Bittera Miklós, hideghéti; 1927-től vitéz
növénytermesztő
Született: 1887. november 12. Pozsony
Meghalt: 1947. március 11. Magyaróvár, Moson vármegye
Temetés: 1947. március 13. Magyaróvár
Temetési hely: Katolikus Temető
Család
Sz: Bittera Károly (1860. Bélvata, Pozsony vm.–1932. febr. Pozsony) reáliskolai r. tanár, guthori Földes Mária. F: 1917-től Buschmann Angéla (1888. aug. 29. Maria-Enzersdorf–1978. jún. 16. Mosonmagyaróvár. Temetés: 1978. jún. 17. Mosonmagyaróvár). Leánya: Bittera Rozmari mikrobiológus.
Iskola
A magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. (1908), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1909), a genfi egyetemen tanult tovább (1909–1910); a talajerő fenntartása trágyázással tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1927).
Életút
Pozsony vármegye közigazgatási gyakornoka (1910), a kolozsvári Gazdasági Akadémia Gazdasági Gyakorlati Tanszéke gyakornoka, tanársegéde (1910–1914), a debreceni Gazdasági Akadémia tanársegéde (1914). Részt vett az I. világháborúban, a harcokban súlyosan megsebesült (1914–1918). Az összeomlás után a magyaróvári Gazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszéke r. tanára (1919–1927), tanszékvezető tanára (1927–1946); gazdasági főtanácsos (1939-től). A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1927–1939), c. ny. rk. tanára (1939–1947).
Győr-Moson és Pozsony vármegyék törvényhatósági bizottsági tagja (1925-től). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (Győr, Moson és Pozsony vármegyék, 1938-tól).
Talajerő-visszapótlással, gyepgazdálkodással, termelésszervezéssel foglalkozott, a magyarországi talajkutatások úttörője. Különösen jelentős eredményeket ért el a szerves és szervetlen trágyák alkalmazási módjának kidolgozása és a korszerű műtrágyázási technikák elterjesztése terén. Írásai H. Bittera Miklós néven is megjelentek.
Emlékezet
Pozsonyban született, tudományos tevékenysége Mosonmagyaróvárhoz kötődik. Mosonmagyaróvárott hunyt el, a helyi temetőben, nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben).
Szerkesztés
A Pozsonyi Gazda szerkesztője (1918). A Cukorrépa (1928-tól) és a Mezőgazdaság és Kertészet c. szaklapok alapító munkatársa (1930-tól).
Főbb művei
F. m.: A kukorica mint szemestermény és mint takarmánynövény. (Gazdasági tanácsadó. 16. Bp., 1921)
Adatok a mák termesztéséhez és kiválasztásához. (Kísérletügyi Közlemények, 1921)
A szén-dioxid felhasználása a gazdasági növények termésének fokozására. (Természettudományi Közlöny, 1921)
A talajoltásról. (Természettudományi Közlöny, 1922)
Növénytermesztéstan. I–II. köt. Akadémiai tankönyv. (Bp., 1922–1923; 2. bőv. kiad. 1928–1930)
A növények táplálása mesterségesen fokozott szén-dioxiddal. (Természettudományi Közlöny, 1923)
Műtrágyázási tanácsadó. (Magyaróvár, 1923; 2. kiad. Bp., 1925; 3. bőv. kiad. 1926)
Szerves trágyák. Az istállótrágya, a zöldtrágya és a komposzt. (Gazdasági tanácsadó. 23. Bp., 1924; 2. kiad. 1929)
Talajismereti jegyzet. (Gazdasági akadémiai jegyzetek. Bp., 1924)
Kender és len. (Gazdasági tanácsadó. 26. Bp., 1925)
A trágyalé kezelése és használata. (Bp., 1925)
„Stimuláló” hatású trágyaszerek. – A szamóca műtrágyázása. (Természettudományi Közlöny, 1925)
Újabb foszforsav-trágyák. (Az OMGE kiadása. Bp., 1926)
