Ajtay Zoltán,vajasdi
bányamérnök
1942-ig Ajtai Zoltán Endre
Született:1900.február11.Zilah,Szilágy vármegye
Meghalt:1983.december3.Budapest
Temetés:1983.december16.Budapest
Temetési hely:Farkasrét
Család
Nagyszülei, apai: Ajtay Albert (1851–1891. Kémer, Szilágy vm.) főszolgabíró, Ajtay Ferenc és Jakab Jozefin fia és Virágh Katalin (1845–1886). Ajtay Ferenc, [ifj.] Ajtay Sámuel és somlói Szilágyi Ágnes fia és [id.] Ajtay Sámuel (†1789) és Bölöni Éva unokája. [id.] Ajtay Sámuel testvére: Ajtay András (1721–1760). Ajtay Andrástól származik a vajasdi Ajtay család másik ága. vajasdi Ajtay András unokája: [ifj.] Ajtay György (1795–1872). [ifj.] Ajtay György, sepsiszentiváni Henter Anna voltak vajasdi Ajtay Miklós (1899–1987) újságíró, író, esztéta dédszülei.
Ajtay Albert 2. felesége: ehrenfeldi Krausz Regina.
Szülei: Ajtay Endre (1871–1931. máj. 5. Zilah. Temetés: 1931. máj. 7. Zilah, Református Temető) vármegyei tisztviselő, számvizsgálótiszt, Száva Teréz.
Ajtay Endre testvérei: Ajtay Béla (1872–) és Ajtay Jenő (1880–1926. nov. 6. Debrecen) magyar kir. számvevőségi főtanácsos, a debreceni államrendőrségi kerület számvevőségi főtanácsosa,
féltestvérei: dr. Ajtay Ferenc (1890. márc. 9. Kémer–1945. okt. Focsani hadifogolytábor, Románia) jogász, Szilágy megyei ügyész, majd a szilágysomlyói járásbíróság elnöke, a szilágysomlyói Magyar Párt városi titkára és dr. Ajtay Sándor (= Ajtay Sándor Albert, 1891. júl. 9. Szilágysomlyó, Szilágy vm.–1959. aug. 21. Bp. Temetés: 1959. aug. 27. Farkasrét) erdőmérnök, a debreceni állami erdők halápi erdőgondnoksága, majd a soproni erdőhivatal vezetője.
Testvérei: Versényi/Werner Károlyné Ajtay Erzsébet (1897. júl. 8. Zilah), dr. Németh Zoltánné Ajtay Katalin és Ajtay Margit.
Felesége: 1930. márc. 3.–1983. dec. 3.: Simkó Klára (1905. jan. 17. Jánok, Abaúj-Torna vm.); Simkó János és Fecske Anna (†1941. szept. 16. Torna. Temetés: 1941. szept. 18. Torna, Katolikus Temető) leánya.
Gyermeke, fia: Ajtay Zoltán (1931. okt. 2. Bp.–1956. jan. 17. Bp. Temetés: 1956. jan. 21. Farkasrét) építészmérnök.
Ajtay Zoltán hivatalosan Ajtai Zoltán Endre néven született, írásai Ajtay és Ajtai névváltozattal is megjelentek. A Belügyminisztérium 1942-ben hivatalosan is igazolta, a vajasdi előnevű nemességét, ezután elsősorban Ajtay Zoltán néven jegyezte dolgozatait, jóllehet a napisajtóban és a szakfolyóiratokban gyakran még Ajtai Zoltán (Ajtai Zoltán Endre) néven is szerepelt.
Iskola
A zilahi református Wesselényi Kollégiumban éretts. (Ajtai Zoltán Endre néven, 1918), osztálytársa volt – többek között – Kincs Elek (1897–1978) irodalomtörténész; majd Kolozsvárott és Petrozsényben tartalékos tiszti tanfolyamot is végzett.
A soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán bányamérnöki okl. szerzett (1926), a műszaki tudományok kandidátusa (1958).
