Buza László
jogász
Született: 1885. február 8. Sárospatak, Zemplén vármegye
Meghalt: 1969. október 18. Budapest
Család
Sz: Buza János (1848–1912) középiskolai tanár, a sárospataki református jogakadémia igazgatója. Fia: Buza László (1914–1987 állatorvos, bakteriológus.
Iskola
A sárospataki református jogakadémián, a bp.-i, a berlini és a kolozsvári tudományegyetemen tanult (1904–1908), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jog- (1908) és államtudományi doktori okl. (1909), az alkotmánypolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1912). Az MTA tagja (l.: 1938. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.).
Életút
A sárospataki református jogakadémia r. tanára (1908–1923); közben az akadémia dékánja (1914–1915 és 1921–1922), és a sárospataki református főiskola igazgatója (1917–1920). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1912–1923), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a nemzetközi jog ny. r. tanára és a Nemzetközi Jogi Tanszék vezetője (1923–1940); közben uo. az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (1932–1933), az egyetem rektorhelyettese (1939–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a nemzetközi jog ny. r. tanára (1940–1945); egyúttal az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (1940– 1941) és az egyetem rektora (1943–1944). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető egy. tanára (1944–1948). A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének ny. r. tanára (1948–1952), egy. tanára (1952–1966) és a Tanszék vezetője (1948–1966); közben az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (1949–1950 és 1951–1954).
A Tiszántúli Református Egyházkerület világi főjegyzője és tanácsbírája.
A nemzetközi jog kiemelkedő művelőjeként elsősorban az állam, a terület, a lakosság nemzetközi jogi problémáival, a nemzetközi szerződések és a nemzetközi szervezetek jogával fogl. Az I. vh. előtt főként közjogi és alkotmányjogi kérdéseket vizsgált, a hivatalosnak számító történeti jogi irányzattal szemben a nyugati polgári demokráciák parlamentáris rendszere mellett foglalt állást. 1918 után a nemzeti kisebbségek nemzetközi jogi helyzetét, a II. vh. után a megváltozott nemzetközi közjog alapkérdéseit kutatta. A kisebbségek jogállásával, nyelvük szabad használatával kapcsolatos dolgozatai alapvető jelentőségűek a magyar nemzetközi jogi szakirodalomban. – A II. vh. után Kolozsvárott maradt (1944–1948), ahol Haynal Imrével és Miskolczy Dezsővel jelentős szerepet játszott az egyetem újraindításában (1944. szept. 17-én; később mindhárom professzornak el kellett hagyniuk Romániát). Részt vett abban a tudósokból, közéleti vezető személyiségekből álló testületben, amely 1945. dec.-ben Márton Áron püspök vezetésével memorandumot dolgozott ki és juttatott el a nagyhatalmakhoz. E tervezet Erdély határainak az etnikai összetételt alapul vevő kialakításáról szólt (1946. máj. 7.). – Nevéhez fűződik a nemzetközi jogban máig használatos soft law fogalom megalkotása (= a nemzetközi együttműködés szabályozásában egy nemzetközi szerződés jogi lefektetése előtti, konszenzuson alapuló határozat).
Elismertség
Az MTA Jogtudományi Bizottságának elnöke (1960–1964). A Magyar Jogász Szövetség elnöke (1959–1965).
Elismerés
JATE Emlékérem (1966).
Szerkesztés
Az Acta Juridica szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Államterület és területi fenségjog. Államtudományi doktori értek. is. (Bp., 1910)
A levegőterület nemzetközi jogi helyzete. (Bp., 1910)
Bosznia és Hercegovina jogi helyzete s a bosnyák-hercegovinai tartományi illetőség. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1911)
A miniszterek jogi felelőssége. (Bp., 1911)
Az obstructio jogtana. (Bp., 1912)
A katholikus autonomia. (Sárospataki Református Lapok, 1912)
A kötelező szavazás. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1913)
Magyar alkotmánytan. Népiskolai tankönyv. Hodossy Bélával. (Népiskolai könyvtár. 18. Sárospatak, 1913)
Az állami organumok jogi helyzete. (Sárospataki Református Főiskola értesítője, 1914)
A repülőgépek és léghajók nemzetközi jogi helyzete a háborúban. (Jogtudományi Közlöny, 1914)
A parlament szerepe az államszerződések kötésénél. (Athenaeum, 1914)
A magyar trónörökösben megkívántató kellékek. Antal Józseffel. (Jogtudományi Közlöny, 1916)
A képviselőház házszabályai. Államjogi tanulmány. (Bp., 1916)
A háború és a nemzetközi jog. (Sárospatak, 1916)
