Bukovszky György
biológus, bakteriológus
Született: 1863. február 15. Tekeháza, Ugocsa vármegye
Meghalt: 1930. június 23. Budapest
Család
Sz: Bukovszky Antal, Medveczky Melánia.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1892), az orvostudományi karon bakteriológiai tanulmányokat folytatott.
Életút
Budapest székesfőváros tiszti főorvosi hivatalának munkatársa (1884–1896); közben a főváros többször külföldre küldte a közegészségügyi intézetek tanulmányozására, a bp.-i Fertőtlenítő Intézet igazgatója (1896–1921).
A magyarországi bakteriológiai és higiénés kutatások úttörőjeként alapvetően új eredményeket ért el a hazai közegészségügyi és járványügyi kutatások megszervezésében. Külföldi tapasztalatai alapján Budapesten felállította Magyarország első fertőtlenítő intézetét (Budapest Székesfőváros Központi Fertőtlenítő Intézete néven, 1892), egyúttal a Belügyminisztérium (BM), ill. egyes városok, vármegyék felkérésére az ország számos helyén működött közre megfigyelő, elkülönítő és fertőtlenítő állomások felállításában. A fertőtlenítő intézet a tiszti főorvosi hivatallal együttműködve sikeresen fékezte meg a fővárosba behurcolt kolerát (1890-es évek eleje). Nevéhez fűződik az első magyarországi fertőtlenítő intézet működési szabályzatának kidolgozása, feladatainak meghatározása, a járványkórházi ellátórendszer biztosításának megszervezése. Korszerű, a modern kornak megfelelő bp.-i tömegszállásokat alakított ki, ún. közegészségügyi őrséget szervezett. Az I. vh. idején több száz fertőtlenítő szakembert képezett ki, aki jelentős szerepet játszottak az ország több pontjain kitört járványok felszámolásában.
Szerkesztés
A fertőtlenítésről számos népszerű cikket írt elsősorban a Tuberculosis (1903), az Egészség (1904), a Jó Egészség (1904), az Egészség-naptár (1905), a Közegészségügy (1911) és a Természettudományi Közlöny c. lapokban (1911).
Főbb művei
F. m.: A jó fertőtlenítés feltételei, a fertőtlenítő gépek és a fertőtlenítés eredményei székesfővárosunkban. (Bp., 1894)
A fertőtlenítés országos szabályozásáról. (Egészség, 1904)
Vezérfonal fertőtlenítők elméleti és gyakorlati kioktatására. (Bp., 1909; 2. kiad. 1913; 3. kiad. 1915)
A fertőtlenítés módjai. (Közegészségügy, 1911).
Irodalom
Irod.: Hammer Dezső: Budapest Székesfőváros Központi Fertőtlenítő Intézetéről. (Bp., 1909)
Hammer Dezső: Négy év a budapesti fertőtlenítő intézet működéséből. (Bp., 1913)
Andriska Viktor: B. Gy. (A Kis Akadémia… 1899–1941. Bp., 1941)
Pálvölgyi Balázs: A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere. 1867–1914. PhD-értek. (Bp., 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
