Blaha Béla

Született: 1915. október 29. Hódoscsépány, Borsod vármegye
Meghalt: 1970. március 27. Budapest
Temetés: 1970. március 31. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr

Család

Sz: Blaha István vájár, Róth Valéria. Tizenhárman voltak testvérek. F: Fifik Julianna.

Fia: Blaha Béla (1944–) bányamérnök, a Magyar Szénbányászati Tröszt munkatársa, a Komárom megyei Rendőr-főkapitányság III/II. Osztálya szigorúan titkos állományú tisztje.

Iskola

Négy elemit és két polgári osztályt végzett. A II. világháború után kéthónapos pártiskolát (1948), egyéves pártfőiskolát (1951) és bányaipari technikumot végzett (1961).

Életút

Napszámos (1930–1933), a királdi bányaüzem csillése, segédvájára (1933–1938), vájára (1938–1939). A VIII. utászzászlóaljnál katonai szolgálatot teljesített (1939–1941; 1940-ben részt vett az észak-erdélyi bevonulásban); póttartalékosként ismét behívták, a műszaki aknászokkal a keleti fronton harcolt (1941–1943; 1943-ban a Don-kanyarból tért vissza alakulatával).

 

A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége tagja, a szakszervezet királdi csoportjának elnöke (1938–1939), a frontról való hazatérése után a helyi bányászmozgalmak egyik vezetője: a tizenkét órás munkaidő és a rossz ellátás miatti tiltakozások szervezőjeként csendőri felügyelet alá helyezték (1944 tavasza). A nyilas hatalomátvétel után a katonai mozgósításnak nem tett eleget, a szovjet csapatok megérkezéséig a bányában rejtőzött. Az MKP tagja (1944. dec.), a királdi alapszervezet, az üzemi pártvezetőség tagja. A Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezete országos nagyválasztmányának tagja és királdi csoportjának elnöke (1945–1946), ózdi kerületi (1946–1947), Borsod-Gömör vármegyei titkára (1947–1948). Az MKP Borsod-Gömör Vármegyei, ill. az MDP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága Ipari Osztályának vezetője (1948–1950), a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára (1951. júl.–1966. dec.), elnökségi tagja (1967–1970), a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) elnöke (1966. dec. 19.–1970. márc. 27.). A Központi Népi Ellenőrző Bizottság (KNEB) tagja (1958. jan. 29.–1969).

Az MSZMP KB tagja (1959. dec. 5.–1966. dec. 3.), Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista, 1958. nov. 16–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.); az Országgyűlés Munkaügyi (1958–1963) és Ipari Bizottságának titkára (1963–1967).

Emlékezet

Hódoscsépányban született, az Ózdi medencében lévő királdi bányaüzemben dolgozott bányászként.

A II. világháború után Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Temetésén a SZOT nevében, Földvári Aladár alelnök, a bányászszakszervezet nevében Simon Antal főtitkár, az Ózdvidéki Szénbányák nevében Lőcsei Lajos búcsúztatta. Róla nevezték el a királdi Blaha Béla Lakótelepet.

Elismerés

Munka Érdemrend (1955), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1965), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020