Brenner András
gépészmérnök, hegesztőmérnök
Született: 1937. január 20. Budapest
Meghalt: 1997. április 21. Budapest
Család
Sz: Brenner István, Popovics Emília. Apja kovácssegéd volt. F: 1. Zsolt Angyalka közgazdász, az Európa Könyvkiadó szerkesztője. 2. Brenner Zsuzsanna.
Iskola
Általános iskoláit Budapest V. kerületében végezte (Deák tér, Szemere utca), majd a bp.-i Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1955). A BME Gépészmérnöki Kar Vegyipari Gépészeti Szak vegyipari gépész ágazatán végzett (1960), hegesztő szakmérnöki okl. szerzett (1966), doktorált (1968), a műszaki tudományok kandidátusa (1976), doktora (1992).
Életút
A Chinoin Gépészeti Főosztály tervező mérnöke (1960–1968), a Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) Daru- és Kazánegység Technológiai Fejlesztési Osztályának vezetője (1968–1989), az MHD, ill. a Ganz Transelektro minőségbiztosítási igazgatója (1989– 1997). A BME Gépészmérnöki Kar Mechanikai, ill. Mechanikai Technológiai Tanszék és Anyagszerkezettani Intézet c. egy. docense (1964–1992), c. egy. tanára (1993–1997). Az USA-ban Fulbright-ösztöndíjas vendégkutató (1992–1993). Az MTA–TMB-n Gillemot László aspiránsa (1964–1968).
Kikötői portáldaruk, erőművi, ill. ipari kazánok gyártástechnológiájával, elsősorban azok hegesztéstechnológiájával, a hegesztések törési problémáival fogl. A gyöngyösvisontai Gagarin Hőerőmű (1968), a paksi atomerőmű (1980) kazánjainak hegesztőtechnológusa és gyártásfejlesztője, a Ganz új portáldaruinak hegesztőmérnöke.
Elismertség
Az MTA Hegesztési Albizottsága titkára, ill. az Anyagtudományi és Technológiai Bizottság Hegesztési Munkabizottsága tagja. A Magyar Mérnökakadémia alapító vezetőségi tagja (1989-től). A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Hegesztési Szakosztályának elnöke. A Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) Vegyipari-gépészeti Szakosztályának tagja. A Magyar Szabványügyi Hivatal Hegesztési Szakbizottságának tagja.
Elismerés
A technika fejlesztéséért emlékérem, GTE Egyesületi Emlékérem (1976 és 1980), Ganz Ábrahám-díj (1993), Pattantyús Ábrahám Géza-díj (1997).
Szerkesztés
A Gép hegesztési rovatának vezetője (1972-től).
Főbb művei
F. m.: A varrathibák hatása a kézi ívhegesztett kötés statikus szilárdságára. (Bp., 1964)
Adatok a hegesztett kötések értékeléséhez. (Műszaki Tájékoztatás, 1969)
A varrathibák hatása a hegesztett kötés mechanikai tulajdonságaira. (Gépgyártástechnológia, 1970)
Membránfal hegesztőgépek. (Gép, 1970)
A membránfalas kazángyártás új technológiája. (Gépgyártástechnológia, 1971)
Anyag- és gyártásismeret. 3. Egy. tankönyv. Dénes Miklóssal. (Bp., 1973; 2. kiad. 1977)
Tartamszilárdságra igénybevett hegesztett acélszerkezetek törése. (Műszaki Tájékoztató, 1974)
Vizsgálatok a belső varrathibák törést okozó hatásának témakörében. Kand. értek. (Bp., 1975)
Daru acélszerkezetek hegesztéstechnológiájának számítógéppel segített tervezése. (Gép, 1976)
A paksi kazánok hegesztése. (MHD Műszaki Tájékoztató, 1977)
Kazánhegesztési eljárások összehasonlító vizsgálata. (Műszaki Tájékoztatás, 1978)
Hegesztéstechnológiák tervezése. (Miskolc, 1980)
A hegesztettszerkezet-gyártás tervezése. (Bp., 1983)
Hegesztőkészülékek. Rakoncza Lászlóval. (Bp., 1984)
Hegesztő segédberendezések. (Gép, 1984)
Hegesztőrobotok. (Magyar Alumínium, 1984)
Hegesztési kézikönyv. Többekkel. (Bp., 1985)
A hegesztés technológiája és ellenőrzése. (Bp., 1987)
A hegesztett szerkezetek gyártása. A gépesített hegesztés kötésminősége a technológia és az ellenőrzés függvényében. Doktori értek. is. (Bp., 1989)
Hegesztett kötések ellenőrzése. (Gép, 1989)
Számítógéppel segített hegesztés. Szerk. Palotás Bélával. Írta többekkel. (Bp., 1989)
A hegesztett szerkezetek gyártása. (Bp., 1990)
Hegesztett szerkezetek töréssel szembeni megbízhatóságának becslése. Havas Istvánnal. (Anyagvizsgálók Lapja, 1991)
A hegesztett szerkezetek ellenőrzési költségének optimálása. (Gép, 1992)
Roncsolásmentes módszerek acélhidak időszakos vizsgálatánál. Imre Lajossal, Posgay Györggyel. (Sínek világa, 1994)
A mérnöketika felelőssége a piacgazdaságban. (Gép, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
