Budincsevits Andor
kémikus, feltaláló
Budincsevics
Született: 1905. augusztus 4. Budapest
Meghalt: 1995. május 28. Budapest
Család
Sz: Horváth Anna. Nős, gyermektelen volt.
Iskola
Polgári iskolai tanulmányait követően elektromosipari szakiskolát végzett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen vegyész okl. szerzett (1947), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
Az újpesti Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (= Tungsram Rt.) Kutatólaboratóriumának ún. csőkonstruktőre, technikusa, majd kutatómérnöke (1930–1950), a Távközlési Kutató Intézet osztályvezető főmunkatársa (1950–1973). Gábor Dénes londoni laboratóriumának (= Imperial College of Science and Technology) vendégkutatója (1965).
Fizikai-kémiai technológiai kutatásokkal fogl. A félfűtőáramú telepescsövek alkalmazásával jelentős eredményeket ért el az elektronemisszió területén. A mikrohullámú csövek kifejlesztésekor először alkalmazott többkivezetős triódákat és hangolt katódköröket (1938), több Hold-reflexiós kísérletet végzett (a Hold-kísérleteknél ő építette meg Bay Zoltán statisztikus coulombméterét, ill. ő tervezte Bay elektronsokszorozójának egyes részeit, 1946), majd a klisztron- és magnetron-gyártás kifejlesztésével fogl. Fémkerámia mikrohullámú-csöveket és új kerámiaeljárást dolgozott ki. Részt vett a magyarországi orvostechnikai kutatásokban is: megoldotta az alumíniumoxid-kerámia fröccsöntéses gyártását, amely – többek között – a térdkalács-kerámia beültetésnél került széleskörű alkalmazásra. Összesen 29 szabadalma volt. Utolsó éveiben a Tungsram Rt. történetének megírására vállalkozott, munkáját azonban már nem tudta befejezni.
Emlékezet
Végrendeletében a Magyar Elektrotechnikai Múzeum számára egy elektronsokszorozót és egy, Bródy Imre számára készített kriptonlámpát ajándékozott. 1990-ben egy alapítványt hozott létre a számítástechnikában kiemelkedő teljesítményt nyújtó pannonhalmi bencés diákok számára (Budincsevits Andor-díj; először 1995-ben került kiosztásra).
Elismertség
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat választmányi tagja (1952-től). A TIT Fizikai-kémiai Szakosztályának alelnöke.
Elismerés
Kossuth-díj (az elektroncsövek hazai gyártásának megoldásáért, amelyeknek bevezetésével a rádiócsöveknél szokásos 20%-os selejt helyett csak 3-4%-os selejttel készülnek el az elektroncsövek, 1953), Szocialista Kultúráért (1955).
Főbb művei
F. m.: Az atomok világában. Román Pállal. (Ember és világ. Bp., 1955)
A transzurán elemek. (Természet és Társadalom, 1954)
Termoelektromos generátorok. (Természet és Társadalom, 1955)
Vonatvilágítási szabályozóberendezések és legújabb fejlődésük. (Elektrotechnika, 1961)
Radarvisszhang a Holdról. (Technika, 1961)
Földalkálikarbonátok szilárd oldatainak képződésére vonatkozó vizsgálatok. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A földalkálikarbonok szilárd oldatainak képződésére vonatkozó vizsgálatok. Winter Ernővel, B. Frigyes Évával. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1962; angolul: Acta Technica, 1962)
Emmissionseigenschaften von Hohlkatoden. (Bp., 1962)
Oxidkerámiák. (Híradástechnika, 1979)
Kryo-vákuumtechnika a mikroelektronikában. (Híradástechnika, 1983)
Ipari oxidkerámiák. (A szilárdtestkutatás újabb eredményei. 18. Bp., 1987).
Irodalom
Irod.: Gergely György: B. A. (Fizikai Szemle, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
