Brózik Sándor
kertészmérnök, növénynemesítő
Született: 1925. november 29. Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 2001. március 15. Budapest
Család
Sz: Brózik Lajos posta főellenőr, Soltész Margit htb. F: Perczel Katalin (†) térképszerkesztő és -rajzoló. Fia: Brózik Sándor (1951–), Brózik Csaba (1954–) és Brózik Gábor (1964–).
Iskola
Elemi és középiskoláit Mezőtúron végezte, éretts. (1946). A Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán kertészmérnöki okl. szerzett (1950), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán doktorált (1958), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1994).
Életút
A Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kar Növénytani és Nemesítési Tanszék gyakornoka (1946– 1950), a Kertészeti Kutatóintézet, ill. a Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-fejlesztő Vállalat tud. munkatársa (1950– 1960), tud. főmunkatársa (1960–1972), tud. osztályvezetője (1973–1983), majd tud. tanácsadója (1992-től).
Gyümölcsfajták begyűjtésével, fajtagyűjtemények létesítésével, klónszelekciójával; cseresznye és mandula nemesítésével fogl. Nevéhez fűződik – többek között – a gyümölcsfajták vegetatív és reproduktív megfigyelési és értékelési rendszerének kidolgozása, a gyümölcsfajták egzakt méréseken is alapuló, nagyság kategóriákba sorolt számkulcsos rendszerének leírása. Alapvetően új eredményeket ért el a termékenyülési viszonyok módszertanának megvalósíthatósága terén. 120 minősítésre bejelentett gyümölcsfajtája, 51 gyümölcsfajta állami minősítése (1960–1991); összesen 2 500 cseresznyehibrid bonitálása volt. Cseresznyefajtái közül kiemelkedik a Pomázi hosszúszárú, a Szomolyai fekete és a Solymári gömbölyű fajta. Keresztezéssel pedig olyan fajtákat állított elő, amelyek még a híres Germersdorfi óriásfajtát is felülmúlták. Vezető szerepet játszott egy magyarországi gyümölcsgénbank megszervezése terén (1988).
Emlékezet
Egyik nemesített cseresznyefajtája, a Katalin, fiatalon elhunyt felesége emlékét őrzi, másik cseresznyefajtáját, a Verát, unokájáról nevezte el. Emlékére már életében Mályin, nemesítéseinek helyszínén, helyi lakosok megalapították a Brózik Sándor Kertbarátok Körét (1994-ben). Halála után szülővárosában Brózik Sándor-emléktáblát avattak (2005-ben).
Elismertség
A Magyar Növénynemesítők Egyesülete tb. tagja (1990-től). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) tagja (1970-től).
Elismerés
A bécsi Kertészeti Világkiállítás Arany Nagydíja (1964), a hamburgi Nemesítési Világkiállítás Nagydíja (1968), Fleischmann Rudolf- emlékplakett (1977), Entz Ferenc-emlékplakett (1990), Magyar Gyula Nemesítési Nagydíj (1994). Összesen külföldön 227, Magyarországon 223 díjat kapott.
Főbb művei
F. m.: Almaoltványok levélszéle, mint fajtameghatározó bélyeg. (Kertészeti Kutató Intézet évkönyve. Bp., 1951)
A dió. Porpáczy Aladárral, Szentiványi Péterrel. (Bp., 1955)
Cseresznyefajtáink értékelése. (Kertészet és Szőlészet, 1956)
Almástermésűek 1–3. Elek Lászlóval, Regius Jánossal. (Termesztett gyümölcsfajtáink. 1. Bp., 1957)
Csonthéjastermésűek. 1–3. Elek Lászlóval, Regius Jánossal. (Termesztett gyümölcsfajtáink. 2. Bp., 1959–1962)
Gyümölcsfajták magcsemete-iskolai vizsgálata. (Kertészeti Kutató Intézet évkönyve. 1960. Bp., 1962)
A Germersdorfi óriás cseresznyefajta termékenyülési viszonyai. (Kísérletügyi Közlemények, 1963)
