Bibó Lajos, ifj.
író, újságíró, szerkesztő
barátosi
Született: 1890. december 20. Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye
Meghalt: 1972. október 27. Hódmezővásárhely
Család
Háromszéki eredetű nemesi családból származott, nagyapja: Bibó Lajos (1820–1903) iskolamester. Sz: Bibó Lajos (1864–1913) szerkesztő, Székely Katalin. Négy testvére közül kettő érte meg a felnőttkort: Bibó Erzsébet (1885–1971) muzeológus és Bibó Dezső ügyvéd. F: 1. 1917-től Pill Erzsébet (†1954). 2. Szőke Erzsébet.
Iskola
A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban éretts. (1908), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogot hallgatott (1908–1909), félbeszakította tanulmányait, s csak az irodalommal foglalkozott.
Életút
A Hódmezővásárhely és Vidéke (1911–1913), a Szegedi Napló munkatársa (1913), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914– 1918). – A forradalom idején a Tűz c. szegedi lap szerkesztője (Juhász Gyulával, 1918) és a Szeged és Vidéke felelős szerkesztője (1918–1919), az összeomlás után Budapestre költözött (1919), a Virradat szerkesztője (1919), a Nemzeti Ujság és az Uj Nemzedék (1920–1931), majd a Budapesti Hírlap és az Esti Ujság főmunkatársa (1931–1944), a Délibáb c. színházi hetilap szerkesztője (1938– 1944). Visszaköltözött Hódmezővásárhelyre, visszavonultan élt (1945).
Első novelláskötete 32 éves korában jelent meg (A fáklya füstölve ég, 1923), igazi elismertségét A juss c. drámájának sikere hozta meg (bem.: Nemzeti Színház, 1927). Paraszttárgyú regényei és színpadi művei az 1930-as–1940-es években igen népszerűek voltak, a magyar prózai ballada megteremtője. Munkásságára nagy hatással volt Móricz Zsigmond prózája. Móricz többször is igen elismerően szólt munkáiról. Bibó rendkívül termékeny szerző volt: húsz regényt és tíz drámát írt, novelláinak száma eléri a százat; s szinte valamennyi művét többször is kiadták. Több művén élete végéig dolgozott; legismertebb regényét, a két idősíkban játszódó s édesanyja emlékéről szóló Anyám címűt (1928) újra és újra elővette (a 4. javított és átdolgozott kiadását még megélhette…)
Emlékezet
Szülőháza Hódmezővásárhelyen, a Zrínyi utcában volt, Budapesten a Tisza Kálmán tér 15. sz. alatt élt (lakását az ostrom idején bombatalálat érte). Élete végén visszaköltözött Hódmezővásárhelyre (a Kistópart utca 36-ban lakott). Írói munkásságának 30. évfordulóját országosan és Hódmezővásárhelyen is megünnepelték (1943), megkezdték életműsorozata kiadását. Hódmezővásárhelyen, a Dilinka temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006- ban). Születésének 100. évfordulóján, Kistópart utcai lakóháza előtti füves területen, emléktábláját avatták fel (bronz dombormű, Erdős Péter alkotása; a faragott oszlopokat Nagy István készítette, 1990). Néhány művét a Magyar Televízió megfilmesítette (A kenyér; Mihály lovat akar, 1972; A láp, 1973).
Elismerés
Budapest székesfőváros irodalmi nagydíja (Báthory Zsigmond c. történeti drámájáért, 1927), Hódmezővásárhely díszpolgára (posztumusz, 1990).
Főbb művei
F. m.: A fáklya füstölve ég. Elb.-ek. (Bp., 1923)
A juss. Dráma 3 felvonásban. (Bp., 1925)
Ladikon az ősmagyar hazába. Ifj. reg. (Bp., 1925; 2. kiad. 1940)
Fizetni kell. Reg. (Bp., 1926)
A föld. Elb.-ek. (Napkelet Könyvtára. 23. Bp., 1927)
Báthory Zsigmond. Dráma 3 felvonásban. (Bp., 1927)
Anyám! I–II. köt. Reg. (Bp., 1928; Magyart a magyarnak. Magyar regények. 2. kiad. 1937; 3. kiad. 1943)
A láp. Elb. (Budapesti Szemle, 1929)
Meg kell a szívnek hasadni. Reg. (Bp., 1929; I–II. köt. 2. kiad. 1943)
Kétlelkű szerelem. Reg. (Athenaeum Könyvtár. Bp., 1930; 2. kiad. 1944)
A nagy találkozás. Reg. (A Friss Ujság ingyenregénytára. Bp., 1932; új kiad. Tel-Aviv, 1960?)
