Böhm Ferenc
bányamérnök
Született: 1881. január 23. Pécs
Meghalt: 1940. július 1. Budapest
Család
Sz: Böhm Emánuel, Pammer Erzsébet.
Iskola
Középiskoláit Pécsett végezte, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán bányamérnöki okl. szerzett (1903).
Életút
Az animai szénbánya és a nagybányai és óradnai ércbányák gyakornoka (1903–1906), a M. Kir. Földtani Intézethez beosztott bányamérnök (1906–1907), az erdélyi földgázkutatások irányítója (1907–1919); közben a Pénzügyminisztériumban (PM) a kincstári bányászat műszaki vezetője (1916–1918), az összeomlás után a PM Fémbányászati Osztályának vezetője (1918–1920). A Magyar Földgáz és Kőolajkutató Szindikátus vezetője (1921–1924), majd visszarendelték a PM-be, ahol a Bányászati Főosztály vezetője (1925–1935). Az Állami Kőszénbányászat igazgatója (1935–1940).
A magyarországi kőolaj- és földgázkutatás megalapítója. Tudományos pályafutásának kezdetén részt vett az ország részletes geológiai feltérképezésében (1906–1907), majd Németországban a kálisó- és kőolajbányászatot (1908), Észak-Amerikában a földgázkitermelést és -felhasználást (1910), Romániában a kőolajbányászatot tanulmányozta (1911). Az USA-ban szerzett tapasztalatai alapján elsőként ismerte fel az erdélyi földgázterület szerkezetének gyűrődéses jellegét, s kezdeményezte az erdélyi földgázkutatás megindítását, továbbá nevéhez fűződik a mezőségi, a morvamezői, az Egbell környéki és a horvátországi bujevicai földgázleletek feltárásának megkezdése (1907–1918; ezek közül a legjelentősebb a mezőségi Nagysármás és Kissármás határában felfedezett földgáz volt). Az I. vh. után vezető szerepet játszott a nagyalföldi szénhidrogén-kutatás megszervezésében és elindításában, az 1920-as években az Anglo–Persian Oil Company Ltd. és a Hungarian Oil Syndicate kutatásainak irányítója, majd minisztériumi főosztályvezetőként újraindította a komlói és a recski kőszénbányászatot, ill. az ő tervei alapján szervezték át a bányászati szakoktatást (1925-től; a Sopronba áttelepített főiskolán 1933-ban avatták az első doktorokat!). Később, fáradozásainak eredményeképp a European Gas and Electric Company koncessziót nyert a dunántúli szénhidrogén-kutatásra (1933).
Emlékezet
Hagyatékát a Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE) irattára őrizte. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004). Róla nevezték el Pétfürdőn a Böhm Ferenc utcát.
Elismertség
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egylet (OMBKE) választmányi tagja.
Főbb művei
F. m.: Reambuláció Csetnek és Henckó között. (M. Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1906)
A Nagysármás és Kissármás községek határában végzett mélyfúrások. (Jelentés az erdélyi medence földgáz-előfordulásai köréből. 2. Bp., 1911)
A kissármási gázkút tömítése. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1912)
A földgázkérdésről. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1916)
Ásványolaj-, földgáz- és sóbányászat. (Technikai fejlődésünk. 1867–1927. Bp., 1928)
Az első doktoravatások a soproni főiskolán. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1933)
Ásványolaj- és földgázbányászat Magyarországon 1935-ig. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1939).
Irodalom
Irod.: Vitális István: B. F. emlékezete. (Hidrológiai Közlöny, 1940)
B. F. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1940)
Emszt Kálmán: B. F. emlékezete. (Hidrológiai Közlöny, 1941)
Papp Simon: Emlékbeszéd B. F. választmányi tag felett. (Földtani Közlöny, 1941)
Tóth János: B. F. élete és munkássága. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1982)
Alliquander Ödön: Emlékezés B. F.-re, születésének századik évfordulóján. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1988)
Kiss Csongor: B. F. (Élet és Tudomány, 2006. 3.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