Életút
A Hungária Kőszénbánya Rt. környei üzeme (tatai és pilisi szénmedence) gyakornoka (1923–1926), bányamérnöke, majd uo. a pilisszentiváni üzem üzemvezető főmérnöke (1926–1936). A Magyar Bauxitbánya Rt. főmérnöke, bányaigazgató mérnöke (1936. ápr. 1.–194. dec. 31. [megszakítással]), a Pilisi Szénbányák Rt., Pilisszentiváni Bányaüzemének főmérnöke (1946. jan. 1.–1947. dec. 31.), a Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalat vezérigazgatója (1948. jan. 1.–1950. dec. 31.).
A Bánya- és Energiaügyi Minisztérium (BEM) Szénbányászati Főosztályának (1951. jan. 1.–1953), a Szénbányászati Minisztérium, ill. a Nehézipari Minisztérium (NIM) Műszaki Fejlesztési és Gépesítési Főosztályának vezetője (1953–1955. jún. 30.), a Bányászati Kutató Intézet (BKI) igazgatója (1955. júl. 1.–1966. aug. 31.), nyugdíjazták (1966. szept. 1-jétől).
Bányahidrológiával és -védelemmel foglalkozott, jelentős szerepet játszott a hazai bauxitbányászat megszervezésében és fejlesztésében. Számos találmánya közül a legismertebb egy újtípusú jövesztőkaros fejtő-rakodógép (Szilárd Józseffel, 1950, a találmányt 1949. máj. 30-án nyújtották be, 1950. ápr. 4-én helyezték üzembe).
A II. világháborút követő újjáépítés, majd a még 1948-ban meghirdetett ún. ipari-országgá fejlesztés programja mind több szenet igényelt. Ehhez több előkészített fejtés kellett, aminek alavető feltétele a nagyobb mennyiségű vágathajtás, vagyis a legfontosabb fejlesztés a szénbányászatban a vágathajtás gépesítése volt, ami lehetővé tette a kellő számú és homlokhosszúságú fejtések időben történő előkészítését. A tapasztalatok szerint a vágathajtási sebességnek kétszeresének kellett lennie a fejtési sebességnek. Ezt az igényt elégítette ki az Ajtay Zoltán bányamérnök és Szilárd József gépészmérnök által tervezett, kikísérletezett. legyártott, majd használatba vett első magyar bányafejtőgép, azaz az F-típusú fejtőgépcsalád (az F-2-től az F-8 jelűig). Jelentős újítása volt még a tatabányai XII. aknai vízbetörés elzárásához alkalmazott faszegmentesekből készített gömbgát.
A BKI igazgatójaként nevéhez fűződik az intézet központi székházának felépítése, az ércelőkészítő- és az izotóplaboratórium, valamint a sújtólég-biztonsági vizsgálóállomás felállítása.
Elismertség
Az MTA Bányászati Állandó Bizottsága tagja (1951–1956) és a Bányagépészeti Albizottság elnöke (1954–1956).
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) tagja (1921-től), alapító tagja (az akkori szabályok szerint 1930-tól), elnökségi tagja és a Bányászati Szakosztály, ill. a Bányagépesítési Szakbizottság elnöke (1952–1956).
A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1929-től).
A Magyar Hidrológiai Társaság tagja (1929-től) és t. tagja (1977-től).
Elismerés
Munka Érdemrend (1948), Szocialista Munkáért Érdemérem (1960), Munka Érdemrend (arany, 1966 és 1979).
Sóltz Vilmos-emlékérem, Zorkóczy Samu-emlékérem (1950), Kossuth-díj (arany fokozata a bányászat gépesítésénél elért eredményeiért, elsősorban az Ajtay–Szilárd-féle fejtőgépért, amely megszüntette a szűk keresztmetszetű elővájásokat, 1951).
