Bródy István
színigazgató, rendező, műfordító
Született: 1882. május 1. Nagykároly, Szatmár vármegye
Meghalt: 1941. január 4. Budapest
Temetés: 1941. január 7. Budapest
Család
Sz: Bródy Lajos, Bermann Jusztina.
Iskola
A debreceni gazdasági akadémián és a bp.-i tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult (1904-ig), tanulmányait nem fejezte be.
Életút
A Kis Színház rendezője és szerzője (1904), a győri társulat főrendezője (1904–1905), a Magyar Színház titkára (1905–1906), az aradi társulat főrendezője (1906–1907), a Vígszínház rendezője (1907–1910); egyúttal a Bonbonnière Kabaré művészeti igazgatója (1909–1910) és a Vígszínkör igazgatója (1910–1912). A bécsi Carl Theater rendezője (1912), az Operaház ügyelője (1913–1915), rendezője (1915–1918). A Margitszigeti Színkör (1918), a Revü Színház (1919–1920), a Scala Színház (1920) és az Eskü téri Színház igazgatója (1920–1921). Bécsbe költözött (1921), a Trocadero művészeti vezetője, a Theater an der Wien és a Metropol Theater rendezője (1921–1924). A Fővárosi Operettszínház rendezője (1924–1926), felépíttette a Sziget Színpadot (1926), a Magyar Színház művészeti vezetője (1929), a Pesti Színház alapító igazgatója (1931–1934). A Kamara Színház (1935–1936), a Művész Színház rendezője (1936), a margitszigeti Póló Színpad vezetője (1936).
A 20. sz. elejének egyik ismert rendezőjeként elsősorban népszerű operetteket, könnyed vígjátékokat és kabaréjeleneteket vitt színpadra. Magyarországon kívül Bécsben is rendezett, majd az 1930-as években filmrendezéssel is próbálkozott: egy ún. stagione együttessel Olaszországban szerepelt. Tárcákat, vidám jeleneteket, egyfelvonásosakat, operettlibrettókat és verseket írt.
Emlékezet
A bp.-i Kerepesi úti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).
Szerkesztés
A Nyitrai Színház c. lap szerkesztője (1905). Versei, tárcái elsősorban A Hétben (1902), a Fővárosi Lapokban (1903) és a Pesti Naplóban jelentek meg (1914–1916).
Főbb művei
F. m.: Mindenki benne van… Egy színigazgató naplójából. A címlapot Herman Lipót, a karikatúrákat Gellért Lajos rajzolta. (Bp., 1937)
Régi pesti dáridók. Egy letűnt világ regénye. (Bp., 1940)
színművei: Bob király. Paródia. Urai Dezsővel. (bem.: Új Színház, 1903. máj. 16.)
A. B. C. Operett 3 felvonásban. Révész Ferenccel, Bródy Miklós zenéjére. (bem.: Pécs, 1903. nov. 26.)
szövegkönyvei: Rényi Aladár: Tiszavirág. Vajda Lászlóval. (bem.: Király Színház, 1915. márc. 27.)
Marthon Géza: A császár. Operett 3 felvonásban. (bem.: Téli Kert, 1916. febr. 29.)
Leitner Pál: Csókvásár. (bem.: Revü Színház, 1916. jún. 1.)
Farkas Imre: Pünkösdi rózsa. (bem.: Revü Színház, 1920. jan. 3.)
Bródy Miklós–Márkus Alfréd: Férjhez megy a feleségem. Énekes vígjáték 3 felvonásban. (bem.: Eskü téri Színház, 1921. ápr. 16.)
Lajtai Lajos.: Asszonyok bolondja. Operett 3 felvonásban. (bem.: Budai Színkör, 1923. máj. 9.)
Szlatinai Sándor: Leányálom. Operett 3 felvonásban Vajda Lászlóval. (bem.: Városi Színház, 1925. nov. 14.)
Jacobi Viktor: Miámi. Operett 3 felvonásban. Vajda Lászlóval. (bem.: Fővárosi Operett Színház, 1925. nov. 27.)
Ábrahám Pál Zenebona. Vidámság 3 felvonásban. (bem.: Fővárosi Operett Színház, 1928. márc.; 100. előadás: szept. 9.). F. rendezései: Stolz, Robert: Csókbakter. (Revü Színház, 1919)
Millöcker, Karl: Szegény Jonathán. (Fővárosi Operett Színház, 1924)
De Fries Károly: Budapest – Wien. (Kamara Színház, 1935)
Benatzky, Ralph: Egy lány, aki mindenkié. (Művész Színház, 1936).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
