Börzsönyi Mátyás
orvos, patológus
Született: 1937. július 24. Galsa
Meghalt: 1992. április 28. Budapest
Család
Családja a II. vh. után, 1947-ben települt át Szlovákiából Salgótarjánba. Sz: Börzsönyi Sándor, Rákossy Erzsébet tanítónő. Testvére: Börzsönyi Péter. F: 1960-tól Komora Valéria orvos, fül-orr-gégész, audiológus. Fia: Börzsönyi Péter (1968–) és Börzsönyi Balázs (1971–).
Iskola
Általános és középiskoláit Salgótarjánban végezte, a Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1955), a BOTE-n ált. orvosi okl. szerzett (1961), közegészségtani-járványtani (1963), kórbonctani-kórszövettani (1964), toxikológus szakorvosi vizsgát tett (1990); az orvostudományok kandidátusa (1974), doktora (1982).
Életút
Az Esztergomi Városi Kórház gyakornoka (1961), a Tatabányai Megyei Kórház Kórbonctani Osztályának segédorvosa (1961–1964), az Orvostovábbképző Intézet Kórbonctani és Kórszövettani Tanszékének egy. tanársegéde (1964–1969); közben a londoni Chester Beatty Research Institute citogenetikai laboratóriumának WHO-ösztöndíjas vendégkutatója (1968–1969). A BOTE, ill. a SOTE I. sz. Kórbonctani Intézet egy. tanársegéde (1970–1971), egy. adjunktusa (1971–1973), az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Morphológiai Osztály tud. osztályvezetője (1973–1986), főigazgató-helyettese (1986–1992). A SOTE c. egy. docense (1977–1982), c. egy. tanára (1982–1992). Az MTA–TMB-n Lapis Károly aspiránsa (1966–1969).
Kísérletes patológiával, kísérleti tumorok kemoterápiájával fogl., elsősorban a daganatos betegségek hisztopatológiáját vizsgálta. Magyarországon az elsők között tanulmányozta a környezetszennyező vegyi anyagok – elsősorban a levegőt és a vizeket szennyező peszticidek – daganatkeltő hatásait. Elsőként írta le a daganatkeltő ún. N-nitrózó vegyületek prekurzorokból történő képződését. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el az ún. xenobiotikumok definitív daganatkeltő vagy prekurzor szerepének tisztázása terén.
Elismertség
A Magyar Onkológusok Társasága elnökségi tagja (1970-től), a Magyar Patológusok Társasága vezetőségi tagja (1975-től), a Magyar Higiénikusok és a Magyar Immunológusok Társasága tagja. A Nemzetközi Patológiai Akadémia tagja, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség tanácsadója. Az Európai Patológusok Társasága és az Európai Rákkutató Társaság végrehajtó-bizottságának tagja (1972-től).
Elismerés
Krompecher Ödön-emlékérem (1989).
Főbb művei
F. m.: Adat a tápcsatorna fejlődési rendellenességeinek kliniko-pathológiai értékeléséhez. Szabó Zsolttal. (Gyermekgyógyászat, 1963)
Adatok a struma congenita aetiopathogeneziséhez. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1964)
Autoradiográfiás metodika felhasználása az immunológiában. Lapis Károllyal. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1969)
A peripheriás vér lymphocytáinak heterogenitása elektrophoretikus mobilitásuk alapján. Davies, A. J. S.-szel, Forrester, J. A.-val. (Rheumatológia, Balneológia, Allergológia, 1970)
Daganatgátló cukoralkohol-származékok hatása a primer immunválaszra. Kand. értek. (Bp., 1973)
Introduction of Malignant Lymphomas in Swiss Mice by N-nitroso Compounds Formed in vivo. Csík Mártával. (International Journal of Cancer, 1975)
Formation and Biological Effect of N-nitroso Compound from Piperazine Pesticide Triforine. (Environmental Aspects of N-nitroso Compounds. IARC Science Publications, 1978)
Mutagén anyagok kimutatása az Ames-féle Salmonella/mikroszóma-teszttel. Többekkel. (Egészségtudomány, 1978)
Daganatkeltő N-nitroso vegyületek keletkezése in vivo és az emberi környezetben. Pintér Alánnal. (Magyar Onkológia, 1979)
Környezetünkben előforduló daganatkeltő anyagok. Többekkel. (Bp., 1979)
Intracitoplazmatikus membránszerű struktúrák indukált egér limfómákban. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1979)
Daganatkeltő N-nitrozovegyületek keletkezése prekurzorokból. Doktori értek. (Bp., 1981)
Carcinogen N-nitrózó vegyületek keletkezése peszticidekből. Pintér Alánnal. (Környezetünkben előforduló daganatkeltő anyagok. Bp., 1981)
Mutagenicity of N-nitroso Pyridinol Carbamate with the Salmonella Mammalian Microsome Test. Többekkel. (International Journal of Cancer, 1981)
Incidense in Enteritis of Enterobacteriase Isolates Possessing Human Colonization Factor Antigen. Czirók Évával, Csík Mártával. (Acta Microbiologica, 1981)
Az epe szerepe az 1,2-dimetilhidrazin-indukálta vastagbéldaganatok kialakulásában, patkányban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989).
Irodalom
Irod.: Schaff Zsuzsa: Búcsúzunk B. M.-tól. (Magyar Onkológia, 1992)
Pintér Alán: B. M. (Egészségtudomány, 1992).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
