Bölöny József, nagybölöni
jogász
Született: 1903. május 26. Kismarton
Meghalt: 1990. augusztus 21. Budapest
Család
Sz: Bölöny Ödön gazdatiszt, Faludy Mária. Özvegy. Fia: Bölöny József kertész; leánya: Takács Józsefné Bölöny Mária klinikai laboratóriumi asszisztens és Bölöny Eszter nőiszabó.
Iskola
A pécsi főgimnáziumban éretts. (1921), a bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1925), bírói és ügyvédi vizsgát tett (1930), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar közjog egész tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (Pécs, 1938 és Bp., 1947).
Életút
Budapesten ügyvédgyakornok (Gerlóczy Endrénél, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettesénél, 1930–1933), egyéni ügyvéd (1933–1948). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1938–1943), ny. rk. tanára (1943–1948); egyúttal a szabadkai jogakadémián a magyar közjog r. tanára (1941–1945). A bp.-i Ügyvédi Kamara és a Kúria Ügyvédi Tanácsának tagja (1945–1948), a Népbíróság közjogi szakértője (1945–1946). Megfosztották egyetemi tanári címétől (1948), alkalmi lektorálásokból, szerkesztői munkákból, szakfordításokból élt.
A két vh. között közjogi kérdésekkel fogl., Magyar Közjog (1942–1943) c. alapmunkája a közjog egészét felölelő, modern beosztású és szemléletű klasszikus egyetemi tankönyv. Élesen szembeállt a kormányzói jogkör kiterjesztésére irányuló törekvésekkel, részletesen bírálta a tervezett (és elvetett 1940. nov. 18.-ai) alkotmányreformot, s bebizonyította, hogy a parlament korporációs alapon álló átalakítása ellentétes a magyar alkotmány alapelveivel és a jogfejlődéssel. Levélben hívta fel a figyelmet a Jugoszlávia megtámadását bevezető kormányzói kiáltvány közjogi tévedéseire és a támadás megokolására csoportosított érvek tarthatatlanságára (1941. ápr.), majd levelet írt F. D. Roosevelt amerikai elnöknek a Bárdossy-féle hadüzenet közjogi érvénytelensége érdekében (1941). Az 1940-es években kultúrtörténeti jelentőségű vitát folytatott a Baráth Tibor-féle szélsőjobboldali történelemszemlélettel. A Magyar Nemzet vezércikkírójaként igen jelentős közéleti hatást fejtett ki egy német- és nyilasellenes nemzeti ellenállás érdekében. Magyarország német megszállása után illegalitásba vonult, részt vett a nagytétényi deportáló táborból való fogolyszabadításban, a nyilasok elfogták, de megszökött (1944 végén). Az illegális Kettőskereszt Szövetség vezetője (1944), a Magyar Front alapító tagja, a polgári ellenállás összehangolására alakított Magyar Társaskör főtitkára, ügyvezető elnöke (1944–1945). A II. vh. után az Ideiglenes Nemzetgyűlés felkérésére részt vett számos alaptörvény (az államhatalom ideiglenes gyakorlásáról, az államfői jogkörről, a köztársaságról szóló törvény stb.) kidolgozásában. Közjogi szakértőként részt vett a Bárdossy-perben (1945–1946): szakértői véleménye különösen az orosz hadüzenet elbírálása kérdésében döntő jelentőségű volt. Különösen jelentős a magyarországi választások, ill. a magyarországi kormányok történetét feldolgozó lexikográfiai és kormányzattörténeti tevékenysége. A nyugati magyarság életrajzait összefoglaló lexikona kéziratban maradt.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (1947).
Szerkesztés
A Magyar Nemzet állandó vezércikkírója, a Politikai Hullámok c. rovat vezetője (1938–1942). Közjogi cikkei és közéleti vitairatai a II. vh. után elsősorban a Kis Ujságban jelentek meg (1945–1947). A Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottságának tagja (1945–1948), a Századok rovatvezetője (1968–1973).
Főbb művei
F. m.: Királyi hatalom és kormányzói jogkör. (Bp., 1933)
Alkotmányjogi értekezlet és oktrojált választójog. (Bp., 1935)
A kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdéséhez. Közjogi tanulmány. (Bp., 1936)
Vita a kormányzói jogkörről. (Az ország útja, 1937)
Az 1937:XIX. t. c. a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról. A törvény rendelkező részének, indoklásának és a javaslat parlamenti tárgyalásának ismertetése, közjogi bírálata és tanulságai. (Bp., 1937)
Mentelmi jog. Monográfia. (Bp., 1937)
Ideiglenes államjogi berendezésünk jogalapja. (Bp., 1938)
A mentelmi jog de lege ferenda. (Jogállam, 1938)
Összeférhetetlenségi és mentelmi jog. (Bp., 1938)
Vita az országgyűlés feloszlatásának törvényességéről. (Bp., 1939)
A román alkotmányok és a kisebbségi kérdés. (Pécs, 1940)
A kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírálata. (Magyar Közigazgatás Könyvtára. 12. Bp., 1940)
Történelmi alkotmányunk és a ’48-as fejlődés. (Magyar Közigazgatás Könyvtára. 14. Bp., 1941)
A magyar közjog időszerű kérdései. 1–2. (Bp., 1941–1942)
A kormányzói méltóság a magyar alkotmányban. (Nagymagyarország könyvtára. 3. Bp., 1942)
Magyar közjog. 1–3. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1942–1943)
Jogalkotás a magyar demokráciában. (Bp., 1945)
Történelmünk a jogalkotások tükrében. Sarkalatos honi törvényeinkből. Összeáll. Beér János, Csizmadia Andor. A rendeleteket vál. B. J. (Bp., 1966)
Pihent szemmel – az olvasó érdekében. 1–6. (Századok, 1968–1972)
Közös miniszterek–horvát bánok–fiumei kormányzók. 1867–1918. (Bp., 1977)
Magyarország kormányai. 1848–1975. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. Levéltártan és történeti forrástudományok. 1–2. kiad. Bp., 1978)
Sacra Regni Corona. (Történelmi Szemle, 1978)
Gondolatok az archontológiáról és a kritikáról. (Levéltári Szemle, 1978)
Magyarország kormányai. 1848–1987. Csatolva: közös miniszterek, horvát bánok, fiumei kormányzók. (3. bőv. kiad. Bp., 1987)
Magyarország kormányai. 1848–1992. Az 1987–1992. közötti időszakot feldolgozta és a kötetet sajtó alá rendezte Hubai László. (4. bőv. és jav. kiad. Bp., 1992)
Magyarország kormányai. 1848–2004. Az 1987–2004. közötti időszakot feldolgozta és a kötetet sajtó alá rendezte Hubai László. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
kéziratban: Magyarok a nagyvilágban. Életpályák századunkból. (1974–1981)
ford.: Labriola, A.: Tanulmányok a történeti materializmusról. (Bp., 1966).
Irodalom
Irod.: Molnár Kálmán: Véleményes jelentés a magyar közjogból magántanári képesítést kérő B. J. irodalmi munkásságáról. (Pécs, 1938)
Kékkői László: B. J. (Szécsényi Honismereti Híradó, 1990)
Józsa György Gábor: Ma temetik B. J.-et. (Magyar Nemzet, 1990. 204.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
