Bitnicz Lajos
matematikus, nyelvész, római katolikus püspök
Született: 1790. július 17. Ják, Vas vármegye
Meghalt: 1871. június 28. Nagykanizsa, Zala vármegye
Család
Sz: apja seborvos volt.
Iskola
Középiskoláit Kőszegen végezte, majd a szombathelyi papnevelő intézetben tanult (1807–1811), pappá szentelték (1813. máj. 9.). A pozsonyi tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1815), az MTA tagja (r.: 1830. nov. 17.; t.: 1847. dec. 23.).
Életút
A szombathelyi líceumban a matematika (1812–1819), a magyar nyelv és irodalom r. tanára (1819–1844) és a líceum igazgatója (1839–1844). Szombathelyi kanonok (1847-től), nagyprépost (1858-tól), bosoni választott püspök (1868-tól).
Jelentős szerepet játszott a Magyar Tudós Társaság megalapításában, részt vett az MTA szervezeti szabályzatát kidolgozó bizottság munkájában (1828. márc. 15.–ápr. 7.). őt választották meg elsőként az MTA akkori IV. (Matematikai) Osztályába.
Vas vm., elsősorban Szombathely és környéke római kori régészetével fogl. ő tette közzé a hg. Batthyány Fülöp által 4500 forintért megvásárolt és a Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM) ajándékozott Petrédy-féle gyűjteményt. Jelentős római érem- és régiséggyűjteményét a Magyar Tudós Társaságra, ill. a MNM-ra hagyta. Jóllehet matematikus volt, de a régészeten kívül elsősorban nyelvészeti munkássága emelhető ki. ő írta az első magyar nyelvű stilisztikai munkát (Magyar nyelvbéli előadás tudománya, 1827), ill. ő írta és szerkesztette az első, modern magyar nyelvészeti kézikönyvet (Magyar nyelvtudomány, 1837). Részt vett – a kéziratban maradt – Matematikai Műszótár összeállításában, szerkesztette a Szombathelyen megjelent Gazdasági Szótárt (1831).
Elismertség
A Boroszlói Tudományos Társaság tagja.
Elismerés
Marczibányi-jutalom (1827).
Szerkesztés
Az első magyar lexikon, a Közhasznú Esméretek Tára munkatársa (esztétikai, régészeti cikkeket és életrajzokat közölt). Írásai a Tudományos Gyűjteményben (1819–1828), a Magyar Tudós Társaság Évkönyvében és az Athenaeumban jelentek meg. Utazási naplóját a Fővárosi Lapok adta ki (1871-ben).
Főbb művei
F. m.: Tentamen publicum e mathesi adplicata. (Szombathely, 1820)
Tentamen publicum e mathesi theoretica et geometria practica. (Szombathely, 1820)
De religionis et philosophia relatione mutua. (Szombathely, 1822)
Magyar nyelvbéli előadás tudománya. (Pest, 1827)
Magyar nyelvbéli figyelmező. (Pest, 1827)
A Szombathelyen felásott … római régiségekről. (Pest, 1829)
Gazdasági szótár. (Szombathely, 1831)
Magyar nyelvtudomány. 1–2. (Szombathely, 1837; 2. jav. és bőv. kiad. Kőszeg, 1848).
Irodalom
Irod.: B. L. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1871)
Szabó Imre: Emlékbeszéd B. L. felett. (Pest, 1872)
Récsei Viktor: Vas megyei írók. (Sopron, 1888)
Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. I–III. (Szombathely, 1929–1935)
Géfin Gyula: Batsányi János és B. L. levelezése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932)
B. L. Összeáll., az életrajzot írta Köbölkuti Katalin. (Szombathely, 1993)
B. L. leveleiből. Sajtó alá rend. Tóth Péter. (Vasi Szemle, 1994)
Szathmári István: B. L., a stilisztika tudósa. (Magyar Nyelv, 1999)
Tóth Péter: Válogatás B. L. kiadatlan leveleiből. (BÁR, 1999)
Tóth Endre: B. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
B. L. emlékezete. Művei bibliográfiájával. Összeáll., a kísérő tanulmányt írta Papp Júlia. (Szombathely, 2007)
Lőcsei Péter: B. L. emlékezete. (Vasi Szemle, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
