Bruszt Pál
fogorvos, sztomatológus, orvostörténész
Született: 1906. június 21. Baja, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1979. november 21. Baja
Család
Sz: Bruszt Lázár fogorvos, Stern Katalin. F: 1946-tól Szigeti Anna orvosi könyvtáros, fogorvosi asszisztens. Fia: Bruszt István (1947. márc. 9.) fogorvos; leánya: Bruszt Veronika (1954. okt. 7.).
Iskola
A bajai gimnáziumban éretts. (1924), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1931), a bécsi fogászati klinikán fogorvosi szakképesítést szerzett (1932), az orvostudományok kandidátusa (életművéért, 1976).
Életút
Baján magánpraxist folytatott (apja magánrendelését vette át, 1932–1938), a II. vh.-ban egészségügyi szolgálatot teljesített (1940–1942), munkaszolgálatos (1942–1943), Topolyára internálták, majd a II. vh. végén a bergen-belseni és a theresienstadti koncentrációs tábor foglya (1943–1945). A Posta Betegbiztosító Intézete fogszakorvosa (1945–1947), a bajai városi iskolai fogászat fogorvosa (1947–1953), a Bajai Városi Kórház Fogászati Osztályának főorvosa (1952–1974).
Paleosztomatológiával foglalkozott. Több ezer koponya vizsgálatának alapján feldolgozta a kárpát-medencei populáció fogszuvasodás-történetét a népvándorlás korától a 20. századig. Több mint 13 000 felnőttön, 6700 gyermeken és 1400 csecsemőn elvégezte a szelektálatlan falusi lakosság káriesz-epidemiológiai vizsgálatát. A káriesz-intenzitás mérésére Magyarországon először alkalmazta az ún. DMF-indexet. Jelentős szerepet játszott a magyarországi iskolafogászati ellátás korszerűsítésében, új káriesz-szűrőmódszereket vezetett be.
Emlékezet
Elsőként figyelt fel arra, hogy Püspökpusztán szinte nincs rossz fogú ember. Ezt a hatást a jó ivóvíznek tulajdonította, tapasztalatairól az 1930-as években több fórumon is beszámolt, sőt több tudományos cikket is írt. Hangoztatta e helyi víz jótékony hatását, és elsőként tett javaslatot arra, hogy erre a vízbázisra alapozva gyógyfürdőt létesítsenek. Kezdeményezésére létesült Bajától 25 kilométerre a Dávodi Gyógy- és Strandfürdő.
Elismertség
Amatőr fotóművész is volt, ill. két évig a Zeneakadémián csellózni is tanult. A bajai Duna Fotóklub tagja, ill. a bajai Liszt Ferenc Kör szimfonikus zenekarában játszott. A Magyar Fogorvosok Egyesülete (MFE) és az MFE Parodontológiai Szekció vezetőségi tagja, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a Magyar Biológiai Társaság Gerontológiai Szakcsoportja tagja. A Bajai Kórház Tudományos Bizottságának elnöke (1952–1959). Az Europäische Arbeitsgemeinschaft für Kariesprophylaxe und Fluorforschung (1954-től) és a Groupment International pour la Recherche Scientifique en Stomatologie tagja (1958-tól).
Elismerés
Baja város díszpolgára (1976).
Főbb művei
F. m.: A Malassez-féle epithél szigetek összefüggéséről. (Fogorvosi Szemle, 1932; németül: Zeitschrift für Stomatologie, 1932)
A periodontitisek gyógykezelése. (Magyar Fogorvosok Lapja, 1935)
58 évig az állkapocsban hordott idegentest. (Stomatológiai Közlöny, 1937; németül: Zeitschrift für Stomatologie, 1937)
Kétgyökerű felső középső metszőfog. – Ideiglenes celluloid koronák laboratóriumi előállítása. (Fogorvosi Szemle, 1938; mindkettő németül is: Zeitschrift für Stomatologie, 1938)
A fekélyes ínygyulladás kezelése p-amino-benzolsulfamiddal. – Színes fényképezés a fogászatban. (Fogorvosi Szemle, 1944)
Die Erreger der Gingivitis ulcerosa im Lichte der Sulfamidtherapie. (Schweizerische Monatsschrift für Zahnheilkunde, 1947)
A fog belsejében képződő granulomákról. – Új stativ fogorvosi fényképfelvételek készítéséhez. (Fogorvosi Szemle, 1948)
Fogszúvizsgálatok Baja város elemi iskolában és ezek egybevetése Magyarország más városaiban történt hasonló vizsgálatokkal. (Népegészségügy, 1948)
A fogszú és a táplálkozás közötti összefüggés vizsgálata bajai iskolás gyermekeknél. (Fogorvosi Szemle, 1949)
A Highmore-üregbe nyúló, különös alakú granuloma. (Orvosi Hetilap, 1950. 8.)