A fekete bég. Ifj. reg. (A magyar ifjúság könyvei. 9. Bp., 1933)
Mindhalálig. Reg. fiatal leányok számára. Mühlbeck Károly rajzaival. (Bp., 1933)
Vihartvetők. Reg. – Sándorbul embör lesz. Elb. (A magyar irodalom jelesei. Bp., 1933)
A halottak gyorsan lovagolnak. Reg. (Világvárosi regények. Bp., 1934)
A búzát azért learatják. Reg. (Magyart a magyarnak. Magyar elbeszélők. Bp., 1934; 3. kiad. 1944)
A halott szerető. Reg. (Bp., 1934; 2. kiad. 1942; 3. kiad. 1943; németül: Hamburg, 1960)
Kanizsai kaland. Ifj. reg. (A magyar ifjúság könyvei. 17. Bp., 1934)
A vetés megérik. Reg. (Bp., 1934)
Nincs irgalom. Reg. (Bp., 1935; Új magyar regények. 2. kiad. 1941; 3. kiad. 1943)
Anna tekintetes úr. Reg. (Bp., 1937; Új magyar regények. 2. kiad. 1942; 3. kiad. 1944)
Eszter. Dráma. (Bp., 1937)
A gyerek. Reg. (Bp., 1938)
A lélek megmenekül. Reg. (Bp., 1939; 2. kiad. 1944)
Utolsó kaland. Reg. (Bp., 1940; 2. kiad. 1943)
Halovány virág. Reg. (Bp., 1940)
Fekete napok. Reg. (Érdekes regények. Bp., 1941)
Hibások. Színmű 3 felvonásban. (Bp., 1942)
A föld fia. I. köt. A puszta ég alatt. Reg. (Bp., 1941; 2. kiad. 1942)
A legyőzhetetlen ellenfél. Reg. (Érdekes regények. Bp., 1941)
Egy kis boldogság. Reg. (Bp., 1942)
Futóbetyár. Reg. (Bp., 1942)
Az orvos szerelme. Reg. (Bp., 1942)
Vitéz Thury György. Reg. (Bp., 1942)
Halovány virág. Reg. (Bp., 1943; 2. kiad. 1944)
Két huncut öreg. Reg. (Bp., 1943)
A kincs. Reg. Ill. Fáy Dezső. (Nemzeti könyvtár. 85. Bp., 1943)
A láp. Reg. Ill. Litkey György. (Bp., 1943; Nemzeti könyvtár. 114. 2. kiad. 1944)
Sötét hajnal. Reg. (Bp., 1943)
Visszajár a múlt. Reg. (Bp., 1943)
Napfoltok. Színmű. (Bp., 1944)
Nincsenek messze a mezők. Reg. (Bp., 1944)
Subások. Elb.-ek. A bevezető tanulmányt Darvas József írta, a borító Kurucz D. István munkája. (Bp., 1968)
Anyám. Reg. (4. átd. és jav. kiad. Bp., 1972)
B. L. vallomásai. Az interjút készítette, a kötetet összeáll. Szenti Tibor. (Hódmezővásárhely–Szeged, 1998)
színművei: A juss. Dráma 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1925. márc. 20.)
Báthory Zsigmond. Dráma 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1927. jan. 22.)
A csodadoktor. Vígjáték 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1931. máj. 9.)
Az egyetlen asszony. (Bem.: Nemzeti Színház, 1932. febr. 5.)
Üveghintó. Vígjáték. (Bem.: Nemzeti Színház, 1937. márc. 19.)
Eszter. Dráma. (Bem.: Nemzeti Színház, 1937. dec. 17.)
Sasfészek. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1940. febr. 3.)
Hibások. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1942. máj. 9.)
Napfoltok. Színmű. (Bem.: Nemzeti Színház, 1944. jan. 26.).
Irodalom
Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar művészeti lexikon. (Bp., 1938)
B. L. irodalmi munkássága. Bibl. Összeáll. Bognár Júlia, Imolya Imre. (Hódmezővásárhely, 1970)
Grezsa Ferenc: B. L. (Tiszatáj, 1970)
Moldvay Győző: B. L. ballada-novellái. (Kortárs, 1970)
Moldvay Győző: B. L. 80 éves. (Élet és Irodalom, 1970. dec. 18.)
Halálhír. (Népszabadság, 1972. okt. 28.)
Mátrai-Betegh Béla: A láp. B. L. elbeszélésének tévé-változata. (Filmvilág, 1973)
Jankovics József: B. L. (Kortárs, 1973)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Szenti Tibor: B. L. vallomásai. (Bp., 1999)
Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc, Borus Gábor. (Szeged, 2002)
Takács István: B. L. (szineszkonyvtar.hu, 2003)
Hajdú Géza: Mozaikok B. L. életéből. A B. L.-emlékest írott anyaga. (Hódmezővásárhely, 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