A mák kukacosodása. – Néhány újabb trágyázási kérdés tisztázása. (Természettudományi Közlöny, 1926)
Gazdasági növényeink trágyázása. (A falu könyvtára. 37. Bp., 1927)
Növénytermelési kísérletek berendezése és végrehajtása. (Magyaróvár, 1927)
Újabb foszfortrágyákkal szerzett tapasztalataink. (Gazda, 1927)
Műtrágyák és műtrágyázás. (Gazdasági tanácsadó. 29. Bp., 1928)
A szuperfoszfát jelentősége és gazdasági alkalmazása. Gyakorlati gazdák számára. E. G. Doerrell munkájának felhasználásával írta B. M. (Magyaróvár, 1928)
Időszerű trágyázási kérdések. (Gazda, 1928)
Getreide-, Wein-, Obst- und Pflanzenbau. (Landwirtschaftlicher Ratgeber. 1. Bp., 1929)
A gyakorlati műtrágyázásról. (Kolozsvár, 1929)
A szalmatrágya. Mesterséges istállótrágya. 2 táblával. (Cukorrépa [folyóirat], 1929 és külön: Bp., 1929)
A szuperfoszfát jelentősége és gazdasági alkalmazása. (Bp., 1929)
Répatermesztés. (Gazdasági tanácsadó. 32. Bp., 1929)
Gazdasági zsebkönyv az 1930. éve. Szerk. Gróf Bélával. (Bp., 1929)
Gazdasági zsebkönyv az 1931. éve. Szerk. Gróf Bélával. (Bp., 1930)
A szuperfoszfát használata tekintetében felmerült alaptalan aggodalmak Csehszlovákiában. (Cukorrépa [folyóirat], 1930)
A magyaróvári főhercegi uradalom permetező öntözései. Sárkány Bélával. 4 táblával. (Újabb tanulmányok az öntözésről. Bp., 1933)
A magyar zöldségmozgalom célkitűzései. (Természettudományi Közlöny, 1933)
Zöldmezőgazdálkodás. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XLI. vándorgyűlésének munkálataiból. Pécs, 1934)
Rét és legelő. (Köztelek Gazdasági Könyvtár. 20. Bp., 1935)
A talajerő fenntartása és a mezőgazdaság válsága. (Az Országos Mezőgazdasági Kamara Talajtani és Műtrágyázási Osztályának kiadványai. 3. Bp., 1935)
A talaj termőerejének fentartásáról és a műtrágyázásról. Többekkel. (Az Országos Mezőgazdasági Kamara Talajtani és Műtrágyázási Osztályának kiadványai. 8. Bp., 1936)
Műtrágyázási útmutató. Fabricius Endrével és Kerpely Kálmánnal. (Az OMGE kiadványa. Bp., 1937)
Növénytermesztési politika. (Magyaróvár, 1937)
Tavaszi trágyázás egy csapadékos esztendő után. (Bp., 1938)
Gazdálkodási viszonyok néhány Moson vármegyei községben. (Mosonmagyaróvár, 1940)
A zöldmezőmozgalom feladatai a Kisalföldön. (Cukorrépa [folyóirat], 1941)
A zöldmezőgazdálkodás eddigi eredményei. (A József Nádor Műszaki és Gazdasági Egyetem előadásaiból. Bp., 1941)
Tájékoztató az ipari növények kötelező termesztéséről. Elek Péterrel és Mihály Bélával. (Bp., 1942)
Gazdasági növények termesztése. Manninger Gusztáv Adolffal. (A gazda aranykönyvei. 4. Bp., 1943)
Olajnövények termesztése. A budapesti rádióban elhangzott előadás-sorozat. (Bp., 1944).
Irodalom
Irod.: B. M. (Köztelek, 1933)
Varga János: 100 éve született B. M. (Növénytermelés, 1987)
Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1987–1989)
Varga János: Megemlékezés B. M. professzorról. (Acta Ovariensis, 1989)
Menyhért Zoltán: Ötven éve halt meg B. M. (Növénytermelés, 1997)
B. M. (Acta Agronomica Ovariensis, 1998)
Enzsöl Imre: B. M. (Híres embereink. Mosonmagyaróvár 60 éve. 1939–1999. Szerk. Szentkuti Károly. Mosonmagyaróvár, 1999)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai. B. M. (Agrofórum, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