Gyermekeknél előforduló epulisokról. (Orvosi Hetilap, 1950. 32.)
A fogszuvasodás megelőzése a táplálkozás útján. (Fogorvosi Szemle, 1950)
A „dens in dente” keletkezéséről. (Fogorvosi Szemle, 1950; németül: Schweizerische Monatsschrift für Zahnheilkunde, 1950)
Nagybaracska lakosságának fogszuvasodása. (Népegészségügy, 1950)
Persistáló szemfogak által okozott pseudopolyodontia kutyában. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
Különböző fogszuvasodási indexek összehasonlító értékelése. Adler Péterrel, Hradeczky Claudiával. (Népegészségügy, 1951)
A nyelv alatti lágyrészekbe hatolt felső nagymetsző. (Fogorvosi Szemle, 1951)
A fogszúvizsgálatok szubjektivitása. – A gyermekfogászati kezelések normája. (Népegészségügy, 1952)
1128, a VII–XIII. századból származó koponya vizsgálata a fogszuvasodás szempontjából. – A fogszuvasodás története a Kárpátmedencében. (Fogorvosi Szemle, 1952)
Kalocsa és a Kalocsai járás iskolás gyermekeinek fogszuvasodása. Báthy Bélával. – Oszlopos gyökerű alsó kisőrlőfog. – A felső tejszemfogak kettőzöttségéről. – Kétgyökerű felső szemfog. (Fogorvosi Szemle, 1953)
Fog és állcsont összenövéséről. Élő fogak nagyfokú rezorptiója. – A nyál lactobacillus tartalmának vizsgálata. (Fogorvosi Szemle, 1954)
Kísérleti fogszuvasodás aranyhörcsögön. – Állandó fogak intraalveolaris töréseinek gyógyulási lehetősége és kezelése. (Fogorvosi Szemle, 1955)
A fogszuvasodás elterjedtsége Magyarországon koponyavizsgálatok és élő emberek vizsgálata alapján. Monográfia és benyújtott kand. értek. (Bp., 1955)
Diphenyl hydantoin által epilepsiás betegeknél okozott gingivitis hyperplastica. (Orvosi Hetilap, 1955. 28.)
Alsó szemfogaknak az állkapocs ellenkező oldalra való vándorlásáról. (Fogorvosi Szemle, 1956; angolul: On the Migration of Lower Canines to the Opposite Side of the Mandible. Acta Morphologica, 1957)
A nyaki gerincoszlop merevsége következtében létrejött részleges szájzár. – 5 éves gyermekeknek tejfogakra vonatkozó caries morbiditás viszonya a 11 éves korban talált caries morbiditáshoz, ugyanazon gyermekcsoportnál. (Fogorvosi Szemle, 1957)
A tej- és az állandó fogak szuvasodása közti összefüggés vizsgálata. (Orvosi Hetilap, 1958. 46.)
