Áldásy Pál
állatorvos
Áldássy Pál
Született: 1928. január 12. Szombathely
Meghalt: 1988. augusztus 3. Miskolc
Temetés: 1988. augusztus 23. Miskolc
Temetési hely: Szentpéteri kapui Temető
Család
Sz: Hegedűs Margit. Szülei szombathelyi tanítók voltak.
Iskola
Elemi és középiskoláit Szombathelyen végezte (itt is éretts., 1947-ben). A Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Karán állatorvos-doktori okl. szerzett (1951), az állatorvos-tudományok kandidátusa (1956).
Életút
Az Országos Állategészségügyi Intézet laboratóriumi szakállatorvosa (1951–1952), az MTA–TMB-n Manninger Rezső aspiránsa, majd tanársegéde (az Állatorvos-tudományi Főiskola Járványtani Intézetében (1952–1955). A Miskolci Állategészségügyi Intézet igazgatója (1955. szept. 1.–1987. jún. 30.).
Állatorvosi bakteriológiával és virológiával, járványtannal, elsősorban a borjú és a juh vírusos betegségeinek és megbetegedéseinek diagnosztikájával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az ún. mikotoxikózisok kórtanának vizsgálata terén. Munkatársaival hatásos vakcinát dolgozott ki a nyulak mixomatózisa ellen.
Miskolcon élt és tevékenykedett, a Szentpéteri kapui Temetőben nyugszik. Születésének 70. és halálának 10. évfordulóján a Magyar Mikológiai Társaság nagygyűlést és Áldásy Pál-emlékülést tartott (Miskolcon, 1998-ban). A Miskolci Állategészségügyi Intézet falán Áldásy Pál-emléktáblát helyeztek el (Tóth Sándor szobrászművész alkotása; bronz dombormű; felavatták: 1998. aug. 24-én. Az Intézet 2000. dec. 31-én megszűnt, jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium megyei Földművelésügyi Hivatala működik ott). Miskolc Áldásy Pál Állategészségügyi Szakmai Napot is tartanak (legutóbb 2009. dec. 8-án).
Emlékezet
Hutÿra Ferenc-emlékérem, Eötvös Loránd-díj (1977).
Főbb művei
F. m.: Kórokozó coli-baktériumok típusainak meghatározása. Kand. értek. (Bp., 1955)
A Miskolci Állategészségügyi Intézet. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
Irányelvek a borjak gyomor-bélgyulladásának megelőzéséhez és gyógykezeléséhez gyakorlati tapasztalatok és irodalmi adatok alapján. Szabó Istvánnal. – Az újszülött borjak coli-vérhasának kóroktana és gyógyítása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
Penész- és sarjadzógombák okozta elvetélések szarvasmarha-állományokban. Hajdú Gusztávval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
A sertéspestis elleni nyúlvírusvakcina nagyüzemi alkalmazásával kapcsolatos megfigyelések. Ványi Andrással. – Torzító orrgyulladás előfordulása importsertések utódaiban. Ványi Andrással. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
A borjak adenovírus okozta tüdő-bélgyulladása. Bartha Adorjánnal, Csontos Lászlóval. – Megfigyelések az igáslovak pyoseptikaemiájáról. Süveges Tiborral. – A juhok súrlókórjának hazai előfordulása. Süveges Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964)
Vizsgálatok a malacok vírusos hasmenéséről. Máté Zsuzsannával, Ványi Andrással. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1966)
Járványtani megfigyelések a sertés vírusos hasmenéséről. Máté Zsuzsannával. – A fecstej jelentősége az újszülött borjak egészséges felnevelésében. Erős Tiborral. – A fertőző rhinotracheitis vírusa által előidézett agyvelőgyulladás előfordulása egy hazai borjúállományban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
Pikkelyező-pörkös bőrelváltozás és orrhurut – stachybotryotoxicosis – sertésállományokban. Többekkel. – A borjak felnevelési betegségeiről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970)
Az állati termékek gazdaságos előállításának egészségügyi feltételei. – Az üzemszerű tartással összefüggő néhány anyagforgalmi betegségről. – A kérődzők és sertések mycotoxikosisai. (Iparszerű állattartás állategészségügyi követelményei. Szerk. Hámori Dezső. Bp., 1972)
Fusariotoxicosisok. 1–2. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
Fertőtlenítő köd alkalmazása a járványvédelemben. Czéh Miklóssal, Kováts Jenővel. – A-típusú influenza-vírustörzsek izolálása szarvasmarhákból. Többekkel. – A stomatitis papulosa vírusfertőzöttség előfordulása szarvasmarha-állományainkban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1974)
A szarvasmarha-vírus okozta légző- és emésztőszervi betegségek elleni védekezés különböző tartási rendszerekben. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
Vér-alapértékek tejhasznú kecskeállományban. Bajáky Péterrel, Erős Tiborral. – Chlamydia-fertőzöttség szerológiai felmérése a komplementkötési próbával észak-magyarországi szarvasmarha-állományokban. Varjú Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981).
Irodalom
Irod.: Szabó István: Á. P. nyugállományba vonult. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988)
Nagy Béla: Á. P. (Állatorvosi Közlemények, 1988)
Szabó István: Á. P. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1989)
Szabó István: Á. P. mint intézetvezető. – Szigeti Gábor: Á. P. tudományos munkássága. – Nagy Béla: Á. P.-emlékülés és -emléktábla-avatás. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1998). Megjegyzés: aláírása szerint Áldássy Pálnak írta a nevét!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
