Buday Kálmán
orvos, patológus
Született: 1863. október 13. Pécs
Meghalt: 1938. november 17. Budapest
Család
Sz: Buday Béla mérnök, Kelemen Tekla. F: Békessy Anna. Fia: Buday László (1901–) orvos. Tízen voltak testvérek, testvérei közül: Buday Béla (1865–1944) mérnök, Buday László (1873–1925) statisztikus, az MTA tagja és Buday Dezső (1879–1919) jogász.
Iskola
A ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1882), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1886), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a kórbonctan és kórszövettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.; r.: 1931. máj. 15.).
Életút
A bp.-i tudományegyetem Kórbonctani Intézete gyakornoka (1886–1890), az I. sz. Sebészeti Klinika műtőorvosa (1890), egy. tanársegéde (1890–1894), a bécsi és a berlini egyetemen állami ösztöndíjas vendégkutatója (1894–1895). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem helyettes tanára (1895–1896), magántanára (1896), ny. r. tanára és a Kórbonctani Intézet igazgatója (1896–1913). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a kórbonctan és kórszövettan ny. r. tanára és az I. sz. Kórbonctani Intézet igazgatója (1913–1933); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1917–1918).
Bakteriológiával, egyes baktériumok kórokozó szerepének vizsgálatával fogl., elsőként írta le a bacillus biogenes anaerobius nevű kórokozó baktériumot. Jelentős eredményeket ért el a szájüreg és a tüdő üszkös gyulladása, az ún. lymphogranulomatosis és a tuberkulózis kórbonctana területén. Elsők között vizsgálta Magyarországon a tüdőbetegségek szociális okait.
Elismertség
A Magyar Pathológusok Egyesülete alapító tagja (1932-től). A Budapesti Orvosegyesület elnöke.
Elismerés
A szegedi Ferenc József (1933) és a debreceni Tisza István Egyetem t. doktora (1937).
Főbb művei
F. m.: A csontok és ízületek gümőkórja. (Bp., 1895)
A pathológiás óriásnövés egy esete. Jancsó Miklóssal. (Kolozsvár, 1897; németül: Leipzig, 1898?)
Az orvostudományok fejlődéséről. (Kolozsvár, 1906)
Kórboncolástan. Veszprémy Dezsővel. Egy. tankönyv. 1–2. 1. Általános rész. 2. Részletes rész. (Bp., 1914–1915; 3. átd. kiad. 1928–1929)
A vaslerakódások jelentősége a Banti-kóros lépdaganatokban. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1916. nov. 13.; megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
Az agyvelői cysticercus racemosusról. (Orvosi Hetilap, 1924)
Az anaemiák kórbonctana. (Bp., 1928)
A lymphogranulomatosis kórbonctana és kórszövettana. (Bp., 1930)
A constitutio szerepe a rheumas betegségek keletkezésében. (Bp., 1931)
A lymphogranuloma-sejtek szerkezetéről. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1933. márc. 13.; megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A gümőkór alaki tulajdonságai tekintettel annak különböző időszakaira. (Orvosképzés, 1936)
A tuberculosis, mint szociális bántalom. A gümőkór szociálpathológiája. (Extrapulmonalis tuberculosis. Bp., 1938).
Irodalom
Irod.: Balogh Ernő: B. K. (Orvosi Hetilap, 1937)
Baló József: K. B. (Szeged, 1938)
Balogh Ernő: In memoriam Kálmán Buday. (Orvosképzés, 1938)
Balogh Ernő: Nagy tanítómesterünk, B. K. emlékezete. (Orvostörténeti Közlemények, 1965)
Honti József: B. K. kórboncnokprofesszor emlékezete. (Orvosi Hetilap, 2008. 22.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