A felső állcsont belsejébe luxált metszőfogak újbóli előtörése. – Ellenkező oldalra vándorolt alsó szemfogak idegellátásáról. – A magas fluortartalmú ivóvizet fogyasztó püspökpusztai iskolásgyermekek fogvizsgálatának eredménye. (Fogorvosi Szemle, 1958)
A Győrött feltárt késői római kori csontvázleletek vizsgálata a fogszuvasodás tekintetében. (Anthropológiai Közlemények, 1958)
Untersuchungen über die Beziehungen der Milchzahnkaries und der kariösen Erkrankung der bleibenden Zähne zueinander. (Schweizerische Monatsschrift für Zahnheilkunde, 1958)
New Data on the Caries Morbidity in the Population of Hungary. (Acta Medica, 1959)
Caries adatgyűjtések feldolgozása. Csoportok képzéséről és a standardizálásról. – Fogszúvizsgálatok bajai óvodásgyermekeken, különös tekintettel a D-vitamin profilaxisra. – A tej- és a maradó fogak szuvasodása közti összefüggésről. Szabó Irénnel. (Fogorvosi Szemle, 1959)
Szeremle község felnőtt lakosságának fogszuvasodásáról. (Népkutató Füzetek, 1960)
Die Verarbeitung der Ergebnisse von Kariesuntersuchungen. (Deutsche Stomatologie, 1960)
A fogszuvasodás és a fogágybetegségek gyakorisága Madaras 15 éven felüli lakosságán. – Kettőzött állandó felső szemfog esete. (Fogorvosi Szemle, 1961)
Cariesepidemiológiai vizsgálatok a Bajai és a Bácsalmási járás 12 községében. – Felsőszentiván felnőtt lakosságának fogszuvasodása, fogászati ellátottsága és szanálási terve. (Fogorvosi Szemle, 1962)
Fogászati vizsgálatok eredményei a Bajai és a Bácsalmási járásban. (Népkutató Füzetek, 1962)
Stomato-onkológiai szűrővizsgálatok a Bajai és a Bácsalmási járás hét községében. (Magyar Onkológia, 1962)
Tej- és állandó fogak korai lazulásával járó kóreset. (Gyermekgyógyászat, 1963)
Az egri vár „csontfülkéjében” őrzött, az 1552-es ostrom alatt elesettek csontmaradványainak eredete és fogászati vizsgálata. Kőhegyi Mihállyal. (Orvostörténeti Közlemények, 1963)
Az első tejszemfog és az oldalsó metszőfog összeolvadásáról és ezzel egyidejűleg az állandó fogazatban észlelt anomáliákról. (Fogorvosi Szemle, 1963)
15–30 éves nők fogszúintenzitása 1898-ban és 1949–1960-ban. (A Bajai Városi Kórház Évkönyve, 1963)
Vergleich der Kariesintensität der erwachsenen Bevölkerung Ungarns mit den analogen Angaben der Vereinigten Staaten, Tschechoslowakei und Italien. (Acta Medica, 1963)
A Baja környéki felnőtt lakosság DMF-indexeinek korrekciója a kihúzott, de nem szuvas fogak alapján. (Fogorvosi Szemle, 1964)
Szájnyitás nagyfokú korlátozása Bechterew-kórnál. (Fogorvosi Szemle, 1965)
Egy különlegesen hosszú felső középső metszőfog fejlődésének megfigyelése. (Fogorvosi Szemle, 1966)
Greatly Impeded Mouth Opening in Bechterew’s Disease. (Oral Surgery, Medicine Pathology, 1967)
Háromgyökerű alsó szemfog. – A felső állcsontba luxált fogak sorsa tíz évvel a trauma után. (Fogorvosi Szemle, 1967)
Dentin dysplasia esetei. – Fogpótlás harapásemeléssel, tejfogakra épített hidakkal. Nagyfokú oligodontia esete. (Fogorvosi Szemle, 1969)
Felső metszőfogon észlelt odontoma compositum cmplexum. Csiba Árpáddal. (Fogorvosi Szemle, 1972)
Szájzárt okozó myossificatio progressiva. Cseh Imrével, Maros Tivadarral. (Orvosi Hetilap, 1973. 20.)
Az ínygyulladás gyakorisága terhes nőkön. Bánóczy Jolánnal. (Fogorvosi Szemle, 1973)
Barázdazáró anyagok alkalmazása a fogszuvasodás megelőzésében. Bánóczy Jolánnal. (Fogorvosi Szemle, 1974)
A fogeredetű arcsipolyok előfordulása ambuláns beteganyagunkban. Végh Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1978. 7.).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1979. dec. 8.)
Bánóczy Jolán: B. P. (Fogorvosi Szemle, 1982)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001). *MÉL téves születési adat: júl. 21. Anyakönyvi adatai szerint jún. 21-én született!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013