Börtsök Samu
festőművész
Született: 1881. március 15. Tápiószele, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1931. június 19. Budapest
Család
F: Rhédey Gabriella.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen Beöthy Zsoltnál művészettörténetet, Alexander Bernátnál esztétikát hallgatott, majd jogot tanult (1900–1902). Jogi tanulmányait megszakítva a nagybányai festőiskolát látogatta (1902–1908); közben Ferenczy Károly magániskolájában is tanult, ill. ismereteit párizsi, müncheni és bécsi tanulmányútjain egészítette ki (1906).
Életút
Tanulmányai befejezése után Nagybányán telepedett le, s élete utolsó évét leszámítva itt élt és alkotott (1908–1930). A nagybányai festőiskola tanára (1925–1930). A nagybányai művésztelep hagyományait híven követő kismesterek egyik jellegzetes képviselőjeként elsősorban tájképeket festett; kedvelt témája volt a téli boglyás táj, a Veresvízről a Ligetre tekintő gyümölcsöskertje, s a közeli mezők, dombok, a Kereszthegy határolta nagybányai táj. A természet ünnepélyességét, szemléletességét („a természet vasárnapja”) kívánta megörökíteni. Korai munkái Hollósy Simon hatását követik, későbbi alkotásai Szinyei Merse Pál munkásságának ismeretét bizonyítják. Tájképein kívül néhány fej- és alaktanulmánya és csendélete is ismert. Különösen értékes művészetszervezői és -pedagógiai tevékenysége. Az országváltás után sokat tett azért, hogy a nagybányai festőiskola, valamint a helyi művészképzés megmaradjon. Réti István felkérésére elkezdte a nagybányai művészet dokumentumainak rendezését, a kolónia művésztagjai életrajzainak összegyűjtését (1922-től).
A Nagybányai Festők Társaságának alapító ügyvezető elnöke (1911–1930).
Emlékezet
Nagybányán az elsők között kapott műtermet, ahol a kortársai általában csak „a boglyás festőnek” nevezték. Szinyei Merse igen jó véleménnyel volt képeiről. Súlyos betegsége miatt Budapestre költözött, ott is hunyt el. A főváros díszsírhelyet adományozott neki, s ravatalára ráborították a Munkácsy-leplet. Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) és a bp.-i Szépművészeti Múzeum őrzi.
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni: Kolozsvár (1925 és 1931)
csoportos: Műcsarnok (Budapest, 1907)
Nagybánya (1912; 1923; 1924; 1925; 1929).
Főbb művei
F. m.: szerk.: A Nagybányai Jubiláris Képkiállítás illusztrál katalógus. Szerk. Réti Istvánnal. (Nagybánya, 1912)
festményei: Tanyaház; Házikó; Szénaboglyák (1910)
Márciusi napsütés (1912)
Nyári reggel (1912)
Vizes árok (1914)
Nagybánya télen (1914)
Havas boglyák (1914)
Kora tavasz (1916)
Havas boglya (1917).
Irodalom
Irod.: Kende Jakab: B. S. (Művészeti Szalon, 1920)
P. F.: Az erdélyi művészet vesztesége. B. S. halála. (Művészeti Szalon, 1931)
Réti István: A nagybányai művésztelep. (Bp., 1954; 3. kiad. 1996)
Murádin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. (Miskolc, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
