Egy igazságtalanság két értelmezése. Szekfü Gyula és B. I. a párizsi békeszerződésről. (Magyar Tudomány, 2003)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
Kovács Gábor: Az európai egyensúlytól a kölcsönös szolgáltatások társadalmáig. B. I., a politikai gondolkodó. (Eszmetörténeti könyvtár. 3. Bp., 2004)
Nagy Endre: A tettbeszéd. Prolegomena B. I. műveinek tanulmányozásához. MTA doktori értek. (Bp., 2004)
Balog Iván: Politikai hisztériák Közép- és Kelet-Európában. B. I. fasizmusról, nacionalizmusról, antiszemitizmusról. (Regio, 2004)
Cseke Péter: Németh László és B. I. Európa-képe. (Korunk, 2004)
Szabadfalvi József: Adalékok egy jogtudósi életműhöz. B. I. 1942 és 1949 közötti egyetemi előadásai. (Állam- és Jogtudomány, 2004)
Illényi Balázs: B. I. temetése 1979-ben. Emlékezések és felejtéstechnikák. – Murányi Gábor: B. I. temetése 1979-ben. Dicsérni mentek… (Heti VG, 2004. 20.)
Balog Iván: Etnicitás és legitimitás összefüggései Bibó műveiben. (Beszélő, 2005)
Bódi Stefánia: A közép-kelet-európai konfliktus értelmezése B. I. elmélete alapján. (Kard és Toll, 2005)
Tóth-Matolcsi László: Műhely a lehetetlenhez. Ravasz László és B. I. (Eszmetörténeti Könyvtár 4. Bp., 2005)
A szabadságszerető ember. Emlékezés B. I.-ra. Szerk. Gyarmati György, Tar Ferenc. (Hévíz, 2005)
Ilyés Szilárd: Nyomott élet. B. I. a kisebbségi létről. (Kellék, 2005)
Bodó Pál: Történetfilozófiai térszerkezetek B. I. életművében. (Tér és Társadalom, 2005)
Szántó Miklós: Jegyzetek B. I. harmadik újraolvasása közben. (Társadalomkutatás, 2006)
Kovács Gábor: Hazugságok és hisztériák. Érték és valóság kapcsolata B. I. politikaelméletében. (Liget, 2007)
Fekete Sándor: Nemzet és kisebbség B. I. életművében. – Feketéné Pál Enikő: B. I. gondolatai – politikai filozófiai aspektusból. (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, 2007)
Kortársunk, B. I. B. I. a leghumanistább és a legmoralistább magyar gondolkodó. Tanulmányok. Szerk. Márton László, Volosin Hédi. (Pallas Tudástár. Bp., 2008)
Huszár Tibor: Bibó estéje. Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről. (Bp., 2008)
Zsidai Ágnes: Jogbölcseleti torzó. B. I. jogelméletének rekonstrukciója. Jogszociológiai vizsgálódások. (Bp., 2008)
Kortársak Bibóról. Előadások a B. I. Szakkollégiumban. Szerk. Gyarmati György, Kukorelli István. (Bp., 2009)
Noszkai Gábor: Barátok közt. B. I. és Szabó Zoltán barátságának története. 1–2. (Beszélő, 2009)
Facsádi Orsolya: B. I. kultúrafelfogása. (Tudásmenedzsment, 2009)
Balog Iván: B. I. recepciója. Politikai átértelmezések. (Eszmetörténeti Könyvtár. 12. Bp., 2010)
őze Sándor: Nemzeti helyzetértékelés Németh László és B. I. gondolkodásában. 1–2. (Magyar Szemle, 2010)
Szolcsányi Ákos: B. I. taníthatósága a gimnáziumi irodalomórán. (Új Pedagógiai Szemle, 2011)
Csepregi András: „A békességes tűrés világot meggyőző ereje.” B. I. Krisztus-képe – politikai filozófiájának összefüggésében. 1–2. (Credo, 2011)
Kovács Gábor: Egy megátalkodottan jóhiszemű értelmiségi odisszeája a jogtól a politikaelméletig. Száz éve született B. I. (Magyar Tudomány, 2011)
Sárváry Katalin: A fel nem fedezett Bibó. B. I., mint a nemzetközi kapcsolatok tudományág magyarországi megalapítója. (Külügyi Szemle, 2011)
Sárközi Mátyás: B. I. és Sárközi Márta barátsága. – Gyáni Gábor: Az asszimilációkritika B. I. gondolkodásában. – Bibó István, ifj.: B. I. magyar önértelmezése és önkritikája. B. I. lektori jelentéseiből. – B. I. levelezése Bierbauer Virgilnével és családjával. – Sponek, Jerzy: „A kisállamok nyomorúsága.” A B. I.-i Közép-Európa. (B. I.- emlékszámok. Holmi, 2011. 8–9.)
Nagy J. Endre: Megszüntetve–megőrizve: a nemzet. B. I. nemzetkoncepciója. (Vigilia, 2011)
Dénes Iván Zoltán: B. I. életművének tudományos recepciója. (Korunk, 2011)
Weyer Balázs: Az eltorzított Bibó. (Múlt-kor. Történelmi magazin, 2011)
Zsuppán András: Családi emlékezet. (Heti Válasz, 2011. okt. 10.)
Szakolczai György–Szabó Róbert: Két kísérlet a proletárdiktatúra elhárítására. Barankovics és a DNP. 1945–1949. – Bibó és a DNP 1956. (Bp., 2011)
Hellenbart Gyula: Bibó nyomában. Esszék. 2000–2010. (Magyar esszék. Bp., 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
