Böszörményi Jenő
gépészmérnök
1881-ig Goldhammer
Született: 1872. április 23. Érkeserű, Bihar vármegye
Meghalt: 1957. augusztus 8. Budapest
Család
Sz: Goldhammer Lipót biztosítási intézeti főügynök. Fia: Böszörményi Miklós (1914–2002) orvos, tüdőgyógyász.
Iskola
A zürichi műszaki egyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1893).
Életút
A bp.-i Danubius Gép- és Hajógyár, majd a Ganz és Társa Gyár mérnöke (1893–1896), a Fegyver- és Gépgyár gépszerkesztő mérnöke (1896–1898), uo. a gyár dízelmotor-konstrukciós irodájának vezetője (1898–1902). A Société Anonyme Westinghouse autógyár Le Havre-i üzemének mérnöke, főmérnöke (1902–1908), a Westinghouse londoni megbízottja (1908–1909), a Westinghouse gyár aradi főmérnöke, műszaki igazgatója (1909–1911). A bp.-i Benz Magyar Automobil és Motorgyár Rt. műszaki igazgatója (1911–1915), az aradi MARTA Auto Rt. műszaki igazgatója (1915–1919). A Magyar Állami Vas- és Gépgyár tanácsadója (1924–1925), a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) műszaki igazgatója (1925–1931).
Az első magyarországi dízelmotor-konstrukciós iroda megszervezője, az első magyar dízelmotor tervezője (a Magyar Cukoripari Rt.-nek, 1899-ben). 1902-től elsősorban benzinmotorok tervezésével fogl., részt vett a Westinghouse-gyár népszerű francia automobiljainak tervezésében. Később a Westinghouse megbízta a gyár aradi vállalatának vezetésével, ahol gépkocsikon kívül teherautókat és autóbuszokat tervezett. Miután a Westinghouse-gyár Aradon csődbe ment, kezdeményezte, hogy a vállalatot átvegye az osztrák Daimler és a Magyar Ruggyantaárugyár (MARTA Auto Rt. néven, 1915-ben). Az 1920-as években ő indította el a Magyar Általános Gépgyárnál az abban az időben rendkívül népszerű Magomobil és Magosix (ill. Supermagosix) autótípusok sorozatgyártását; ezek voltak az első, sorozatban gyártott magyar autók.
Emlékezet
Rudolf Diesel csak két évvel korábban tervezte meg az első, róla elnevezett dízelmotorját. Elismerése jeléül a Böszörményi által tervezett motort Ungarische Bauart-nak (= magyar típus) nevezte, ma is így hívja azt a technikatörténet. 1901-ben, a Fegyver- és Gépgyárban folyó motorgyártás annyira megelőzte a világ többi országát, hogy az augsburgi Diesel Rt. mintaként ajánlotta azt Angliának.
Szerkesztés
Az Automobil (1907-től) és a Honi Iparc. lapok munkatársa (1908-tól).
Főbb művei
F. m.: Az automobil-mótorok – A luxus-automobilok alváza. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1909)
Tökéletesítések a benzin-elektromos vasúti mótoros kocsik szerkesztésén. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1911)
Budapest közlekedési bajai és a mótoromnibusz. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1912)
A budapesti autóbuszkérdésről. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1913)
A magyar személyautóipar feltámasztása nemzeti érdek. (Honi Ipar, 1937).
Irodalom
Irod.: Balogh Artur: Adalékok a Diesel-motor történetéhez, különös tekintettel a magyar mérnökök szerepére. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
Balogh Artur: B. J. és a Diesel-motor. (MTA VI. Osztálya Közleményei, 1966)
Balogh Artur: B. J. (Műszaki nagyjaink. 1. köt. Bp., 1967)
Velich István–Fogarasi Gábor: Régi magyar autótípusok. (Bp., 1988).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013