Albert Ferenc, montedegói
csillagász
Született: 1811. január 1. Klagenfurt
Meghalt: 1883. augusztus 9. Eger
Család
Apja a klagenfurti 3. sz. gyalogezred hadnagya, 1820-tól Egerben toborzó parancsnok, a család az 1820-as években telepedett le Egerben.
Iskola
Középiskoláit Egerben, elsősorban magánúton végezte, a pesti egyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1835).
Életút
A budai, gellérthegyi csillagda gyakornoka (1825–1831), mint segéd-, ill. helyettes csillagász az intézet mb. vezetője (1831–1836), ig.-ja (1836–1849). A pesti tudományegyetemen a csillagtan, a kortan (= kronológia) és a felsőbb földmérés rk. tanára (1841–1848), a forradalom és szabadságharc idején a Buda körül létesítendő erődítési munkálatok vezetője (1848. szept. 10.–1849. jan. 5.). A forradalom bukása után az osztrák hatóságok elfogták és fogságban tartották (1849. júl. 27.–nov. 13.). Az osztrák főparancsnokság tolmácsa és fordítója (1849–1851), az egri érseki jogi líceumban a matematika r. tanára, könyvtárnok és a csillagvizsgáló vezetője (1851. ápr. 15.–1883).
Tittel Pál, apjának barátja hatására kezdett el foglalkozni matematikával és „csillagvizsgálatokkal”. A pesti egyetemen először adott elő csillagászatot és geodéziát magyar nyelven. Ô volt az első magyar csillagász, aki szupernovát fedezett fel. Irányítása alatt a gellérthegyi csillagda nemzetközi hírnevet szerzett. Buda ostroma idején nemcsak a csillagvizsgáló, de vele együtt minden vagyona is megsemmisült; az intézetnek csak néhány műszerét sikerült kalandos körülmények között megmentenie. Részt vett a prágai német (1834), a mainzi német (1842) és a strasbourgi francia tudósok természettudományi gyűlésein (1842). Alapvetőek csillagászati, földrajzi, helyismereti értekezései, de a magyar és a német nyelv sajátosságaival foglalkozó ismeretterjesztő cikkeket is írt.
Emlékezet
Kéziratos hagyatékát az egri érseki könyvtár őrzi.
Elismertség
A Magyar Természettudományi Társaság tagja (1843-tól).
Szerkesztés
Az 1827 után Mo.-on megjelent naptárakban ő állította össze a csillagászati és a kronológiai fejezeteket. A budai csillagdában az általa intézett meteorológiai „észleletek” eredményeit havonként rendszeresen közölte az Ofner–Pestner Zeitung és a Pester Tageblatt (1825–1848). Az Egri Értesítő szerkesztője (1860); magyar nyelvű népszerű csillagászati dolgozatai elsősorban a Jelenkorban és a Nemzeti Ujságban (1832–1848), ill. az Eger- és Idők Tanuja c. lapban jelentek meg (1851-től).
Főbb művei
F. m.: Allgemeines Briefsteller. (Pesth, 1842; 5. bőv. kiad. Haus-Sekretär und Briefsteller címmel 1844)
Neuestes polytechnisches Rezept-Taschenbuch. (Leipzig–Pesth, 1845)
A folyó évi július 28-án beállandó napfogyatkozásról. (Eger, 1851)
Magyar nyelvtan. (Eger, 1853)
Német nyelvtan a magyar tanuló ifjúság számára. (Eger, 1853; 2. kiad. 1860)
Huldigungsgrass zum 24. April 1854. aus Erlau’’s stillem Matra-Thale dem allerhöchsten Kaiserpaar. (Erlau, 1854)
Tittel Pál. (Magyar Orvosok és Természetbúvárok Munkálatai, 1869).
Irodalom
Irod.: Zétényi Endre: A. F. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1962)
Egy csillagász írásos hagyatéka. Sajtó alá rend. Radnai Lóránt. (Budapest [folyóirat], 1976)
Both Előd–Vargha Domokosné: A. F. vizsgatételeihez. (Technikatörténeti Szemle, 1985)
A gellérthegyi csillagda pusztulása. A. F. álladalmi segédcsillagász és tanár beszámolója a gellérthegyi egyetemi csillagda pusztulásáról. Sajtó alá rend. Vargha Domokosné. (Élet és Tudomány, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