A magyar szent korona igényei a volt mellékországokra. Közjogi tanulmány. (Budapesti Szemle, 1916)
Hadiszolgálat és parlamenti választójog. (Jogtudományi Közlöny, 1917)
A királyi család a magyar közjogban. (Sárospatak, 1918)
A nemzetközi jog jogi természete. (Magyar Jogi Szemle könyvtára. 19. Bp., 1922)
A helyreállítási kölcsön nemzetközi jogi biztosítékai, különös tekintettel a főbiztos jogállására. (Magyar Jogi Szemle könyvtára. 32. Bp., 1924)
Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából. (Bp., 1925)
A királykérdés nemzetközi jogi vonatkozásai. (Magyar Jogi Szemle, 1928)
A Szentszék nemzetközi jogi helyzete a lateráni egyezmény szerint. B. L. előadása. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1929)
A kisebbségek jogi helyzete a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében. (Bp., 1930)
Kisebbségi nyelvek szabad használata a magánéletben a kisebbségi szerződések szerint. (Jancsó Benedek Társaság kiadványai. 7. Bp., 1931)
A Nemzetek Szövetségének szerepe az alkalmazhatatlanná vált nemzetközi jogszabályok revíziójánál s a rebus sic stantibus klauzula. (Szeged, 1931)
A revízió nemzetközi jogi alapjai. (Bp., 1933)
A nemzetközi jog tankönyve. Egy. tankönyv. (Bp., 1935)
A nemzetiszocialista Németország és a nemzetközi jog. (Szeged, 1936)
Diktatúra és kisebbségvédelem. (Szeged, 1936)
A német nemzetiszocializmus nemzetközi jogi felfogása. (Új irányok a nemzetközi jogban. 1. Bp., 1938)
A felkelők nemzetközi jogi helyzete és a spanyol polgárháborúba való „benemavatkozás”. (Menyhárt Gáspár Emlékkönyv. Szeged, 1938)
Magyar közjog. B. L. előadásai alapján összeáll. Beller István. (Szeged, 1939)
A semlegesség nemzetközi joga. (Külügyi Szemle, 1939)
Az elismerés jogi természete a nemzetközi jogban. (Kolosváry Emlékkönyv. Bp., 1939)
Az európai válság a nemzetközi jog tükrében. (Szeged, 1939)
Bona fides és joggal való visszaélés a nemzetközi jogban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1939. febr. 13.; megjelent: Szeged, 1940)
Háború az új nemzetközi jogért. (Bp., 1940)
A nemzetközi jogalkotás jelszavai és alapelvei a bécsi kongresszus óta. (Bp., 1942)
A deliktum fogalma a nemzetközi jogban. (Kolozsvár, 1942)
Az új európai rend nemzetközi jogi alapelvei. (Kolozsvár, 1942)
Háború és nemzetközi jog. (Délvidéki Szemle, 1943)
A közjog és magánjog fogalmi elhatárolásának kérdése. (Kolozsvár, 1943)
A Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, mint összetett állam. (Erdélyi tudományos füzetek. 191. Kolozsvár, 1944; Erdélyi Múzeum, 1945)
A büntetés kérdése a nemzetközi jogban. (Kolozsvár, 1945)
Az állami határok kérdése a nemzetközi jogban. (Kolozsvár, 1946)
Új nemzetközi jogi elvek az Egyesült Nemzetek San Francisco-i alapokmányában. (Erdélyi tudományos füzetek. 199. Kolozsvár, 1946)
Románia alkotmányjoga. B. L. előadásai. (Kolozsvár, 1946)
A dekalogos és a nemzetközi jog. (Kolozsvár, 1947)
A közjog alapintézményei. (Cluj, 1948)
Jogos és jogellenes kényszer a nemzetközi jogban. Akadémai székfoglaló. (Elhangzott: 1948. máj. 10.)
A nemzetközi közhatalom szervezete az Egyesült Nemzetek alapokmánya szerint. (Acta Universitatis Szegediensis, 1949)
A szovjet nemzetközi jogi felfogás. (Szeged, 1950)
Nemzetközi jog. 1–2. Egy. jegyz. Hajdú Gyulával, Flachbarth Ernővel. (Bp., 1952)
A felszabadulás és Magyarország nemzetközi jogi szuverenitása. (Szeged, 1954)
Nemzetközi jog. Hajdú Gyulával, Vitányi Bélával. Egy. tankönyv. (Bp., 1954; 2. átd. kiad. 1958; 4. kiad. 1968)
A törvényesség és az igazságosság elve a nemzetközi jogban. (Szeged, 1957)
Az atom- és hidrogénrobbantás és a nemzetközi jog. (Magyar Tudomány, 1957)
Az ENSZ főtitkárának nemzetközi jogi helyzete. (Acta Universitatis Szegediensis, 1961)
A nemzetközi jogi normák kialakulásának útja. (Acta Universitatis Szegediensis, 1963)
A nemzetközi jog fejlődése a felszabadulás óta. (Acta Universitatis Szegediensis, 1965)
A nemzektözi ellenőrzés, mint a törvényesség biztosítéka a nemzektözi életben. (Állam és Jogtudomány, 1965)
A nemzetközi jog fő kérdései az új szellemű nemzetközi jogban. Monográfia. (Bp., 1967).
Irodalom
Irod.: Jogi tanulmányok B. L. egyetemi tanár akadémikus oktatói működésének 50. évfordulójára. (Szeged, 1959)
B. L. 80 éves. (Tiszatáj, 1965)
Kovács István: B. L. (Magyar Tudomány, 1970)
Blutman László: B. L. (Jogtudományi Közlöny, 1985)
A Tanácsköztársaság és a pataki kollégium. B. L. emlékei 1919-ről. Közzéteszi Bolvári-Takács Gábor. (Zempléni Múzsa, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