Szerkesztés
A Bányászati Lapok szerkesztőbizottságának tagja (1952–1958).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, tankönyvei: A vájároktatás kézikönye a bányavállalat üzemei részére, úgy a külműveléshez, mint a föld alatti bányászati műveletekhez. Összeáll. Altay Zoltán néven. (A Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalat kiadványa. Dorog, 1949)
A bauxitbányászat. Ajtay Zoltán Endre néven. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai 12. Alumínium-kézikönyv. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1948. évi alumínium-tanfolyamának anyaga Szerk. Geleji Sándor. 570 ábrával és néhány kihajtható táblával. Bp., 1949 és külön Bp., 1949)
A hazai fejtőgépgyártás és az ezzel kapcsolatos kísérletek ismertetése. 1–2. (Bányászati Lapok, 1951. 1.–1951. 2.; A Bányászati Kutató Intézet közleményei 5. és külön: A Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Zsebkönyvtára. 9. Bp., Nehézipari Kiadó, 1951)
A karsztvíz elleni védekezés a bányaüzemekben. Szerk. (Bp., Nehézipari Kiadó, 1954)
Munkahelyhomlokon vezérelt marófejes elővájó fejtő-rakodógépek alkalmazása a bányászatban. Kand. értek. is. Beragasztott ábrákkal. (Bp., MTA Kézirattára, 1957)
A vízveszély elleni védekezés eszközei és alkalmazési módjai. (Bányavizek elleni védekezés. Szerk. is. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1962)
Ismertetés a Bányászati Kutató Intézetről. Szerk. (A Bányászati Kutató Intézet kiadványa. Bp., 1962).
F. m.: tudományos dolgozatai: A Magyar Bauxitbánya Rt. alumíniumérc-bányászata. Ajtai Zoltán Endre néven. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1941. 12.)
A pilisi bányászat. Ajtay Zoltán néven. A Bányászati és Kohászati Egyesületben 1948. dec. 10-án megtartott előadás. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1949. 2.)
Kihajtási és teljesítményadatok a pilisi „Jóreménység” altárónál. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1949. 8.)
Tanulmány a hazai paleocén–kréta szénmedencék karsztvíz adatairól. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1949. 9.)
Szénbányászatunk gépesítésének jelentősége iparunk fejlesztése szempontjából. Ajtai Zoltán néven. (Természet és Technika, 1951. 5.)
Szénenergia-gazdálkodásunk kritikai vizsgálata és szénbányászatunk komplex fejlesztésének irányelvei. Az akadémiai nagygyűlésen elhangzott előadása kivonatos szövege. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952. 1.)
A triász-dolomit hidrológiai viszonyai. (Bányászati Lapok, 1952. 4.)
Ütve működő, villamos üzemű kéziszerszámok a bányászatban. (Bányászati Lapok, 1952. 12.)
A triász-dolomit hidrológiai viszonyai, különös tekintettel a víznyerésre és vízleadásra. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953. 1.)
Többszintben egyidejűleg telepíthető fejtések alkalmazása a hazai bányászatban. (Bányászati Lapok, 1954. 2.)
Munkahelyhomlokon vezényelt marófejes elővájó fejtő-rakodógépek alkalmazása a bányászatban. 1–2. (Bányászati Lapok, 1957. 7-8.–1957. 9.; orosz nyelven: A Bányászati Kutató Intézet Idegennyelvű Közleményei, 1957. 1.)
A sztalinogorszki gipszbánya. (Bányászati Lapok, 1957. 10-11.)
Feladataink a bányavíz elleni védekezés területén. A Magyar Hidrológiai Társaság 1956. okt. 19–20-án tartott Bányavidékek vízgazdálkodása c. ankétján felolvasott előadás kiegészített szövege. (Bányászati Lapok, 1958. 1.)
Karsztvízveszélyes mélybányászat geotermikus viszonyainak vizsgálata. (Bányászati Lapok, 1959. 10.)
Vízvédelmi biztonsági gátrendszerek a bányászatban. 1–2. (Bányászati Lapok, 1960. 9.–1960. 10.)
A bányavíz elleni védekezés mai helyzete és távlati kilátásai. (Hidrológiai Értesítő, 1963. 1.)
A Hungária típusú acéltámok alkalmazési eredményei. (Bányászati Lapok, 1963. 11.)
Az F-típusú fejtő-rakodógépek 20 éve. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1970. 2.). Az F-típusú jövesztőkaros fejtő-rakodógépek újabb alkalmazési területei és eredméynei. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1972. 12.).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Elhunyt vajasdi Ajtay Jenő m. kir. számvevőségi főtanácsos. (Szilágyság [hetilap], 1926. 47. [nov. 19.])