Gyümölcs- és zöldségfajták konzervipari értéke. I–II. Többekkel. (Konzerv- és Paprikaipar, 1964)
Szamócafajták tulajdonságainak elemzése és értékelése. Achmet S.-sel. (Kísérletügyi Közlemények. Kertészet, 1964)
Mandulafajták értékelése. (Szőlő- és gyümölcstermesztés. III. köt. Bp., 1968)
A Pándy-meggy termésbiztonságának fokozási lehetőségei a virágzási idő és a termékenyülési viszonyok ismeretében. (Szőlő- és Gyümölcstermesztés, 1969)
Üzemi körtefajtáink termékenyülési viszonyai. Nyéki Józseffel. (Kísérletügyi Közlemények. Kertészet, 1970)
Jövedelmező meggytermesztés házikertekben. Többekkel. (Bp., 1971)
Fontosabb körtefajtáink virágzásfenológiai és termékenyülési viszonyai (Szőlő- és Gyümölcstermesztés, 1971)
Egyes meggyfajták ivarszerveinek funkcióképessége. Nyéki Józseffel, Ifjú Zoltánnal. – Meggy- és cseresznyefajták klónjai virágnyílásának indukált periodicitása. Nyéki Józseffel, Ifjú Zoltánnal. (Botanikai Közlemények, 1974)
Gyümölcstermő növények termékenyülése. Szerk. Nyéki Józseffel. (Bp., 1975)
Különböző pollenadófajták hatása a cseresznye gyümölcs morfológiájára. Többekkel. (Botanikai Közlemények, 1977)
Virágzásiidő-megfigyelések hasznosítása a meggyültetvények tervezésénél. Nyéki Józseffel, Ifjú Zoltánnal. Kertgazdaság, 1977)
Az őszibarack-termesztés fajtaválasztéka. (Legújabb eredmények a világ őszibarack-termesztésében. Bp., 1978)
Termékenyülési vizsgálatok eredményei az őszibaracknál. Nyéki Józseffel, Ifjú Zoltánnal. (Kertgazdaság, 1980)
A gyümölcskötődés és a homogámia kapcsolata a kajszibaracknál. Nyéki Józseffel. (Botanikai Közlemények, 1981)
Új minősített Germersdorfi klónok. Harsányi J.-vel. (Kertészet és Szőlészet, 1983)
Körte genetikai alapanyagok begyűjtése. (Lippay János Tudományos Ülésszak közleményei. Bp., 1991)
Gyümölcsfajták. (Bp., 1993)
Gyümölcsfajták értékelése és nemesítése. Gyümölcsfajták begyűjtése, fajtagyűjtemények létesítése, leírása, értékelése, ill. klónszelekciója; a cseresznye és a mandula nemesítése. Kand. értek. (Bp., 1993)
Cseresznyefajták virágzási idejének alakulása Magyarországon 1949–1998 között. (Kertgazdaság, 1998)
kutatási jelentései kéziratban a Kertészeti Kutatóintézetben: Gyümölcsfenológiai megfigyelések módszertana, különös tekintettel a kihajtásmenet és virágzásmenet fenológiai fázisaira. (Bp., 1955)
Gyümölcs-fajtagyűjtemények létesítésének eredményei. 1951–1956. Bp., 1956)
A bogyósgyümölcsűek termékenyülési vizsgálatának eredményei – szamóca, málna, ribiszke, köszméte. Achmet S.-sel. (Bp., 1962)
Mandulafajták terméstulajdonságainak dominanciavizsgálata az F1-nemzedékben. (Bp., 1964)
Egyes cseresznyefajták általános és gyümölcs- szeszipari vizsgálata laboratóriumban. I–II. Varga M.-mel. (Bp., 1964–1965)
Mandulafajták értékelése. (Bp., 1965)
A meggytermesztés fejlesztési lehetőségei. Többekkel. (Bp., 1968)
A gyümölcstermő növények génbankjának létesítése. Nagy P.- vel, Szentiványi P.-vel. (Bp., 1976)
Cseresznye- és meggyfajták, ill. fajtajelöltek konzervipari alkalmasságvizsgálata. 1970–1976. Összefoglaló értékelése. Sorosi S.-nével. (Bp., 1976).
Irodalom
Irod.: Nyéki József–Soltész Miklós: B. S. (Kertgazdaság, 1976)
Kállay Tamásné–Békefi Zsuzsanna: B. S. munkássága. (Kertgazdaság, 2001)
Surányi Dezső: B. S. emléktábla Mezőtúron. (Kertészet és Szőlészet, 2005)
Bón István: B. S. november 30-án lenne 80 éves. (Kertészet és Szőlészet, 2006[*téves születési adatokkal!]).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