Márc. 3-án tartotta esküvőjét Ajtay Zoltán okl. bányamérnök Simkó Klárikával, a budapesti Szent István-bazilikában. (Szilágyság [hetilap], 1930. 11. [márc. 14.])
Ajtay Endre. [Nekrológ.] (Szilágyság [hetilap], 1931. 19. [máj. 8.])
Ajtay Zoltán tagtársunknak régi magyar nemességét a Belügyminisztérium igazolta, így nevét vajasdi Ajtay Zoltánra helyesbítettük. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1943. 20.)
Elkészült az első magyar bányafejtőgép. [Ajtay Zoltán és Szilárd József találmányáról.] (Természet és Technika, 1950. 5.)
Az elmúlt év kiemelkedő újításai. [Az első magyar bányafejtőgépről: Ajtay Zoltán és Szilárd József találmányáról.] (Újítók Lapja, 1951. 1.)
Új Kossuth-díjasok. (Magyar Nemzet–Szabad Nép, 1951. márc. 18.)
Ajtai Zoltán [!] Kossuth-díjas bányamérnök. (Magyar Nemzet, 1951. márc. 18.)
Dorogon sikerrel végződtek az Ajtay-fejtőgép kísérletei. (Bányamunkás, 1951. 15. [aug. 18.])
Elhunyt Ajtay Sándor erdőmérnök. (Magyar Nemzet, 1959. aug. 26.)
Elhunyt dr. Ajtay Zoltán Kossuth-díjas bányamérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. (Magyar Nemzet–Népszava, 1983. dec. 13.)
Ajtay Zoltán búcsúztatása nyugalomba vonulása alkalmából. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1966. 11.)
Ajtay Zoltán. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1984. 7.)
Boldog Gyöngyi–Sipos III. Béla: Az embermentő és családfakutató dr. Botskor Lóránt csendőr alezredes és a csíkdelnei Botskor családfa. Második, befejező rész. [A vajasdi Ajtay család és a Botskor család kapcsolatáról.] (Matrikula, 2015. 2.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. I. köt. [A vajasdi Ajtay családról.] (Bp., 1911)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975; 4. átd. kiad. Bp., 1981)
Tapolcai életrajzi lexikon. Összeáll. Kertész Károly. (Tapolca, 2000)
Kőbányai Ferenc: F-típusú vágathajtó gépek az Oroszlányi Bányászati Múzeumban. [Az Ajtay–Szilárd-féle fejtőgépekről.] (Magyar Múzeumok, 2003. 3.)
Kovács Lajos–Solymár Judit: Dorogi lexikon. (Dorog, 2008)
.
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66VN-XYZR?lang=hu (Ajtay Sándor Albert és Muzsay Sára házassági anyakönyve, 1917)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V92-98KN?lang=hu (Ajtay Jenő halotti anyakönyve, 1926)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V92-P7YX?lang=hu (Ajtay Erzsébet és Werner Károly házassági anyakönyve, tanú: Ajtay [!] Zoltán Endre, 1928)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6HBR-YH6Z?lang=hu (Ajtay Zoltán [Ajtai Zoltán Endre] és Simkó Klára házassági anyakönyve, 1930)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/541821 (Simkó Jánosné Fecske Anna gyászjelentése, 1941)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6PR9-PYPC?lang=hu (Ajtay Ferenc halotti anyakönyve, 1945, mint polgári személy elhunyt, halálesete bejegyzeve: Budapest, 1957)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304515 ([ifj.] Ajtay Zoltán gyászjelentése, 1956)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304516 ([id.] Ajtay Zoltán gyászjelentése, 1983)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39965
https://magyarnemzetinevter.hu/person/655046/
https://nntp.hu/person/person.php?personid=13127
https://nevpont.hu/palyakep/ajtay-zoltan-bd4c9
Szerző:Kozák Péter
Műfaj:Pályakép
Megjelenés:nevpont.hu 2026
